Gyenis Balázs Physical, Empirical, and Conductive Inductive Possibility című tanulmánya megjelent a Philosophy of Physics-ben. Az angol nyelvű tanulmány itt érhető el.

Megjelent Bárdos Dániel és Emil Toescu (MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport) közös esszérecenziója az Interdisciplinary Science Reviews folyóiratban, Philip Ball, How Life Works című könyvéről. A szerző válasza a folyóirat ugyanazon számában olvasható. 

Megjelent Németh Attila tanulmánya Diogenes of Oinoanda and the Epicurean Epistolary Tradition címmel a Francesca Masi, Pierre-Marie Morel és Francesco Verde által szerkesztett Open Access kötetben, Epicureanism and Scientific Debates. Epicurean Tradition and its Ancient Reception. Volume II. Epistemology and Ethics. Leuven: Leuven University Press, 2024.

Megjelent Szécsi Gábor új tanulmánya a Proceedings of the European Academy of Sciences & Arts folyóirat legújabb számában The Linguistic Foundations of the Mediatization of Communities in Digital Culture címmel.

 Megjelent Szécsi Gáborúj tanulmánya a Cognitive Linguistic Studies című folyóirat legújabb számábanImplicit Narrativizing and Communicative Understanding címmel.

Reviving the Unity of Science Movement: Philipp Frank's Journey to Harvard címmel jelent meg Tuboly Ádám Tamás és George Reisch közös tanulmánya az American Philosophy and the Intellectual Migration: Pragmatism, Logical Empiricism, Phenomenology, Critical Theory című kötetben a De Gruyter kiadó gondozásában.

Megjelent Szécsi Gábor új tanulmánya a Journal of Posthuman Studies című folyóirat legújabb számában Mediatized Communities and Identity-Shaping Narratives in the Information Age címmel.

Idegen nyelven

Barcsi, Tamás: „Comments on Dante’s Conception of Value”. Díké, 7(2), 191–196.

Dante Alighieri vitán felül a nyugati kultúra legnagyobb alkotóinak egyike. Külön tudományág, a dantisztika foglalkozik művészete különböző rétegeinek feltárásával. Nem tartozom e tudományág művelői közé, a következőkben csupán néhány – elsősorban etikai vonatkozású – gondolatot szeretnék felvetni Dante műveinek a reneszánszhoz való viszonya kapcsán.

Bárdos, Dániel – Toescu, Emil C.: „A new view on biology and some philosophical perspectives: Book review of How Life Works by Philip Ball”, Interdisciplinary Science Reviews,49(5), 566–573.

Az esszérecenzió Philip Ball How life Works című művét vizsgálja kritikailag, és azt tárgyalja, hogy Ball elképzelése hogyan kapcsolódik a biológia filozófiája központi fogalmaihoz és kérdéseihez, mint az emergencia, teleológia és ágencia, és mi is ennek a képnek a következménye a kortárs biológiára nézve.

Bene, László: „Hellenistische Philosophie: Stoa, Epikureismus, Skeptizismus”. In: Tornau, C. (szerk.): Plotin-Handbuch. Stuttgart: J. B. Metzler, 2024, 141–153.

Bene, László: „Ideen”. In: Tornau, C. (szerk.): Plotin-Handbuch. Stuttgart: J. B. Metzler, 2024, 249–258.

Bíró, Gábor István: „The Case of the Missing Potatoes: Reconsidering Michael Polanyi’s Spontaneous Order”. Global Intellectual History, 10(1), 53–77.

A cikk először amellett érvel, hogy nem egyetlen, hanem számos különböző spontán rend elmélet alakult ki a huszadik század első felében, majd levéltári kutatás alapján részletesen elemzi Polányi Mihály spontán rend elméletének specifikus elemeit. Az írás ezt követően rámutat arra, hogy pontosan ezek a specifikumok teszik alkalmassá Polányi elméletét arra, hogy a segítségével sikeresen továbblépjünk eddig feloldhatatlannak hitt közgazdaságtan-történeti, sőt, gazdaságpolitikai vitákból.

