Tuboly Ádám Tamás "Otto Neurath Angliában: a logikai empirizmus kitervelt rekonstrukciója" című pályázata elnyerte az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program támogatását. A kutatás kiinduló problémája, hogy miközben a kortárs filozófiatörténeti kánon javarészt Rudolf Carnap kapcsán tárgyalja az úgynevezett analitikus filozófia történetét, Angliában és a kontinensen sokkal inkább Otto Neurath volt az, aki konkrét szervezői és publikációs tevékenységével próbálta meg alakítani a filozófiai problémák és kérdések feldolgozásának irányát. A kutatás a Neurath angliai évei kapcsán felmerülő kérdéseket igyekszik tematizálni (biográfiai, filozófiatörténeti, filozófiai), az összefüggéseket kimutatni, illetve mindezt egy tágabb kontextusba ágyazni, nevezetesen az analitikus filozófia huszadik századi történetébe.

Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója előadást tart június 16-án az American Association for Italian Studies konferenciáján, melynek idén a Sant’Anna Institute ad otthont, az olaszországi Sorrentóban. Előadásának címe: Guicciardini’s conservative interpretation of prudence.

Hörcher Ferenc dedikálja A szelídek városa című kötetét az Ünnepi Könyvhét keretében, 2018. június 8-án pénteken, 17 órakor, a Vörösmarty téren, az Orpheusz Kiadó sátránál.

A MTA BTK Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Varga Péter András
Mi a filozófiatörténet? 

című előadására.

Az előadás absztraktja:

„Igazán rémülettel gondolok e munka közben arra” – írta a fiatal Dilthey, aki ekkor éppen a Schleiermacher-levelezéskiadáson dolgozott, „hogy mennyire fontos a dátum és ezek a fiatal emberek mennyi fáradságot megtakaríthattak volna a levelezések kiadóinak, ha számításba vették volna, hogy egyszer akár máról holnapra híresek lehetnek.” Dilthey ezen levele maga is datálatlan (hasonlóan a Dilthey-levelezéskorpusz más darabjaihoz), amit szóvá is tettek levelezésének kiadói, amikor másfél évszázaddal később a filozófiatörténet-írói munkásságával együtt a filozófiai kánon részévé váló Dilthey maga is a professzionális filozófiatörténet-írás tárgyává vált. Ez az anekdotaszerű történet – még akkor is, ha feltételezzük, hogy a tagadhatatlanul ambiciózus fiatal Diltheyt éppen a kor tudományos önreprezentációs konvenciói tartották vissza levelének datálásától – tanulságos bevezetőt nyújthat filozófia és filozófiatörténet összefonódó viszonyának problémájába. Előadásomban e probléma felfejtése során – szüksége van-e a filozófiatörténet-írásnak a filozófiára? tanulhat-e az önálló gondolkodó a filozófiatörténetből? haladhat-e filozófiatörténet pusztán empirikus úton? azonos lehet-e a filozófia a saját historiográfiájával? miért fordul a filozófus a filozófiatörténethez? mi a szerepe a filozófiatörténetnek a filozófia identitáskritériumában? – a filozófiatörténet tudományelméletére vonatkozó kérdésfeltevéstől az annak ontológiájára vonatkozóhoz szeretnék eljutni, miközben a fenomenológia történetéből merített példaanyag mellett a közelmúlt német filozófia egyes szereplőinek (Ritter-iskola, W. Schapp) gondolataira igyekszem támaszkodni.

Időpont: 2018. május 31., 16.00.
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem

Az MTA BTK Filozófiai intézetének vendége lesz Rafał Smoczyński a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetéből (Varsó). Vendégünk 2018. május 29-én, kedden délelőtt 11 órakor tart előadást intézetünkben, a Trapéz teremben. Az előadás címe:

The intelligentsia habitus in the upward social mobility of the Polish migrants in the UK

Az előadás összefoglalója itt érhető el. A rendezvényre a Lengyel és a Magyar Tudományos Akadémia bilaterális programja keretében, Az értelmiség szerepe a kollektív identitások megteremtésében Lengyelországban és Magyarországon a 19. és 20. században című kutatási program részeként kerül sor.