A Filozófiai Intézet szeretettel vár minden érdeklődőt

Kis-Jakab Dóra
Atomizmus vagy közösségelvűség? A rawlsi koncepció változása és a kommunitárius kritikák
című előadására.

Helyszín: 1014 Budapest, Országház utca 30.
Időpont: 2015. március 31. 16:00

John Rawls Az igazságosság elmélete című művében kifejtett politikafilozófiai koncepciójának egyik legtöbbet kritizált aspektusa az elméletből kirajzolódó személykoncepció. Kommunitárius bírálói, így Charles Taylor és Michael J. Sandel szerint a rawlsi elmélet egy határozottan körvonalazható személykoncepcióra épít. Az igazságosság elméletéből úgy tűnik, Rawls legalábbis gondolatkísérletként elképzelhetőnek tartotta azt, hogy az énről leválasszuk a közösség által meghatározott céljait, értékeit, tulajdonságait. Kommunitárius kritikusai ezzel szemben az egyén mély társadalmi beágyazottságával érveltek, a rawlsi énkoncepciót pedig atomistának és tévesnek tartották. Rawls későbbi műveiben határozottan visszautasította a közösségelvű bírálatokat, és hangsúlyozta, hogy tévedés az eredeti helyzetben egymással szerződő felek leírását az emberi természetről tett metafizikai vagy filozófiai antropológiai kijelentésekként értelmezni.
A rawlsi álláspont megértésében segíthetnek a korai, a fő mű előtt írt szövegek. Egyik első nagyobb lélegzetvételű, 1942-ben írt dolgozatában Rawls így nyilatkozik: „A közösség, úgy tűnik, magában foglalja a személyiség koncepcióját. Amennyiben nincs személyiségünk, nincsen közösségünk sem. Továbbá, ha nincsen közösségünk, nincsen személyiségünk. Az egyének annyiban válnak személyekké, amennyiben közösségben élnek.” Hogyan értelmezhető ez a későbbi vita fényében meglepő megállapítás? Az igazságosság elmélete előtt Rawls lett volna az első kommunitárius? Miért változtatta meg álláspontját, ha egyáltalán megváltoztatta azt? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ.