Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja 2017. november 20-án 17 órai kezdettel szeretettel meghívja Önöket

Dr. Charles Wolfe (Ghent University/CEU IAS)
"Medical Empiricism as a Form of Knowledge in Early Modernity"

című előadására.

Az előadás helyszíne: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete november 17-18-án nemzetközi konferenciának ad otthont, melynek témája a kora modern városi politikai kultúra, különös tekintettel a reformáció hatására.

Keynote előadóink:

Hans W. Blom (Erasmus University, Rotterdam)
Stefan Ehrenpreis (Universität Innsbruck, Innsbruck)

A rendezvény részletes programja megtekinthető a konferencia honlapján.

Szécsi Gábor előadást tart november 18-án, a Budapesti Metropolitan Egyetemen a Magyar Kommunikációtudományi Társaság Közelítések – Kommunikációkutatás és a változó társadalmi környezet című konferenciáján. „Kognitív nyelvészet és kommunikációkutatás” című előadása a kommunikációfilozófiai kérdések interdiszciplináris megközelítésével foglalkozik. A konferencia részletes programja ezen a linken érhető el.

Az MTA BTK Filozófiai Intézetének Ismeretelméleti Kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt

Tudomány egy szabad társadalomban

című konferenciájára, mely a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre.

Időpont: 2017. november 17.
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ – Konferenciaterem, 1051 Budapest, Arany János u. 1.

Program
Absztraktok

Az MTA BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Pöntör Jenő
Tudhatjuk-e, hogy van Isten?

című előadására.

Időpont: 2017. november 14., 13 óra
Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, B.7.16 (Trapéz terem)

Az előadás absztraktja:

Ahogy látom, szigorúan arra a (metafizikai) kérdésre, hogy létezik-e Isten, a filozófia nem tud válaszolni. Elsősorban azért nem, mert a filozófia semmiről nem tudja megmondani, hogy létezik-e vagy sem. A filozófia ugyanis nem más, mint állításhalmazok logikai szerkezetének a feltárása – ennyi, nem több és nem kevesebb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy általában az Isten-kérdésről nem mondhat a maga eszközeivel semmi érdemlegeset egy filozófus. Például válaszolhat arra az (episztemológiai) kérdésre, hogy tudható-e Isten létezése.

Előadásomban két állítás mellett érvelek. Az első, hogy a szkepticizmus-probléma elsősorban azt mutatja meg, hogy a klasszikus tudásfogalom rossz. Konkrétabban: a szkeptikus érvek arra a belátásra kényszerítenek minket, hogy vagy megválunk a „tudás” klasszikus fogalmától, vagy el kell ismernünk, hogy nem tudhatunk gyakorlatilag semmit. A második: ha olyan módon változtatjuk meg a tudásfogalmat, hogy lehetséges legyen bármit is tudnunk, akkor az Isten létezéséről való tudás is lehetségessé válik.