Csordás, Hédi Virág – Karakas, Alexandra: „Evaluating visual arguments in science: A case study of the Mars Phoenix Lander’s images”. Journal of Argumentation in Context, 2024/3, 454–474.

A cikk a vizuális érvelés módszertani hiányosságaira mutat rá: az érvrekonstrukciók megbízható tesztelési módszere nélkül a bevett módszerek nem működnek. Az esettanulmányban egy tudományos kontextusban használt vizuális reprezentáció példáján keresztül mutatunk rá filozófiai és érveléselméleti problémákra.

Gángó, Gábor: „Minister Eötvös’s Alliance with Neolog Jewry in Hungary and His Defeat at 1868/69 Jewish Congress”. Journal of Modern Jewish Studies, 23(2), 369–388.

Golden, Daniel L.: „What does generative AI actually know?” In: Kristóf Nyíri (szerk.): Envisioning an Electrifying Future. Budapest – Pécs: Hungarian Academy of Sciences – University of Pécs, 2024, 53–55.

A tanulmány a generatív mesterséges intelligencia rendszerek ismeretelméleti vonatkozásait vizsgálja, és arra a következtetésre jut, hogy a bennük lévő tudás a diszkurzív emberi kultúra kiterjesztése.

Hangai, Attila: „Plotinus’ power account of perception: Ennead IV.6.2”. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae.

A tanulmány a IV.6.2 fejezet szoros olvasatán keresztül igyekszik megvilágítani a fejezet központi tézisének, az érzékelés képesség-elméletének jelentését és a műben, valamint Plótinosz életművében betöltött szerepét, miközben a meglehetősen vázlatos fejezetnek egy koherens értelmezését igyekszik adni.

Hofer-Szabó, Gábor: „PBR, nonreality and entangled measurement”. Foundations of Physics, 54, 36.

Egy nemrégiben megjelent tanulmányában Cabbolet azt állítja, hogy a PBR-tétel nem valós, mivel a kvantummechanika együttes értelmezésében a PBR-tétel levezetésében használt összefonódott mérés nem létezik. Cabbolet azonban (1) nem szolgáltat érvet az összefonódott mérések nem-létezésére azon túl, hogy az összefonódott mérések létezése és az -episztemikus modellek létezése összeegyeztethetetlen, amit a PBR-tételből már ismerünk; és (2) nem mutatja be, hogy miért ésszerűbb az összefonódott mérések elhagyása az -episztemikus modellek helyett. Ezért a PBR-tétel érintetlenül marad.

Hofer-Szabó, Gábor: „Sequential measurements and the Kochen-Specker arguments”. Journal for General Philosophy, 55, 29–42.

Megmutatjuk, hogy a Peres-Mermin négyzet akkor enged meg érték-definit, nem kontextuális rejtettváltozós modelleket, ha az operátorokhoz tartozó megfigyelhető értékek csak szekvenciálisan, de nem egyidejűleg mérhetők. A szekvenciális mérések ugyanis olyan nem kontextuális modelleket tesznek lehetővé, amelyekben a rejtett állapotok egymást követő mérések között frissülnek. A Peres-Mermin négyzetet szekvenciális mérésekkel megvalósító két közelmúltbeli kísérletet is elemezni fogjuk, valamint más rejtett-változós modelleket, amelyek ezeket a kísérleteket figyelembe veszik.

Hörcher, Ferenc: „Beyond the Window That Can Never Be Opened – Roger Scruton on ‘Moments of Revelation’ in Human Life”. Religions, 15(4), 1–15.

Ez a tanulmány Roger Scruton brit esztéta és politikai filozófus metafizikai érdeklődését próbálja feltárni. Nem a kései előadássorozatokból indul ki, hanem azokból az írásokból, melyek a kimondhatatlanság határhelyzeteit térképezik fel.

Hörcher, Ferenc: „Central European Anglophilia: Personal and Historical Recollections”. In: Pitt, Daniel – Blond, Phillip (szerk.): The Post-Liberal Turn and the Future of Conservatism. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024, 231–254.

A tanulmány azt a célt tűzi maga elé, hogy a magyar kultúrában több hullámban jelentkező anglofíliát, mint sajátos közép-európai jelenséget értelmezze. A téma feldolgozásához a hagyományos történeti források mellett a személyes emlékekre támaszkodó történetírói módszer is megjelenik.

