A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Marosán Bence (BGE)

Önkonstitúció és megtestesülés

című online intézeti előadására.

Az előadás összefoglalója:

Az előadásban egy olyan, fenomenológiai megalapozású, lényegileg Husserl filozófiájából kiinduló projekt körvonalait, illetve egyes elemeit szeretném bemutatni, amelynek végső célja, hogy hozzájáruljon a tudatos, élményszerű, szubjektív tapasztalat mibenlétéről és eredetéről folytatott kortárs filozófiai és természettudományos vitákhoz, kutatásokhoz. A vállalkozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen választ találni arra a kérdésre, hogy az élővilág mely szintjén jelenik meg a tudatos, élményszerű tapasztalat (mindenekelőtt interoceptív és exteroceptív élmények, testi érzetek és érzékszervi tapasztalatok formájában), és miért.

A vállalkozás egyik fontos ambíciója, hogy segítsen a testi folyamatok és a tudatos, szubjektív tapasztalatok közti magyarázati szakadék áthidalásában. Ehhez a megtestesült létezés husserli elméletére, valamint az ebből kiinduló, részben erre támaszkodó filozófiai és természettudományos törekvésekre (Merleau-Ponty, majd Megtestesült Kogníció) szeretnék hagyatkozni. Husserlnél e tekintetben alapvető fontossággal bírt az önkonstitúció elmélete: amely szerint a szubjektum önmagát szükségszerűen testi lényként kell, hogy konstituálja; (konstitúció: apriori törvények szerint való megjelenítés). Merleau-Ponty szerint tudatot és testet apriori szükségszerűséggel a megtestesült létezés fenoménje foglalja egyetlen rendszerbe. Tudat és test ugyanannak a rendszernek (test és környezet korrelációja) az önállótlan elemei. Ezt a gondolatot vették át tőle azután a Megtestesült Kogníció fenomenológiai ágának képviselői (pl. Fuchs, Gallagher, Rosch, Thompson, Varela, Zahavi, stb.), akik ehhez a koncepcióhoz – az elemzésbe beemelt tömérdek empirikus anyagon túl – mindenekelőtt az enaktivizmus és a „hosszú kör” („long circuit”) gondolatait tették hozzá. Az enaktivizmus itt az élőlény és környezete közti dinamikus viszonyt fejezi ki; a „hosszú kör” pedig azt, hogy a tudatot mindenekelőtt az élőlény és környezete közti komplex, és sok tényezőt felölelő viszony mozzanataként kell felfognunk.

A megtestesülés problémakörével összekapcsolódik egy alapvető kérdés, amelyben viszont a Megtestesült Kogníció egyes, különösen annak fenomenológiai vonalához tartozó klasszikus szerzőitől (Zahavi, Gallagher, Fuchs) eltérő álláspontot képviselek – Husserlre hivatkozva. A kérdés az, hogy milyen folyamatok és feltételek realizálják a tudatosságot? A Megtestesült Kogníció standard olvasata szerint a tudatosság realizációjában formális és materiális feltételek egyaránt szerepet játszanak. Vagyis: nem csak a test különböző részeinek, valamint testnek és környezetnek egymáshoz való formális viszonya számít, hanem a tudat realizációjában éppennyire fontos a különböző testi részek és szervek anyagisága. Én ezzel szemben azt állítom, hogy fenomenológiailag és elméletileg egy plauzíbilisebb koncepciót kapunk, ha azt feltételezzük, hogy bizonyos formális feltételek – a materiális feltételektől függetlenül – szükséges és elégséges alapját képesek nyújtani a tudatos, élményszerű tapasztalat megjelenésének.

Időpont: 2021. június 8. (kedd), 15. óra

Az eseményhez csatlakozni lehet:

* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 949 4110 0175 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:

https://tinyurl.com/btk-fi-marosan

* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 949 4110 0175 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!