2024

Arisztotelész: Metafizika. Fordította Bene László, Lautner Péter, Steiger Kornél. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó, 2024.

Az egyetemes filozófiatörténet alapműve új, egységes magyar fordításban. A VIII–IX. könyet Bene László fordította, a II., IV., XII. könyv Lautner Péter munkája, az I., III., V., VI., VII., X., XI., XIII., XIV. könyv fordítója Steiger Kornél.

Balogh Brigitta – Lang Mark – Mester Béla (szerk.): Kant 300. (Kellék 71. szám), 2024.

A Kellék folyóirat tematikus száma, amely az ELTE BTK Filozófia Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófia Tanszéke által Immanuel Kant születésének 300. évfordulója alkalmából szervezett konferencia előadásaiból közöl válogatást.

Barcsi Tamás – Kőmüves Sándor – Nemes László: Életvégi döntések. Budapest: L’Harmattan, 2024.

Bene László – Molnár Péter (szerk.): Teológia és antropológia. Tanulmányok Vidrányi Katalin emlékére. Budapest: Gondolat Kiadó, 2024.

A kötet tanulmányai Vidrányi Katalin (1945–1993) iskolateremtő filozófia- és teológiatörténész – a Filozófiai Intézet hajdani kutatója – emléke előtt tisztelegnek. Vidrányi Katalin Kant-kutatóként indult, de kezdettől fogva foglalkozott a kortárs teológiával is. E témákból kiindulva újszerű szempontok alapján kezdte olvasni a patrisztikus, majd a középkori szerzőket, és visszahozta a magyar filozófia- és teológiatörténeti, valamint eszmetörténeti kutatásba ezeket a régóta elhanyagolt területeket. E tanulmánykötet tematikája tükrözi ezt a sokoldalúságot. A szerzők Vidrányi Katalin egykori tanítványai és barátai.

Bogányi Gergely – Szécsi Gábor: Narrativitás és zenei megértés. Szeged: Belvedere Meridionale Kiadó, 2024.

A szerzők azt vizsgálják könyvükben, hogy filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai modellek milyen adalékokkal szolgálhatnak a zenei megértés folyamatának elemzéséhez és ezáltal a kérdéskört érintő esztétikai, zeneelméleti gondolatkísérletek továbbgondolásához.

A zenei példákkal gazdagon illusztrált kötet célja egy, a zenei megértés alapjait megvilágító narratológiai modell fogalmi kereteinek felvázolása. A szerzők elemzéseik során annak az általános hipotézisnek az igazolására vállalkoznak, hogy a zeneművek olyan narratívaszinteket jelenítenek meg, amelyek személyes asszociációk kereteiként működő befogadói történetekkel összekapcsolódva válnak a művek értelmezésének alapjaivá.

Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): A szavak lázadása – Irodalom és politika Kazinczy börtönéveitől a Mozgó Világ-botrányig. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, 2024.

A tanulmánykötet irodalomtudósok dolgozatait közli irodalom és politika változó viszonyrendszeréről, a magyar irodalmi kánon jeles alkotóinak életművét bemutatva, a 19. század elejétől a 20. század végéig.

Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): A város mediális lenyomatai. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024.

Az interdiszciplináris tanulmánykötet célja annak vizsgálata, hogyan képezik le a város jelenségét a különböző művészeti és tudományágak.

Pascalev, Assya – Tari, Gergely: Ethical Issues in the SARS-COV-2 Outbreak in East-Central Europe and Beyond. Budapest: Trivent Publishing, 2024.

Richardson, Alan – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Interpreting Carnap: Critical Essays. Cambridge: Cambridge University Press, 2024.

Szécsi Gábor: Narativ i Razumijevanje: Filozofski prinosi teoriji narativnog sebstva. Dakovo–Zagreb: Kulturni Krug Press, 2024.

A nemzetközi kutatási kooperáció keretében napvilágot látott kötet a történetekben való gondolkodást és a kommunikációt egymással összefüggő, jelentés- és énformáló folyamatokként vizsgálja. Az eseményeket, cselekvéseket, gondolatokat és érzéseket időben strukturált sorozatként megjelenítő és értelemmel felruházó narratívákat olyan, az emberi létmódot jellemző gondolkodási sémákként közelíti meg, amelyek konstitutív funkcióval bírnak az ember pszichológiai valóságát illetően is. Ennek a megközelítésnek a jegyében kínál kritikai elemzést a kérdéskört érintő filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai elméletekről, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.

Szécsi Gábor – Tóth I. János (szerk.): Kulturális identitás a glokalizáció korában. Budapest: Gondolat Kiadó, 2024.

A kötet az identitás ki- és átalakulásának sokrétű és dinamikus természetét tárja fel a glokalitások korában. Ennek során sokféle perspektívát jelenít meg, és átfogó képet kínál arról, hogy miként formálják a globális és lokális erők a kulturális identitásokat. A könyvben olvasható tanulmányok a kérdéskört elméleti és filozófiai, kulturális és politikai, valamint technikai, helyi és pedagógiai megközelítések jegyében vizsgálják. E tanulmányok együttesen világítanak rá arra, hogy a kulturális identitás olyan dinamikus és sokrétű konstrukció, amelyet a globális és helyi erők egymással kölcsönhatásban formálnak. E hatások eredményeként az identitások egyre inkább képlékennyé és többdimenzióssá válnak, ugyanakkor a helyi viszonyulásokra vetített globális mátrix eredményeként létrejönnek a lokális kötődés minden eddiginél tudatosabb formái is. E folyamatok különböző szempontú elemzéseivel a kötet átfogó képet nyújt arról, hogyan bontakoznak ki, maradnak fenn és alakulnak át az identitások a digitális kultúrát jellemző hálózottság korában.

Tari Gergely: A férfi és női testek medikalizációja. Budapest: L’Harmattan, 2024.

2023

Barcsi Tamás: Embertelenség az együttérzés korában. Budapest – Máriabesnyő: BTK – Attraktor, 2023.

Bárdos Dániel: Kőbe zárt evolúció. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2023.

A kötet a megszakított egyensúly elméletének bevezetését és az azt követő vitákat elemzi a kulcsszövegek tudományfilozófiai fókuszú elemzésével. Azt a kérdést vizsgálja, hogy az elképzelés körüli vita hogyan alakította az evolúcióbiológia és az őslénytan viszonyára és magára a paleobiológiára vonatkozó diszciplináris narratívákat, illetve az új diszciplína elfogadását.

Bárdos Dániel – Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvéselméletek szorításában. Budapest: Typotex, 2023.

A kötet szerzői különböző perspektívákból, számos aktuális példa és kapcsolódó témakör tárgyalásán keresztül vizsgálják a tudományok és áltudományok kérdéskörét (kommunikáció, pszichológia, táplálkozás, kódfejtés, parapszichológia, kriptozoológia, néprajz, csillagászat). Tanulmányaikat az a meggyőződés fogja össze, hogy a tudomány elválaszthatatlan kísérőjelenségeként felfogott áltudomány elemzése kulcsot adhat a tudomány valódi működésmódjának és emberi tényezőinek felmutatásához.

Bernáth László: Létezik-e szabad akarat? Budapest: Kalligram, 2023.

A könyv amellett érvel, hogy a természettudományos eredmények nem bizonyították be, hogy ne létezne szabad akarat. Sőt, Bernáth László arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, a szabad akaratba vetett hit egyike a legracionálisabb vélekedéseknek.

Eötvös József: Levelek I. 1820-as évek – 1848. február 28. Szerk. Völgyesi Orsolya. Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2023.

Gángó Gábor (szerk.): Early Modern Natural Law in East-Central Europe. Leiden: Brill, 2023.

Hatos Pál – Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): Eötvös 150 – Szabadság, művelődés, polgárság: Tanulmányok báró Eötvös József halálának 150. évfordulójára. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023.

A tanulmánykötet három szempontból idézi fel a jeles író–politikus életművét: a politikai krédójára kérdez rá, műveltségeszményét elemzi és a polgárosodás felé vezető útra vonatkozó nézeteit mutatja be.

Hörcher, Ferenc: Art and Politics in Roger Scruton’s Conservative Philosophy. Cham: Palgrave Macmillan, 2023.

Ez a monográfia átfogó képet nyújt Roger Scruton brit filozófus gondolkodásáról, két területre, esztétikájára és politikai filozófiájára fókuszáltan.

Hörcher Ferenc: Erő és gyöngédség: Képzőművészeti és városfilozófiai esszék. Budapest: MMA Kiadó, 2023.

