+36 1 224 6778   

logo mtakk v3

btk intezeti honlap fejlecek 07

A BTK Filozófiai Intézet tudományos munkatársának, Németh Attilának, angol nyelvű tanulmányai jelentek meg nemzetközi tanulmánykötetekben. Németh Attila Epicureans on Teleology and Freedom című tanulmánya a The Routledge Handbook of Hellenistic Philosophy kötetben jelent meg, illetve legújabb publikációja Atoms and Universals in Epicurus címmel az Atomism in Philosophy: A History from Antiquity to the Present kötetben olvasható.

A tanulmányok rövid összefoglalója:

Epicureans on Teleology and Freedom

Epikurosz és követői fáradságot nem kímélve kritizálták azokat a filozófusokat, akik hittek az isten által irányított, céltudatosan létrehozott és elrendezett kozmoszban. Szerintük ugyanis ami boldog és örök, annak magának sincs gondja és másnak sem okoz gondot (vö. KD 1); ezért egy ilyen lény nem vehet részt világunk fárasztó létrehozásában vagy igazgatásában. Az epikureusok, következésképpen, nem úgy szabadították meg tanítványaikat az istenek babonás félelmétől, hogy tagadták létezésüket, hanem azáltal, hogy tagadták aktív kozmológiai szerepüket. Az univerzum anyagi magyarázata, amelyet a teistákkal szemben fogalmazott meg Epikurosz, mindazonáltal az atomok mozgásaiból fakadó determinizmussal fenyeget. Ha a kozmosz mentes minden isteni gondviseléstől és az atomok céltalan ütközéseinek az eredménye, tehát a kozmosz állapotait egyedül az atomok egymásból következő mozgásai határozzák meg, akkor a világ minden jelenségét, beleértve önmagunkat és cselekedeteinket is, oksági szempontból az alapul szolgáló atomi kölcsönhatások határozzák meg. Ebben az esetben viszont elvész a szabad akarat lehetősége, még az istenek számára is. A teleologikus világképekkel szemben megfogalmazott magyarázataiban Epikurosz számos érvvel és innovatív ötlettel állt elő, hogy megőrizze a szabad akarat lehetőségét az atomista elméletének keretfeltételein belül. Ebben a tanulmányomban ennek a két egymással összefüggő kérdéskörnek a hátterével foglalkozom (I. rész), amely ellen Epikurosz (II. rész) és követői (III. rész) számos nem teleologikus érvet hoztak fel, hogy lehetséges teoretikus megoldásokat kínáljanak a szabad akarat megőrzéséhez (IV. rész).

Atoms and Universals in Epicurus

Az univerzálék problémája egymástól rendkívül eltérő, komplex filozófiai kontextusokban jelent meg a filozófiatörténet során és ezért sokszor egyáltalán nem evidens, hogy az ókori gondolkodók közül ki és hogyan közelítette meg vagy hogy egyáltalán foglalkozott-e a kérdéssel filozófiájában. Epikuroszról például általában nem szokás azt gondolni, hogy tárgyalta volna az univerzálék kérdését. Mindazonáltal az ókori Herculaneum egy villájának könyvtárából kiásott epikureus papiruszokat többi forrásunkkal összeolvasva egy egészen más és komplexebb képet kapunk ismeretelméletének fogalmi mátrixáról, amelynek egyes elemei kifejezetten azt a kérdést érintik, hogy hogyan ismerjük fel és klasszifikáljuk a természeti világ dolgait. A tanulmány az epikureus ismeretelmélet perspektívájából közelítve veszi fontolóra Epikurosz minőségekre vonatkozó metafizikai megfontolásait és az elérhető források teljes spektrumából tesz kísérletet arra, hogy rekonstruálja azt a szövevényes fogalmi hálót, amelynek keretében megmutatkozik, hogy Epikurosz elképzelése szerint a természeti világ klasszifikációja nem egy definíciókból kiinduló deduktív érvelés eredménye, hanem az érzékletek mentális képeiből kiinduló, perceptuális tapasztalat automatikus következménye.

További cikkeink...

Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.

Keresés a hírekben

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6778

E-mail