Fehér M. István (1950. ápr. 24 – 2021. jún. 17.)
- Részletek
- Kategória: Események
Fehér M. István Budapesten született, apai ágon egy Trianon után Erdélyből áttelepült családból („egy ideig lakás híján ők is pályaudvaron, vonatszerelvényben laktak”), anyai ágon budapesti polgári családból („afféle »osztályidegenként« [...] nem lehetett egyszerű [anyám] élete”), a könyvek iránti szeretetét elmondása szerint író-színpadi szerző nevelőapjától örökölte. Többször felidézett anekdotája szerint egy bukásnak köszönhető, hogy az eredetileg angol és olasz szakos bölcsész egyetemista végül a filozófusi pályát választotta: „A Bölcsészkaron uralkodó liberális légkörnek megfelelően jegyeim többsége jeles volt [...]. Ehhez képest filozófiából mint általánosan kötelező tárgyból minden további nélkül megbuktam – a pótvizsgán azután kettessel átmentem.” Oktatói tevékenységét 1977-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófiatörténeti Tanszékén, amelyhez élete végig hű maradt (1990 és 1997 között tanszékvezető, 1992-től egyetemi tanár). Egyetemi diákjai tanúsíthatják, hogy jóllehet vizsgáztatóként maga kevésbé volt hajlamos efféle karrierindító lökéseket adni, lebilincselő tanítási és előadói módszere mélyén érződött, hogy a filozófiával kapcsolatban „első meghatározó és maradandó élménye[...] az értetlenség volt”, s később ugyanennek tudta be, hogy a hermeneutikánál, az értelmezés ősi és a huszadik századi kontinentális filozófiát forradalmasító tudományánál horgonyzott le.
Szabados Bettina előadása az Eörsi István-emlékkonferencián
- Részletek
- Kategória: Események
Eörsi István József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító 2021. június 16-án ünnepelte volna 90. születésnapját. Az évforduló alkalmából életművéről egy emlékkonferencia keretében emlékeztek meg a családtagok mellett pályatársak és felkért előadók.
A konferenciát 2021. június 16-án a FUGA-ban tartották. A konferencián intézetünk fiatal kutatója, Szabados Bettina, Eörsi István Lukács Györgyhöz fűződő tanítványi kapcsolatáról tartott előadóst „Adminisztrálni a halhatatlanságot: Lukács 50 – Eörsi 90” címmel.
Zuh Deodáth részvétele Az épített környezet szociológiája című kerekasztal-beszélgetésen
- Részletek
- Kategória: Események
Az épített környezet újabban nem csak az empirikus szociológia vizsgálatainak tárgyát képezi, hanem az elméleti társadalomtudomány érdeklődését is felkeltette. Ennek kapcsán szerveznek kerekasztal-beszélgetést a TI Szociológiai Intézetében 2021. június 18-án, pénteken 16 órai kezdettel.
Zuh Deodáth hozzájárulása az erről szóló beszélgetéshez a kérdéskör filozófiai párhuzamait domborítja ki. Két gondolatot vet fel. Az egyik, hogy az épített környezet elméleti vizsgálatának kiindulópontja nagyon hasonlít a teoretikus filozófia módszertani alapállásához. Valódi erény felmutatni, hogy első látásra pofonegyszerű dolgok rendkívül bonyolultak, és fordítva: első látásra végtelenül bonyolult kérdésekről könnyen kiderülhet, hogy alapelemeikben meglepően egyszerűek. Az épített környezet főbb problémáinak vizsgálatánál nagyon hasonló diagnózisokra bukkanhatunk.