Ezek az esszék két területen kalandoznak: a művészettörténet néhány kiemelkedő alkotását elemzik, a képleírás hagyományos eszköztárát mozgósítva, valamint városleírásokat és urbanisztikai elemzéseket nyújtanak.

Hörcher Ferenc – Thomas Lorman – Pócza Kálmán (szerk.): A magyar történeti alkotmány: Korszakok és kihívások. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023.

Ez a kötet a Londoni Egyetemmel folytatott együttműködés gyümölcse, amely a magyar alkotmányos gondolkodás fejlődését mutatja be a középkortól az Alaptörvényig. A kötet az eredeti angol nyelvű kiadvány fordítása, de egyes szerzők anyagukat frissítették.

Hörcher, Ferenc – Tóth, Kálmán (szerk.): 19th Century Hungarian Political Thought and Culture: Towards Settlement with Austria, 1790–1867. London – New York – Oxford – New Delhi – Sydney: Bloomsbury Academic, 2023.

A tanulmánygyűjtemény az angolul olvasók számára mutatja be a 19. századnak a Kiegyezésig tartó időszakát Magyarországon, kiemelkedő politikusok és politikai gondolkodók teljesítményét elemezve.

This collection of essays introduces English readers to the period of the 19th century in Hungary up to the Settlement with Austria, analysing the achievements of some of the most important politicians and political thinkers.

Kelemen, Oguz – Tari, Gergely: The Bioethics of the Crazy Ape. Budapest: Trivent Publishing, 2019.

Sautkin, Aleksandr Aleksandrovich – Mester, Béla (szerk.): Философские концепты в меняющемся мире. Миграция идей и трансформации смыслов. Krasnoyarsk: Izdatel’stvo „Nauchno-Innovacionnyj Centr”, 2023.

Tanulmánykötet a 19–20 századi orosz és magyar filozófiatörténetről orosz és magyar szerzők közreműködésével, orosz nyelven, angol összefoglalóval. Intézetünkből a kötetben közreműködött még Szabados Bettina és korábbi munkatársunk, Szücs László Gergely.

Schmal Dániel (szerk., ford.): A kozmosz, a szellem és az állati lélek: René Descartes és Henry More levelezése. Budapest: Gondolat Kiadó, 2023.

A szöveggyűjtemény René Descartes (1596–1650) és az angliai Henry More (1614–1687) teljes levelezését tartalmazza. More a cambridge-i platonista kör meghatározó alakjaként egyszerre volt Descartes első angliai követője, népszerűsítője és kritikusa. A levelezésből és a kísérő tanulmányból az újkori gondolkodás megújításának két alternatív programja bontakozik, amelyek ugyanakkor a mechanikai filozófia terén mintegy metszik egymást. A levelek kitüntetett témája a tér mibenléte, az anyag és a lélek viszonya, valamint az állatok természete.

Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme. Tudat-, kommunikáció- és történetfilozófiai adalékok a narratív én elméletéhez. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2023.

A kötet az énépítő narratívák gondolkodásunkra, megértési folyamatainkra, kommunikatív aktusainkra, mindennapi problémamegoldó cselekvéseinkre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek jegyében kínál kritikai elemzést a kérdéskört érintő tudat-, kommunikáció- és történetfilozófiai elméleteket, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.

Szécsi Gábor – Tóth I. János (szerk.): Társadalom a világjárvány hálójában. Alkalmazott filozófiai tanulmányok a pandémia társadalmi és kulturális hatásairól. Budapest: Gondolat Kiadó, 2023.

A kötet a Covid19-világjárvány társadalmi, kulturális hatásainak alkalmazott filozófiai vizsgálatára vállalkozik; döntően a szaktudományok eredményeit és a filozófiai megfontolásokat kombinálva elemzi a pandémia következményeit. A tanulmányok többségének fókuszába filozófiai kérdések (szabadság, narratíva, halandóság) kerültek, de akadnak közöttük szaktudományokra (szociológia, politológia, játékelmélet), sőt irodalmi alkotásokra (A pestis, A londoni pestis, Dekameron) épülő elemzések is.

Toescu, Emil C. – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Special Issue: „Critical Perspectives on Science”, Interdisciplinary Science Reviews, 48(2), 2023.

Tőzsér, János: The Failure of Philosophical Knowledge. Why Philosophers are not Entitled to their Beliefs. London: Bloomsbury, 2023.