Hörcher, Ferenc: „Natural Law in Pope Benedict’s Thought”. In: Jancsó, András – Darabos, Ádám (szerk.): Keresztények a pluralista demokráciában: Tanulmányok XVI. Benedek pápa munkásságáról. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024, 177–187.

Kevéssé közismert, hogy XVI. Benedek pápa fontos gondolatokat fogalmazott meg a jogelmélet és a politikai filozófia határterületein. A dolgozat a természetjog feltámasztását támogató írásait és beszédeit elemzi.

Hörcher, Ferenc: „Small-town Civility and the Concept of Liberty in Géza Ottlik’s Opus Magnum”. In: Györke, Ágnes – Juhász, Tamás (szerk.): Urban Culture and the Modern City: Hungarian Case Studies. Leuven: Leuven University Press, 2024, 193–218.

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy miként jellemzi az író Ottlik Géza annak a kisvárosnak, Kőszegnek a polgárságát, ahol a katonaiskolában sok nehézség közepette nevelkedett.

Hörcher, Ferenc – Lorman, Thomas: „The Metamorphoses of a Historical Constitution”. In: Gil, Xavier (szerk.): Constitutional Moments: Founding Myths, Charters and Constitutions through History. Boston (MA), Leiden: Brill, 2024, 334–355.

A tanulmány átfogó képet vázol a magyar alkotmányos gondolkodás kihívásairól a 19. században, különös tekintettel a reformkorra, 1848-49-re és a Kiegyezésre.

Karakas, Alexandra – Tuboly, Ádám Tamás: „Materializing values”. Synthese, 204(5), 2024.

A szerzők a cikkben a tudományos tárgyak értékfüggőségét vizsgálják, a tudományfilozófia, a tudománytanulmányok, és az anyagi kultúra tükrében. Karakas és Tuboly amellett érvelnek, hogy a tudományban használt tárgyakat episztemikus és nem episztemikus megfontolások, tudományos és nem-tudományos értékek egyaránt és szükségszerűen befolyásolják.

Kelemen, Oguz – Máttyássy, Adrienn – Tari, Gergely: „Psychiatry, Ethics and COVID-19 in Hungary”. In: Pascalev, Assya – Tari, Gergely (szerk.): Ethical Issues of the SARS-Co-V-2: Outbreak in East-Central Europe and Beyond. Budapest: Trivent Publishing, 2024, 207–216.

Kondor, Zsuzsanna: „Theory, Design, Remediation”. Constructivist Foundations, 201, 421–423.

Ez a tanulmány az enaction design kiegészítését javasolja két kulcsfontosságú dimenzióval: az új találmányok episztemikus hozzáférésre gyakorolt hatásával és a remediáció szerepével a felhasználói élmény formálásában. Heidegger technológiafilozófiájára és a material engagement elméletére támaszkodva amellett érvel, hogy a technológiai eszközök nem csupán közvetítik az ember és környezete közötti interakciókat, hanem aktívan alakítják a kognitív és viselkedési mintázatokat is.

Kovács, Dániel Attila: „Plotinus on the Parthood and Agency of Individual Souls”. Méthexis, 36(1), 32–53.

A tanulmány azt a problémát vizsgálja, hogy miképpen tulajdoníthat Plótinosz önálló ágenciát az egyes emberi lelkeknek, ha ezek részei egy egy nagyobb, egyetemes léleknek. A nehézséget súlyosbítja, hogy Plótinosz, éppen az önállóság fontosságára hivatkozva, határozottan elutasítja a sztoikus modellt, melyben az emberi lelkek a világlélek részei. A megoldást a rész-egész viszony sajátos, intelligibilis létezőkre kidolgozott modellje jelenti, mely lehetővé teszi, hogy az emberi lelkek saját, specifikus képességekkel és tevékenységekkel rendelkezzenek, melyek bár metafizikailag függnek tőle, mégsem esnek egybe az egyetemes lélek általános tevékenységével.

