A mai élet radikális és gyors átalakulása új aktualitást ad a filozófia számos klasszikus problémájának, amilyenek például látszat és valóság viszonyának, a tudás lehetőségének és mibenlétének, vagy az emberi szabadság határainak kérdései. A filozófia két és fél évezredes történetre visszatekintő diszciplínájának sajátos jellemzője, hogy összefonódik benne a fogalmi tisztázás és a történeti reflexió, ezért intézetünk egyaránt súlyt fektet a problémacentrikus és a filozófiatörténeti kutatásokra. A filozófia része a közös európai örökségnek, napjainkra pedig globális vállalkozássá vált, ennek megfelelően munkatársaink számos szakterületen részt vesznek a nemzetközi kutatásban. Emellett a Filozófiai Intézet küldetésének fontos része a klasszikus és kortárs filozófiai problémákra vonatkozó magyar nyelvű diskurzus megteremtése, ami egyszerre tudományos feladat és a nemzeti kultúrát építő tevékenység. További feladatunk – melyet semmilyen más intézmény nem vállalhat fel – a magyar filozófiai hagyomány feltérképezése, megismertetése a társdiszciplínák művelőivel, valamint megjelenítése a nemzetközi kutatásban.

Kutatásaink négy átfogó témakör vizsgálatára irányulnak, melyek további részterületekre tagolódnak. Az I. témakör felelőse az Ismeretelmélet Osztály, a II. témaköré a Tudománytörténet és Tudományfilozófia Osztály, a III. és IV. témaköré a Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztály, de kutatóink közül sokan több területen is dolgoznak, és maguk a témák is összefonódnak.

I. Ismeretelméleti, metafizikai és etikai problémák

Kiemelt részterületek: elmefilozófia, metafilozófiai problémák, a szabad akarat, mesterséges intelligencia

A jelenlegi kutatás a kortárs nemzetközi filozófiai trendekhez illeszkedve négy, egymással szerves kapcsolatban álló nagyobb probléma köré szerveződik: (1) vélekedéseink igazolása és jogosultsága, (2) a mentális reprezentáció, a fenomenális tudatosság és a megtestesültelme-koncepciók összefüggései, (3) a humán és gépi intelligencia viszonya, valamint (4) a szabad akarat és a morális/episztemikus felelősség kérdésköre. A vélekedések igazolásával kapcsolatos vizsgálódásaink célja feltárni, hogy mi áll a permanens filozófiai nézetkülönbségek hátterében, valamint hogy mely szubsztantív filozófiai vélekedéseink mellett tarthatunk ki racionálisan a kérdést övező disszenzus ellenére. A mentális reprezentációk természetéről szóló kutatásunk a publikus és a mentális reprezentáció kapcsolatának összefüggéseit a fenomenális tudatosság és a megtestesültség-gondolat hátterében igyekszik feltárni. Célunk megmutatni, hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia fejlődése az emberi elméről alkotott képünket; megvizsgáljuk továbbá, hogy milyen értelemben tekinthető tudatosnak az MI, és hogy miként értelmezhető az MI működése az egyéni és társas episztemológia keretében. Célunk a morális/episztemikus felelősség kapcsán bizonyítani, hogy a fenomenális tudatosság mindkettőnek nélkülözhetetlen feltétele, és hogy mindenkinek episztemikus joga van morális és episztemikus felelősséget tulajdonítani magának.

Kutatási támogatás 2026-ban:

