Tollas-e a dinoszaurusz háta? A paleontológia és a filozófia találkozása
Mit tudhatunk az ember előtti múltról? Hogyan ötvöződik a tudományfilozófia és a paleontológia? Milyen volt a Kárpát-medence élővilága egykor? Milyen következtetéseket vonhatunk le az evolúcióról a jövőre vonatkozóan? A Glossza 40. adásának vendégei Bárdos Dániel és Ősi Attila.
Az 1990-es években a Jurassic Park-franchise-nak köszönhetően berobbant a dinoszaurusz-őrület, amely jelentősen meghatározta a dinoszauruszokról kialakult általános képet: a filmek hatására az őslényeket hatalmas és hüllőszerű állatokként képzeltük el. Azóta ezt a tévhitet a kutatási eredmények már megcáfolták, és a köztudatban is elterjedt, hogy a dinoszauruszok sokkal közelebb állnak a madarakhoz, semmint a hüllőkhöz. Azonban, ha meg szeretnénk tudni, hogy pontosan hogyan is néztek ki ezek az állatok, milyen flóra és fauna volt az őskorban, hogyan és miként változott az élet a különböző földtörténeti korszakokban, komplex tudományos, tudománytörténeti és tudományfilozófiai kérdésekkel találjuk szembe magunkat, hiszen olyan tudás nyomába eredünk, amely megelőzi a kollektív emberi emlékezetet.
A Glossza 40. adásában a múlt nyomába eredtek a szerkesztők Bárdos Dániellel, aki a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék adjunktusa és az intézetünkben működő MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tudományos munkatársa, kutatási területe a biológia filozófiája, paleontológia filozófiája és története, továbbá Ősi Attila paleontológussal, geológussal, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatójával, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció munkatársával, aki a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a lelőhely kutatásának vezetője.
Mit tudhatunk az ember előtti múltról, hogyan és milyen módszerekkel vizsgálható, mit jelent a mélymúlt, és hogyan ötvöződik a tudományfilozófia és a paleontológia? Milyen volt a Kárpát-medence élővilága egykor, milyen élő- és növényvilág népesítette be? Milyen következtetéseket vonhatunk le az evolúcióról a jövőre vonatkozóan? Ez a rövid felsorolás csak néhány példa arra, hogy milyen kérdésekkel, kihívásokkal kell szembesülnie annak, aki paleontológiával vagy paleobiológiával foglalkozik.
Ősi Attila a paleontológiát úgy határozta meg, mint az élet múltjának a kutatását, ahol fosszíliák segítségével próbálják meg feltárni és rekonstruálni a múlt élővilágát. Hangsúlyozta, hogy ez mindössze egy parányi töredéke csak a megszerezhető tudásnak, hiszen az egykori múltbéli élővilág évmilliárdokra nyúlik vissza. Bárdos Dániel ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy az időnek ez a léptéke emberi ésszel felfoghatatlan, mivel az emberi agy evolúciósan nem képes ekkora időbeli távlatokat átfogni és befogadni. Az evolúciós ismeretek azonban nem csak a múlt megismeréséhez nyújtanak segítséget, hanem általa a jövőre vonatkozóan is vonhatunk le következtetéseket. Ősi Attila azt emelte ki, hogy geomorfológiailag már tudunk néhány millió évre vonatkoztatva megállapításokat tenni a földfelszín változására, azaz a földlemezek, a hegységek és kontinensek mozgására. Bárdos Dániel paleobiológiai szempontból azzal egészítette ki Ősit, hogy a paleontológia rekordok alapján már lehet alapvető szabályszerűségeket felmutatni a fellelhető életformákra és morfológiai formákra vonatkozóan.
A múlt megismerése így nem csak az élővilág és élőhelyünk múltjának felfedezéséhez járul hozzá, de egyúttal alakíthatja is a jövőről való tudásunkat, és benne az ember és az emberiség szerepéről való felfogásunkat.
Az adás szerkesztői Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet munkatársa és Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa.
A Glossza negyvenedik adása meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