Kovács, Dániel Attila: „From passion to knowledge: Plotinus’ grades of virtues as stages in the development of practical moral agency”. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae.

Ebben a tanulmányban a bölcs gyakorlati cselekvését a plótinoszi ágens morális fejlődésének viszonylatában vizsgálom. Ez a fejlődés a cselekvésirányítás külső elveitől a belső elvek felé való fokozatos átmenetet jelenti, amelyek az ágenst gyakorlati cselekvéseiben autonómiával és koherenciával ruházzák fel. Amellett érvelek, hogy a bölcs befelé fordulása és a külső körülményektől való függetlenedése korántsem vezet tétlenséghez a gyakorlati cselekvés szférájéban, hanem szükséges feltétele annak, hogy cselekvéseivel aktívan hozzájáruljon az érzékelhető világ rendjéhez.

Mester, Béla: „Controversies of Philosophers with Protestant, Catholic and Secular Background in the Hungarian Philosophical Review (1882–1891)”. In: Žalec, Bojan – Štivić, Stjepan (szerk.): Intellectual History and Culture Wars in Central and Eastern Europe in the Light of Modern Theories of Religion. Berlin–Münster–London–Wien–Zürich: LIT Verlag, 2024, 105–115.

A Magyar Philosophiai Szemle első folyama volt az első magyar nyelvű filozófiai folyóirat (1882–1891). A magyar filozófusok a legkülönbözőbb filozófiai álláspontok közötti viták fórumaként használták a szűk értelemben vett pozitivizmustól kezdve a neokantianizmuson át a katolikus filozófiáig.

Németh, Attila: „Democritus on the atomic shapes of colours”. In: Ierodiakonou, K. – Decaix, V. (szerk.): Colour Theories from Democritus to Descartes. London – New York: Routledge, 2024, 7–31.

Németh, Attila: „Diogenes of Oenoanda and the Epicurean Epistle Tradition”. In: Masi, F. – Morel, P-M. – Verde, F. (szerk.): Epicureanism and Scientific Debates: Antiquity and Late Reception, Vol. 2. Leuven: Leuven University Press, 2024, 177–190.

Pete, Krisztián – Tuboly, Ádám Tamás: „Explication in the space of reasons: What Sellars and Carnap could offer to each other” Topoi: An International Review of Philosophy43: 171–185.

Rédei, Miklós – Gömöri, Márton: „Entropic taming of the Look Elsewhere Effect”. Synthese, 203(12), 2024.

A tanulmány a paraméteres statisztikai hipotézisvizsgálatok során fellépő ún. Look Elsewhere Effect kezelésére tesz kísérletet, a nullhipotézis elutasításához használt szignifikanciaszint „entrópikus korrekciójára” vonatkozó javaslattal. A javasolt korrekció ahhoz a valószínűségeloszláshoz rendelt entrópikus bizonytalanságot használja, amely azt fejezi ki, hogy milyen eséllyel jelenik meg a hipotézist megerősítő bizonyíték a paraméter különböző értékeinél.

Richardson, Alan – Tuboly, Ádám Tamás: „Introduction: Carnap’s Transformation of the Canon”. In: Richardson, Alan – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.):Interpreting Carnap: Critical Essays. Cambridge: Cambridge University Press, 2024, 1–10.

Szécsi, Gábor: „Mediatized Communities and Identity-shaping Narratives in the Information Age”. Journal of Posthuman Studies, 2024/1, 54–75.

Szécsi Gábor arra világít rá cikkében, hogy az új kommunikációs technológiák révén közvetített személyes, közösségi, társadalmi és tömegkommunikációs narratívák összefonódása hogyan járul hozzá egy új közösség- és hagyományfogalom kialakulásához, és hogy ez a fogalom hogyan teszi a kommunikációs folyamatainkhoz kötődő közösségi és társadalmi szerepeinket összetettebbé. Szécsi Gábor amellett érvel, hogy a mediatizált, hibrid (virtuális-valós) közösségek a közvetített kommunikáció régi és új eszközeit használó emberek egyfajta bizalmi folyamatként megélt társadalmi hálózataiként működnek.