Kontler László előadása
- Részletek
- Kategória: Előadások
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Kontler László (CEU)
Földrengés, felvilágosodás és világvége:
gondolatok az utolsó ítéletről, 1686-1756
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
A 18. századi eszmetörténet kutatásában újabban érvényesül az a megközelítés, mely szerint a felvilágosodás az evilági boldogság kereséséről és lehetségességéről folytatott viták együttese, melyeknek résztvevőit kevéssé foglalkoztatja a másvilág gondolata. De mi köze – van-e köze – ennek az “evilág” végével kapcsolatos, az új tudomány és a természeti teológia berkeiben bőséggel tenyésző elképzelésekhez? Ez az esettanulmány egy tervezett, nagyobb lélegzetű kutatás első lépéseként olyan, a 18. század első felében keletkezett angol nyelvű világi és vallásos szövegekben keresi a választ, amelyek természeti katasztrófák, mindenekelőtt földrengések okait és következményeit taglalják.
Marosán Bence előadása
- Részletek
- Kategória: Előadások
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt
Marosán Bence (BGE)
Önkonstitúció és megtestesülés
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az előadásban egy olyan, fenomenológiai megalapozású, lényegileg Husserl filozófiájából kiinduló projekt körvonalait, illetve egyes elemeit szeretném bemutatni, amelynek végső célja, hogy hozzájáruljon a tudatos, élményszerű, szubjektív tapasztalat mibenlétéről és eredetéről folytatott kortárs filozófiai és természettudományos vitákhoz, kutatásokhoz. A vállalkozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen választ találni arra a kérdésre, hogy az élővilág mely szintjén jelenik meg a tudatos, élményszerű tapasztalat (mindenekelőtt interoceptív és exteroceptív élmények, testi érzetek és érzékszervi tapasztalatok formájában), és miért.
Több emberséget a tudományba! – Tuboly Ádám Tamás cikke a Qubit-en
- Részletek
- Kategória: Publikációk
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet posztdoktori kutatójának, Tuboly Ádám Tamásnak a Qubit-en oltásokról és társadalmi tudományfilozófiáról jelent meg cikke Maya Goldenberg Vaccine Hesitancy című könyve kapcsán.
A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról, írja a Több emberséget a tudományba! című cikkében Tuboly Ádám Tamás.
Intézetünk nyugalmazott munkatársa, Gábor György legújabb kötetének bemutatója
- Részletek
- Kategória: Események
Gábor Györgynek, a BTK Filozófiai Intézet nyugalmazott munkatársának a Typotex kiadó gondozásában megjelent legújabb kötete A történelem tekintete. Emlékezet és tanúság címmel. A kötet bemutatója 2021. június 9-én 18 órakor lesz a Dohány utcai zsinagógában, a kötetről Gyáni Gábor történész, Spiró György író, Vajda Mihály filozófus és Závada Pál író fog beszélgetni. A beszélgetést Dési János moderálja.
A könyvbemutató regisztrációhoz kötött, regisztrálni a címen lehet!
Interjú Gángó Gáborral
- Részletek
- Kategória: Események
„Egyedül vagyok úton” címmel közölte az Erdélyi Helikon 2021/7. száma Horváth Csaba interjúját Gángó Gáborral, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadójával.
Az interjúban Gángó Gábor többek között jelenlegi munkájáról és terveiről beszél:
„Jelenleg (és ez még néhány évig így lesz) az időmet két kutatás között osztom meg. Az egyik az Eötvös-levelezés kiadása, fél szemmel egy nagy életrajzi monográfiára is tekintve, amellyel nem szeretnék adós maradni. A másik egy újabb vállalkozás, amely Közép-Kelet-Európához köthető, jelesül a modern természetjogi gondolkodás recepciója a régióban Lengyelországtól Csehországon, az osztrák örökös tartományokon és a Magyar Királyságon át Erdélyig, kitekintéssel a latin kereszténységen kívüli területekre és kultúrákra is. Egy nemzetközi kutatócsoporttal dolgozunk a témán, amely a térségbeli politikai gondolkodás, társadalomelmélet, erkölcsfilozófia 17-18. századi történetét a felekezeti oktatás nézőpontjából alapvetően új szempontokkal bővíti.”
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.
Keresés a hírekben
