Nyomtatás
Találatok: 340

A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Perczel István (CEU)

Zsidó, keresztény, muszlim újplatonizmus vagy biblikus platonizmus?

című intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Közismert, hogy a platonikus filozófia erősen hatott az úgynevezett monoteista vallások gondolkodóira. Erősen vitatott azonban, hogy miben állt ez a hatás például a kereszténység esetében. A kutatók egy iskolája szerint a kereszténység és a platonizmus egymást kölcsönösen kizáró eszmerendszerek, s ezért a keresztény platonizmus önmagában való ellentmondás. Mindössze annyi történt, hogy a keresztény gondolkodók pragmatista és eklektikus szellemben sok mindent kölcsönöztek a filozófia nyelvéből, elsősorban sztoikus és platonikus fogalmakat. A másik iskola elfogadja, hogy létezhet egyfajta keresztény platonizmus olyan értelemben, hogy keresztény szerzők újra meg újra a közép- és újplatonikus pogány filozófiai iskolákhoz fordultak fogalmi rendszerük kiépítéséhez, mert rokonságot éreztek a platonikus filozófia és a kereszténység között. Hasonlóképpen beszélnek (új)platonikus hatásról a muszlim és zsidó filozófiában, teológiában is. A paradigma mindig ugyanaz: kreatív pogány filozófiai iskolák versus monoteista végfelhasználók. E paradigma a platonizmust, illetve a monoteista teológiákat egyaránt dogmarendszerekként definiálja, és az egyes álláspontok képviselői azon vitatkoznak, vajon a platonikus és az adott monoteista dogmarendszer egymással összeegyeztethető-e.

Előadásomban egy másik paradigma felvázolására teszek kísérletet. Eszerint a platonizmus nem a pogány valláshoz köthető dogmarendszer, hanem mindenekelőtt filozófiai oktatási, metodológiai hagyomány, másodsorban egy közös filozófiai nyelv, amely arra szolgált, hogy több, egymásnak ellentmondó álláspontot adott keretek között lehessen megvitatni, harmadsorban pedig egy életforma, amely a gyakorlati (praktiké) élettől a szemlélődő élethez (theórétiké) igyekszik felemelkedni, hogy elérje a filozófia végcélját: „hasonulni az istenhez amennyire ez lehetséges” (Theait. 176b). E filozófiai iskolák nemcsak, hogy tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy a monoteista vallások hívei új tartalommal töltsék meg őket, de az utóbbiak részesei is voltak ennek az iskolahagyománynak, és aktívan hozzájárultak a platonikus filozófiai gondolkodás fejlődéséhez. Arisztobúlosz és Philón zsidó platonikus, Kelemen és részben Órigenész keresztény platonikus, illetve Valentinosz gnosztikus iskolája megelőzi az újplatonikus iskola születését, és az utóbbi ezekből táplálkozott, illetve ezekkel vitatkozva alakította ki a maga sajátos arculatát. A platonizmusnak először Porphüriosz adott egyértelmű vallási tartalmat, azonosítva azt a pogány vallás lényegével és szembeállítva azt Órigenész keresztény platonikus iskolájával, de még ez sem hozta meg a két iskola teljes elkülönülését. A pogány és a biblikus platonizmust a közös nyelv és a közös módszertan köti össze, bár vallási és dogmatikus metafizikai tartalmuk szöges ellentétben áll egymással. A korai muszlim filozófusok (al-Kindi és köre, IX. sz.) nem valami „tiszta neoplatonizmust” vettek át, hanem a kései biblikus platonizmussal találkoztak, amelyet elsősorban szír keresztény fordítók adtak át nekik.

Kommentátor: Geréby György (CEU)

Időpont: 2021. október 12. (kedd), 14. óra

Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, 1097 Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem (B.7.16)

Az eseményhez online módon is lehet csatlakozni:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 812 5691 8123 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-perczel

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 812 5691 8123 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.