A kötetben a szerző a szubsztantív filozófiai vélekedéseink episztemikus státusát vizsgálja a filozófia minden területére kiterjedő, permanens nézetkülönbségek fényében.

2022

Ayer, A. J.: Nyelv, Igazság és Logika. Fordította Tuboly, Ádám Tamás, Budapest: Gondolat Kiadó, 2022.

Bíró, Gábor István: Humanity and Nature in Economic Thought Searching for the Organic Origins of the Economy. London: Routledge, 2022.

A tanulmánykötet amellett érvel, hogy a gazdasági gondolkodás történetében következetesen jelen voltak organikus, természetes, emberi, implicit és tacit aspektusokra történő hivatkozások David Hume-tól és Adam Smith-től Friedrich August von Hayekig és a Polányi testvérekig, melyeket azonban a későbbi, erőteljesebben matematizált közgazdaságtan jelenben lehorgonyzott múltkeresése - és kapcsolódó historiográfiája - szinte teljesen eltüntetett. A könyv a maga szerény eszközeivel ennek a tudománytörténet-írási pontatlanságnak a javításához kíván hozzájárulni.

Damböck, Christian – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): The Ethico-Social Dimension of Knowledge: The Mission of Logical Empiricism. Társszerkesztő:. Cham: Springer, 2022.

Kocsis László – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Lehetséges világok: Szöveggyűjtemény. Budapest: Typotex, 2022.

Kondor Zsuzsanna (szerk.): A megtestesült elme. Fókuszban a test. Budapest: Gondolat Kiadó, 2022.

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is. A kötet tanulmányai útmutatással szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonoság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsunk az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Mészáros András – Mester Béla (szerk.): A magyar filozófia történetírása. Módszertani és kutatói gyakorlat. Budapest – Somorja: Gondolat Kiadó – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet – Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, 2022.

Tanulmánykötet a Magyar filozófiatörténet módszertani kérdéseiről, esettanulmányokkal. További közreműködők intézetünkből Gángó Gábor, Varga Péter András, Szabados Bettina; valamint korábbi munkatársaink, Smrcz Ádám, Guba Ágoston, Simon József, Székely László, Kovács Gábor és Szücs László Gergely.

Neuber, Matthias – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Ernest Nagel: Philosophy of Science and the Fight for Clarity. Cham: Springer, 2022.

Szécsi Gábor – Boros János – Nemeskéri Zsolt (szerk.): XXI. századi narratívák. Tanulmányok a filozófia, művészet és gazdaság metszéspontján. Szeged: Belvedere Meridionale Kiadó, 2022.

A kötetben olvasható tanulmányok olyan tudományos határnyitásokra tett kísérletek eredményei, amelyek a szerzők által felkínált értelmezések és modellek komplexitása révén járulhatnak hozzá a filozófiai kutatások kulturális, társadalmi, gazdasági beágyazódásának erősödéséhez. Céljuk, hogy egy megújuló tudománykép jegyében világítsanak rá azokra a diszciplináris metszéspontokra, amelyek elgondolkodtató és jól használható narratívákat kínálnak a művészet, megértés és hagyomány kapcsolatának, valamint az érték és felelősség viszonyának holisztikus szemléletű megközelítéséhez.

Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): The History of Understanding in Analytic Philosophy: Around Logical Empiricism. London – New York: Bloomsbury, 2022.

2021

Bernáth László – Kocsis László (szerk.): Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra. Budapest: Kalligram, 2021.

Tőzsér János Az igazság pillanatai című művében amellett érvelt, hogy nem tarthatjuk fenn szubsztantív filozófiai vélekedéseinket, mivel azok széles körben vitatottak. Jelen kötet szerzői kritikusan vizsgálják meg Tőzsér álláspontját, aki a kötet végén válaszol, mennyiben tudta elfogadni az ellenvetéseket, s mennyiben utasítja el őket.

Hartl, Péter – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Science, Freedom, Democracy. New York – Oxon: Routledge, 2021.

Hörcher, Ferenc: The Political Philosophy of the European City: From Polis, through City-State, to Megalopolis? Lanham (MD): Rowman and Littlefield, 2021.

Ez a monográfia történeti áttekintés az európai városokra jellemző politikai gondolkodásról, amelyben az antikvitás, a közép- és koraújkor, valamint a 20. század városa és városi gondolkodása kap kiemelt szerepet.