Tuboly, Ádám Tamás: „Neurath on Plato-Hitler and the British Scene of Irritation.” In Damböck, Christian – Friedl, Johannes – Höfer, Ulf (szerk.): Scientific World-Conceptions: Rudolf Carnap and Otto Neurath. Leiden: Brill, 2024, 342–366.

Magyar nyelven

Barcsi Tamás: „A kegyetlenné váló és a kegyetlen célból létrehozott felügyeleti intézményekről”. In: Frivaldszky János – Tussay Ákos: A Természetjog Napja III. Konferenciatanulmányok. Budapest: Pázmány Press, 2024, 15–27.

Barcsi Tamás: „Gondolatok a kegyetlenségről”. Vigilia, 89(9), 785–794.

Barcsi Tamás: „Lehetséges válaszok az emberi méltóság fogalmával kapcsolatos kételyekre”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 105–115.

Barcsi Tamás: „’Nem tartják embernek ma sem’. Az elmebetegség és a biohatalom összefüggéseiről Hajnóczy Péter szociográfiája nyomán”. Forum: Acta Juridica et politica, 14(2). 49–58.

Barcsi Tamás – Demeter Tamás: „Szociologizáló tendenciák a magyar jogfilozófiában?”. Replika, 131, 7–19.

Barcsi Tamás – Nemes László: „Az eutanáziavita és az elmúlás gondolata. Kell-e foglalkoznunk a halandóságunkkal?”. Fundamentum, 28(2–3), 59–63.

Bene László: „Nüsszai Gergely az érzelmekről”. In: Bene László – Molnár Péter (szerk.): Teológia és antropológia. Tanulmányok Vidrányi Katalin emlékére. Budapest: Gondolat Kiadó, 2024, 51–74.

Gángó Gábor: „A természetjog oktatása a Debreceni Református Kollégiumban”. In: Bíró Csilla – Klima Gyula – Nagy József (szerk.): Magyar keresztény gondokodók az Árpád-kortól napjainkig. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 2024, 119–140.

Gángó Gábor: „Kodifikáció, helyhatóságok és központosítás Szemere Bertalan és Irínyi József útleírásaiban”. In: Schweitzer Gábor – Szentgáli-Tóth Boldizsár (szerk.): ...aki bátor és odaadó hazafi volt. Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére. Budapest: Akadémiai, 2024, 5–18.

Golden Dániel: „A filozófia hivatalos reprezentációja az 1952-es Filozófiai Évkönyv tükrében”. In: Veress Károly (szerk.): Filozófiai álláspontok és fordulatok. Filozófiai hatástörténet és kritika 1. Közelítések a szocializmus évtizedeinek filozófiai teljesítményéhez. Kolozsvár: Pro Philosophia – Egyetemi Műhely Kiadó, 2024, 41–61.

Golden Dániel: „A szkepticizmus fokozatai a tudományfilozófiában”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 21. A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, 2024, 278–286.

Gyenis Balázs: „Melyik szabad akarat létezik?”. Magyar Filozófiai Szemle, 2024/1, 51–103.

Gyenis Balázs: „Mi a fizikai és az empirikus lehetőség viszonya?”. Magyar Filozófiai Szemle, 2024/2 (megjelenés alatt).

Hofer-Szabó Gábor: „Kvantumelmélet és interpretáció”. Magyar Filozófiai Szemle, 2024/1, 182–207.

Hörcher Ferenc: „Eliot, Mannheim, Polányi. Második világháborús angliai eszmecsere a keresztény elit szerepéről”. In: Bíró Csilla – Klima Gyula – Nagy József (szerk.): Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 2024, 281–299.

Hörcher Ferenc: „Halász Gábor Óbuda-képe 1935-ből: városi táj és közösségi emlékezet”. In: Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): A város mediális lenyomatai. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024, 101–112.

Hörcher Ferenc: „Irodalom és politika kapcsolata az irodalmi Deák-párt tagjainak gondolkodásában”. In: Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): A szavak lázadása – Irodalom és politika Kazinczy börtönéveitől a Mozgó Világ-botrányig. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, 2024, 101–131.

Hörcher Ferenc: „Joachim Ritter és a münsteri iskola: Egy elhanyagolt fejezet a második világháború utáni német politikai gondolkodás történetében”. Politikatudományi Szemle, 33(4), 7–23.

Mester Béla: „Agora vagy közpark? A 19. századi Budapest urbanisztikai dilemmája”. In: Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): A város mediális lenyomatai. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024, 171–182.

Mester Béla: „Bizalom és kételkedés a józan észben. Egy filozófiai beállítódásról”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 2024, 173–192.

Mester Béla: „Rejtett álláspontok és viták a filozófiai szaksajtóban, a szocializmus korában”. In: Veress, Károly (szerk.): Filozófiai álláspontok és fordulatok. Filozófiai hatástörténet és kritika 1. Közelítések a szocializmus évtizedeinek filozófiai teljesítményéhez. Kolozsvár: Pro Philosophia, Egyetemi Műhely Kiadó, 2024, 21–39.

Németh Attila: „Uno ore. Száműzetés, nyelv és identitás”. In: Kozák Dániel – Tamás Ábel (szerk.): A sokhangú Aeneis. Tanulmányok Vergilius eposzáról és recepciójáról. Budapest: reciti, 2024, 133–144.

Rónaszéki Benedek – Barabás Katalin – Domonkos Norbert – Gábor Krisztin Mita – Horváthné Tóth Judit – Kelemen Oguz – Mellár István – Rozsinszkyné Apró Ágnes – Tari Gergely Róbert – Tóth Dorina et al.: „Beszámoló a Méltósággal távozni – Életvégi Ellátás Csongrád-Csanád Vármegyében c. konferenciáról”. Kharón – Thanatológiai Szemle, 28(3), 39–50.

Schmal Dániel: „A társadalmi szerepek problémája Pascal Három beszéd az előkelők állapotáról című írásában”. Különbség, 24(1), 2024, 35–48.

Schmal Dániel: „Érzés és reflexió: Az érzés közvetlenségének episztemológiája a XVII–XVIII. században”. In: Csanádi Szilvia – Frenyó Zoltán (szerk.): Filozófia és vallás a XVIII. században. Budapest: HUN-REN BTK, 2024, 21–35.

Schmal Dániel: „Módszertani kétely, tudat és reflexív kontroll Descartes-nál”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, 2024, 11–21.

Schmal Dániel: „Szent Ágoston és a modernitás”. In: Bene László – Molnár Péter (szerk.): Teológia és antropológia: tanulmányok Vidrányi Katalin emlékére. Budapest: Gondolat Kiadó, 2024, 271–288.

Szabados, Bettina: „Elvtársi üdvözlettel: Lukács György – Lukács György filozófusi szerepvállalása 1945–1955 között”. In: Veress, Károly (szerk.): Filozófiai álláspontok és fordulatok. Filozófiai hatástörténet és kritika 1. Közelítések a szocializmus évtizedeinele filozófiai teljesítményéhez. Kolozsvár: Pro Philosophia, Egyetemi Műhely Kiadó, 2024, 107–122.

Szécsi Gábor: „Én, narratíva, megértés. Adalékok a narratív én filozófiai elméletéhez”. Magyar Filozófiai Szemle, 2024/1, 208–228.

Tari Gergely: „A betegség szubjektív tapasztalatának értéke a technomedicina korában. Medikalizáció és episztémikus igazságtalanság”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, 2024, 284–290.

Varga Péter András: „Marxista versus keresztény eszkatológia, avagy margójegyzet egy gondolati forma felhasználhatóságáról a katolikus teológiában”. In: Lovassy Attila (szerk.): Kínos teológiai kérdések konferenciája. Vác: AVKF, 2024, 80–104.

Varga Péter András: „Neumer Katalin”. In: Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária (szerk.): Nők a tudomány fellegvárában. Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021. Budapest: Akadémiai, 2024, 259–266.

Varga Péter András: „Vajjon [...] mikor fogják Kant [...] tanszékéről aquinói sz. Tamás bölcsességét hirdetni és magasztalni? – Vogl Márton pályaképe: egy kontrafaktuális fejezet az elfelejtett modern magyar katolikus filozófia keletkezéstörténetéből”. Teológia, 58(3–4), 76–89.