  • NKFIH OTKA K 146597 A filozófiai vélekedések episztemikus státusza

II. Tudományfilozófia

Kiemelt részterületek: a fizika filozófiája, értékek és tudomány

A jelenlegi kutatás egyfelől a modern tudományok, kiemelten a modern fizika filozófiai-fogalmi alapjait vizsgálja, másfelől a tudományok szociológiai és történeti hátterét igyekszik feltárni. Az előbbi a kvantumelmélet kontextualitásfogalmának elemzésével, a valószínűség oksági elméletének és a determinizmusnak a kapcsolatával, a modalitások fizikalista értelmezésével, a lokális realizmus jelentésével foglalkozik. Az utóbbi középpontjában a tudomány természetének elemzése áll történeti és kortárs példák segítségével, különös tekintettel a tudományok és áltudományok elhatárolásának kérdésére, illetve a társadalmilag releváns orvosi és bioetikai területek vizsgálatára. Speciális témák: (1) A fizikalizmus és a modalitások fogalmának fizikalista elemzése; (2) A kvantumelmélet interpretációinak filozófiai elemzése; (3) A tudományos reprezentáció logikájának vizsgálata; (4) A tudományok és áltudományok elhatárolása; (5) A tudományos és nem-tudományos értékek problémája a tudományban; (6) Az orvostudományok etikai és filozófiai–módszertani elemzése.

E témakörhöz kapcsolódik A bioetika kérdései könyvsorozat, mely a L’Harmattan Kiadónál indult el.

Kutatási támogatás 2026-ban:

  • MTA Lendület LP2021-13/2021 Értékpolarizáció a tudományban
  • NKFIH Nemzeti Kutatási Kiválósági Program ADVANCED_25 152165 A modern fizika filozófiai alapjai: valószínűség, kauzalitás és emergencia
III. Egyetemes filozófiatörténet

Kiemelt részterületek: antik filozófia, kora újkori filozófia, a 19–20. század filozófiai irányai

Kilépve a klasszikus kánon keretei közül a filozófiatörténet nemzetközi kutatása az elmúlt évtizedekben olyan új területeket tárt fel a filozófiatörténeti reflexió számára, amelyek számos ponton gazdagítják a mai társadalmi és kulturális folyamatok megértését. A jelenlegi kutatások előterében ezért az én és a környező világ történeti alakváltozatai állnak. Speciális témák: (1) a római önreflexív énkép fogalmi és irodalmi keretei; (2) az arisztotelészi filozófia újplatonikus és patrisztikus recepciója; (3) újplatonikus kozmológia és időelmélet; (4) az ókori eredetű énkoncepciók kora újkori recepciója, a modern individuumfogalom születése, a reflexivitás és az érzéki tapasztalat viszonya; (5) a hagyomány fogalma a II. világháború utáni német keresztény és liberális konzervativizmusban; (6) David Hume filozófiája; (7) Leibniz Közép-Európa-koncepciója; (8) a Bécsi Kör és az analitikus filozófia kezdetei.

Intézetünk gondozza Az analitikus filozófia klasszikusai című sorozatot. Az Osiris Kiadó és az ELTE HTK közösen indítja el Plótinosz összes műveinek kommentált kiadását.

Kutatási támogatás 2026-ban:

IV. A magyar filozófiai hagyomány

Kiemelt részterületek: a kartezianizmus recepciója a 17. században, a nemzeti filozófia kezdetei a 19. században, felekezeti filozófiák a 19–20. században, a 20. század katolikus, konzervatív, szociologizáló és természetjogi hagyománya, filozófia a szocializmus korszakában, intézménytörténet és prozopográfia

A jelenlegi kutatások főbb irányai (1) a magyar filozófiatörténet elhanyagolt hagyományai nemzetközi kontextusukban (katolikus filozófia, konzervatív politikai és értékfilozófia, iskolafilozófia), (2) a magyar sensus communis hagyomány története és helye az európai filozófiai hagyományon, illetve a magyar nemzeti kultúrán belül, valamint (3) forrásfeltárás és a források elemzése a digitális bölcsészet eszköztárával.
Intézetünkben működik a Magyar Filozófiai Archívum, mely digitalizált dokumentumokat (különösen kéziratokat), valamint filozófiatörténeti és biográfiai metaadatokat tartalmaz a magyar filozófia történetéből – elsősorban a modern magyar filozófia 19–20. századi kialakulásának korszakából – és annak európai kontextusaiból.

A magyar filozófiai hagyományt dolgozzák fel az ergo könyvsorozat kötetei, mely a Gondolat Kiadónál jelenik meg.

 

A lezárult projektek listája ezen a linken érhető el.