A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt Széplaky Gerda NÖVÉNNYÉ LENNI. Növényi létmód és nem-emberi etika című intézeti szemináriumára.
Időpont: 2024. január 16. kedd, 14:00
Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem (B.7.16)
Az előadás összefoglalója:
Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az ember miképpen tud olyan radikális etikai viszonyt kialakítani a természettel, melyben elsődlegesen nem a saját szempontjai és érdekei érvényesülnek, hanem a nem-emberi létezők eredendő, saját létformájuknak megfelelő jogai. Ehhez elsőként egy olyan meghatározásra teszek kísérletet, amely révén a természetet nem elvont eszmeként tételezem, hanem a közvetlen érzéki tapasztalatban megnyilatkozó fenoménként, illetve a – lévinasi értelemben vett – szemtől szembeni viszony alanyaként. Ez a természetfenomén leginkább az arisztotelészi physis-szel feleltethető meg. Ahhoz, hogy visszataláljunk a nem eltárgyiasított, hanem élő, organikus physis-hez, a természetfolyamhoz performatív módon kell viszonyulni. Ilyen performatív viszony azonban csakis egy természettöredékkel létesíthető, hiszen a nagy egész nem tud közvetlen közelségében elénk lépni, nem tud a maga jelenvalóságában megnyilatkozni. A természettöredék autentikus létformáját kínálja a növény. Előadásom fókuszába a növényi létmód vizsgálatát helyezem.
A kortárs növényfilozófiai teóriák fenomenológiai és etikai perspektívákat is magukba foglalnak, de lehetőséget teremtenek a növény ontológiai tekintetbe vételére is; utóbbi megnyitja az emberi szellem primátusára épített metafizika dekonstrukciója előtt az utat. Ugyanakkor a növényfilozófiák a növényi lét vagy akár a „növényi gondolkodás” tanulmányozása révén arra a nem-emberi létformára is rámutatnak, amelynek alapjai éppenhogy megfeleltethetők az emberi létezés alapjaival, sajátosságaival; azaz egyszerre hordozzák az antropomorf és a non-humán szemléletet. A növényi etika imperatívuszát a növekedés eszméje adja, nem pedig a fájdalom- és örömérzés, amely az állatetikák sarokköve. Ember, állat, növény egyaránt növekszik – ennek okán tehető meg a növekedés eszméje egy újfajta felelősségetika alapjává. A növényi lét számára meghatározó továbbá – a vegetációs anyagcsere-folyamatok révén – a környezettel folytatott, egymásrautaltságon alapuló, szüntelen kommunikáció, mely mintája lehet a radikálisan másféle létezőkkel, létformákkal fenntartott, radikális etikai viszonynak. A növényi sajátosságok számbavétele után, zárásként, arra is rá szeretnék mutatni, hogy egy ilyen, a növényt tekintetbe vevő felelősségetika miképpen valósíthatja meg (megvalósíthatja-e?) az ember – az áldozati hierarchia csúcsán álló létező – perspektívájából való kilépést.
Az eseményhez online módon is lehet csatlakozni a következő linken:
https://us06web.zoom.us/j/89255138222?pwd=to6QDQaISUudSDJjv7Sfn6ft6llHDb.1
Az esemény a Facebookon is elérhető ezen a linken.