Lutz, Sebastian – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Logical Empiricism and the Physical Sciences: From Philosophy of Nature to Physics. New York: Routledge, 2021.

Mester Béla – Szabados Bettina – Varga Péter András (szerk.): Kellék. Filozófiai folyóirat 65: Tinta és szellem, 2021.

A kötet a forráscentrikus filozófiatörténet-írás kérdésein és módszerein alapuló tanulmányokról kínál egy áttekintést.

Reisch, George – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Philipp Frank: The Humanistic Background of Science. Albany, New York: SUNY Press, 2021.

Schmal Dániel: Reflexió és modernitás: A modern én születése a kora újkorban. Akadémiai nagydoktori értekezés, 2021.

A modern ember a 16–17. századtól kezdve olyan, egymástól jól megkülönböztethető és autonóm szabályoknak alávetett szerepek sokaságában kell, hogy helytálljon, amelyeknek az egymáshoz fűződő viszonya nehezen tisztázható. A disszertáció azt a kora újkori filozófiai munkát tekinti át, amely ennek a komplex – társadalmi és szellemi – változásnak a fényében az egységes ént egyre inkább integratív teljesítményként értelmezi. Az egymással gyakran feszültségben álló szerepek között felértékelődik ugyan a választás szabadsága, ám e szerepek mögött kétségessé válik a valódi én mibenléte. A monográfia fő tézise szerint e folyamatok már jóval az ipari forradalom 18. századi kibontakozása előtt kitapinthatók, s ideológiai határoktól függetlenül megjelennek a kései skolasztika és az „új” filozófia képviselőinél.

Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): The Historical and Philosophical Significance of Ayer’s Language, Truth and Logic. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2021.

2020

Bíró, Gábor István: The Economic Thought of Michael Polanyi. London: Routledge, 2020.

A híres magyar fiziko-kémikus és filozófus Polányi Mihály eddig szinte ismeretlen gazdaságelméletének levéltári kutatáson alapuló feltárása és tudománytanulmányok eszköztárával történő elemzése. A könyv egyik központi témája Polányi közgazdasági oktatófilmjének korabeli kontextusba ágyazott analízise.

Borbély Gábor – Schmal Dániel (szerk.): Skolasztikus filozófiai szöveggyűjtemény. Budapest: L’Harmattan, 2020.

A szöveggyűjtemény skolasztikus filozófiai szövegek kisebb részben korábban publikált, nagyobb részben most először megjelenő szemelvényeit tartalmazza. A kötet különlegessége, hogy a skolasztika bemutatását a hit és a tudás viszonyát a középkor számára alapvetően formáló Szent Ágoston munkásságával kezdi, s egészen a kései (barokk) skolasztikáig vezeti.

Hörcher, Ferenc: A Political Philosophy of Conservatism: Prudence, Moderation and Tradition. London, New York: Bloomsbury Publishing, 2020.

Ez a monográfia a szerző konzervatív politikai filozófiájának összefoglalója. A kötet első részében a prudencia fogalmának fogalomtörténetét tekinti át, mivel a második rész egy a gyakorlati bölcsességre épülő konzervativizmus-elképzelést vázol.

Mester, Béla – Smoczyński, Rafał (szerk.): Lords and Boors – Westernisers and ‘Narodniks’: Chapters from Polish and Hungarian Intellectual History. Budapest: Gondolat Publishers – Research Centre for the Humanities, Institute of Philosophy, 2020.

Tanulmánykötet a lengyel és magyar eszmetörténetről lengyel és magyar szerzők közreműködésével. További közreműködők intézetünkből Gángó Gábor, Varga Péter András, Szabados Bettina; valamint korábbi munkatársaink, Jász Borbála és Kovács Gábor.

Mezei Balázs – Schmal Dániel (szerk.): Megújító újdonság. Tanulmányok Vető Miklós gondolkodásáról. Budapest: SZIT, 2020.

A kötet a 2020 januárjában elhunyt francia–magyar filozófus és vallási gondolkodó, Vető Miklós munkássága előtt tiszteleg. A Vető Miklós életművét elemző tanulmányok mellett a kötet tartalmazza Vető munkásságának átfogó bibliográfiáját az 1947-es kezdetektől egészen haláláig, valamint a kapcsolódó szakirodalmat.

Ruszkai Szilvia Éva – Szabados Bettina – Furtado Renátó – Szabó Ferenc (szerk.): Ütközéspontok V.: A Doktoranduszok Országos Szövetsége Filozófiai Osztálya konferenciájának kötete. Szeged: JATEPress, 2020.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége Filozófiatudományi Osztály évente megrendezett konferenciáján elhangzott tanulmányokat összesítő kötet.

Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme. Tudat-, kommunikáció- és történetfilozófiai adalékok a narratív én elméletéhez. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2020.

A kötet a történetalkotás és -feldolgozás gondolkodásunkra, megértési folyamatainkra, kommunikatív aktusainkra, mindennapi problémamegoldó cselekvéseinkre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek jegyében kínál átfogó elemzést a kérdéskört érintő filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai elméletekről, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.

Szécsi Gábor – Tóth I. János (szerk.): Természet és felelősség. A környezeti etika és nevelés filozófiai alapjai. Budapest: Gondolat Kiadó, 2020.

A kötet egyrészt a környezetfilozófia fogalmi kérdéseivel és kortárs irányzataival, másrészt a környezeti etika és nevelés filozófiai vetületeivel foglalkozik. A tanulmányok interdiszciplináris megközelítésben világítják meg az ún. ökologikus társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezések elméleti fundamentumait.

Varga Péter András: Mi a filozófiatörténet? A filozófiatörténet filozófiája a kortárs kontinentális filozófiában. Budapest: Gondolat – BTK, 2020.

Jelen könyv elsődlegesen nem filozófiatörténeti szakmunka, hanem elméleti igényű vállalkozás, amely a filozófiatörténet mint elméleti filozófiai probléma célbavételére tesz kísérletet a kontinentális filozófiai tradíción belül. A könyv a 19. század derekának poszthegeliánus filozófiájától a második világháború utáni német filozófia egyik legjelentősebb alakzatát alkotó Ritter-iskoláig terjedő elmélettöréneti vizsgálódásainak eredményeképpen a filozófiatörténet a filozófia egy termékeny regionális problémájaként – mondhatni a filozófiai problémakincs legnehezebben elidegeníthető darabjaként – mutatkozik meg, strukturális analógiát szolgáltatva más intellektuális tradíciótörténetek (tudomány, vallás) filozófiai megragadásához, amint a filozófiatörténetre vonatkozó reflexiók története maga is számos meglepő ponton fonódott össze vallástörténeti megfontolásokkal.

2019

Bernáth László: Morális felelősség, érdem és kontroll. A morális felelősség metafizikája. Budapest: L’Harmattan Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019.

A könyv azt vizsgálja, hogy milyen feltételei vannak a morális felelősségnek, és hogy azok összeegyeztethetőek a determinizmussal. Az érdem fogalmának elemzéséből kiindulva a könyv amellett érvel, hogy a morális felelősségnek fontos feltétele az alternatív lehetőségek, ezért a morális felelősség nem összeegyeztethető a determinizmussal.

Cat, Jordi – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Neurath Reconsidered: New Sources and Perspectives. Boston Studies in the Philosophy and History of Science. Cham: Springer, 2019.

Hörcher Ferenc – Körmendy Imre – Tóbiás Krisztián (szerk.): A kisváros dicsérete. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2019.

A többszerzős, interdiszciplináris tanulmánykötet a kisvárosokkal kapcsolatos urbanisztikai, történeti és filozófiai kérdéseket tárgyal, a kisvárosok iránti nem titkolt elfogultsággal.

Pascucci, Matteo – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Special Issue: „Reflecting on the legacy of C.I. Lewis: Contemporary and Historical Perspectives on Modal Logic”, Organon F, 26(3), 2019.

Ruszkai Szilvia Éva – Szabados Bettina – Furtado Renátó – Szabó Ferenc (szerk.): Ütközéspontok IV.: A Doktoranduszok Országos Szövetsége Filozófiai Osztálya konferenciájának kötete. Szeged: JATEPress, 2019.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége Filozófiatudományi Osztály évente megrendezett konferenciáján elhangzott tanulmányokat összesítő kötet.

Szécsi Gábor – Mák Kornél: Történet és történelem. A narrativista történelemfilozófia alapjai. Szeged: Belvedere Meridionale Kiadó, 2019.

A könyv a történelmi megismerés lehetőségeivel, a történettudomány, a történeti kutatás módszertanának új modelljeivel foglalkozik. Arra a problémára fókuszál, hogy az emberi gondolkodás történetorientáltsága miként válhat a történeti források hátterében rejlő szerzői indítékok, valamint a források által megörökített történelemformáló szándékok megértésének alapjává. A szerzők a fontosabb narrativista elméletek áttekintésével mindenekelőtt arra kívánnak rávilágítani, hogy milyen megfontolások jegyében került az elmúlt 50 évben a történeti gnoszeológiai kutatások középpontjába a narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör.

Tuboly Ádám Tamás: Advocatus Diaboli – Quine és a modális logika. Budapest: L’Harmattan, 2019.

2018

Bernáth László – Márton Miklós (szerk.): Tudomány vagy tapasztalat? A fenomenológia és a naturalizmus szerepe a filozófiai elméletalkotásban. Budapest: Fakultás Könyvkiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2018.

A tanulmánykötet azt vizsgálja, hogy mi a kapcsolat a tudományos eredmények és a fenomenológiai tapasztalat között. Bár a tudományról sokan azt gondolják, hogy a fenomenológiai tapasztalatban gyökeredzik, alaposabb vizsgálat megmutatja, hogy a kettő közti viszony sokkal bonyolultabb ennél, mivel a fenomenológiai tapasztalat nem interszubjektív, míg a természettudományos eredményeknek annak kell lenniük. 

Hofer-Szabó, Gábor – Vecsernyés, Péter: Quantum Theory and Local Causality. Dordrecht: Springer Brief, 2018.

Ez a könyv összefoglalja azon kutatások eredményeit, amelyeket a szerzők az elmúlt években folytattak a Bell-féle lokális kauzalitás fogalmának a lokális fizikai elméletekben való megvalósításának problémájával kapcsolatban, valamint a fizika alapjainak más fontos fogalmaival és elveivel, mint például a közös ok elvével, a Bell-egyenlőtlenségekkel, az EPR (Einstein–Podolsky–Rosen) forgatókönyvvel és különböző más lokalitás- és kauzalitásfogalmakkal kapcsolatban. A könyv a tudományok formális háttere iránt érdeklődő tudományfilozófusok, fizikafilozófusok és a fizika alapjaival foglalkozó fizikusok számára készült.

Hörcher, Ferenc – Lorman, Thomas (szerk.): A History of the Hungarian Constitution: Law, Government and Political Culture in Central Europe. New York, London: I. B. Tauris, 2018.

Ez a kötet a Londoni Egyetemmel folytatott együttműködés gyümölcse, amely a magyar alkotmányos gondolkodás fejlődését mutatja be a középkortól az Alaptörvényig.

Márton Miklós – Tőzsér János (szerk.): Az érzelmek jelentése és a jelentés tapasztalata, Budapest: L’Harmattan, 2018.

A kötet tanulmányainak fókuszában az érzelmek szóló kortárs fenomenológiai és analitikus filozófiai elméletek elemzése áll. Külön kuriózuma a kötetnek: a filozófiai írások mellett helyet kap benne két, az érzelmek pszichológiáját az empirikus kutatási eredmények fényében tárgyaló tanulmány.

Tőzsér János: Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről. Budapest: Kalligram, 2018.

A könyv szerzője az alábbi tézisek mellett érvel: (1) A filozófia alapvetően episztemikus természetű vállalkozás. (2) A filozófia mint episztemikus vállalkozás abban az értelemben sikertelen, hogy a nagy filozófiai kérdésekre nem tudott általános megelégedettséggel válaszolni. (3) A szubsztantív filozófiai hiteink mellett nem tarthatunk ki a racionalitás „accuracy” értelmében, így azokat fel kell függesztenünk, legalábbis mérsékelnünk kell azok igazságába vetett bizalmunkat. (4) A filozófiai problémák megoldása előtt elvi akadályok tornyosulnak.

Tuboly Ádám Tamás: Egység és tolerancia. A logikai empirizmus tudományos világfelfogása. Budapest: MTA BTK Filozófiai Intézet, 2018.

Varga Péter András: A fenomenológia keletkezéstörténete mint filozófiai probléma. Budapest: BTK, 2018.

A könyv kettős célkitűzést követ: egyrészt arra tesz kísérletet, hogy átfogó igénnyel megrajzolja a fenomenológia keletkezéstörténetét e történet nemtriviális bonyolultságú történeti–fogalmi értelemalakzatainak vizsgálata révén, másrészt saját történetírói feladatán túl a közvetlen filozófiai relevancia igényével is fel kíván lépni, amennyiben arra is törekszik, hogy feltárja e történeti kérdés filozófiai tétjét.

2017

Hofer-Szabó, Gábor – Wronski, Leszek (szerk.): Making it Formally Explicit – Probability, Causality and Indeterminism. Dordrecht: Springer Verlag, 2017.

Ez a könyv a valószínűség, a kauzalitás, a téridő és a kvantumelmélet filozófiai alapjairól szóló kutatási tanulmányokat gyűjti össze. A dolgozatok a Budapest–Krakkó Valószínűség, Kauzalitás és Determinizmus Kutatócsoport által szervezett hat egymást követő workshopon elhangzott előadásokhoz kapcsolódnak.

Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.): Más elmék. Budapest: L’Harmattan, 2017.

A „más elmék” néven ismert filozófiai probléma régóta – legalábbis Descartes óta – a filozófia egyik állandó, újból és újból visszatérő témája. Természetesen, mint minden átfogó filozófiai probléma esetében, a más elmékkel kapcsolatban is számos különböző aspektusból megfogalmazott kérdés vethető föl. A kötet ennek megfelelően tartalmaz mind történeti, mind tematikus tanulmányokat. Ez utóbbiak között olvashatók elmefilozófiai és ismeretelméleti írások; sőt, az utolsó négy tanulmány a kortárs empirikus pszichológia eredményei felől vizsgálja a más elmék problematikát.

Németh, Attila: Epicurus on the Self. London – New York: Routledge, 2017.

Németh könyve eredeti és értékes hozzájárulás az epikureizmus megértéséhez, átfogó módon tárja fel Epikurosz énfelfogását, megvilágítva annak számos különböző aspektusát: fizikai, pszichológiai, ismeretelméleti, erkölcsi és spirituális aspektusát. Tudomásom szerint ez az egyetlen megjelent tanulmány, amely ilyen széleskörű feladatra vállalkozik, és sikeresen teljesíti azt.

Rozgonyi József: Dubia de Initiis Transcendentalis Idealismi Kantiani / A kanti transzcendentális idealizmus alapvető tételeivel kapcsolatos kételyek. Budapest: Gondolat Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet, 2017.

A magyar Kant-vita (1792–1822) alapvető forrásának szövegkiadása. Emendált latin szöveg magyar fordítással, gazdag jegyzetanyaggal és bibliográfiával. A fordító, Guba Ágoston intézetünk korábbi munkatársa.

Szontagh Gusztáv: Emlékezések életemből. Szerk. Mester Béla. Budapest: Gondolat Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet, 2017.

A magyar reformkor (1825–1848) filozófiai élete egyik jelentős alakjának a kéziratban fennmaradt emlékiratainak első kiadása.

Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Special Issue: „The Life and Work of Philipp Frank”, Studies in East European Thought, 69(3), 2017.

2016

Barcsi Tamás: Három filozófiai kérdés az emberről. Máriabesnyő: Attraktor, 2016.

A halál, az elismerés és a humanizmus kérdéseit vizsgálja a könyv.

Hörcher Ferenc – Lajtai Mátyás – Mester Béla (szerk.): Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2016.

A többszerzős tanulmánykötet egy, a nemzet fogalmával kapcsolatos, sok résztvevős, Gyáni Gábor és Dávidházi Péter által vezetett OTKA-pályázat egyik részeredménye, mely olyan kulcsfogalmak történetét vizsgálja, mint a nemzet, a faj és a kultúra.

Mester Béla (szerk.): Régiók, határok, identitások. (Kelet-) Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben. Budapest: Gondolat Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet, 2016.

Tanulmánykötet a magyar filozófia történetéről közép-európai összefüggésben. További közreműködők intézetünkből Varga Péter András; valamint korábbi munkatársaink, Kovács Gábor, Simon József, Guba Ágoston, Székely László, Horváth Pál, Turgonyi Zoltán és Szücs László Gergely.

Szécsi Gábor: Média és társadalom az információ korában. Kommunikációfilozófiai adalékok a mediatizáció fogalmához. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2016.

Az információs technológiák mindennapi használata révén a média logikája mindinkább behálózza életvilágunkat, hatással van a társadalom és a kultúra minden elemére. Szécsi Gábor könyve a társadalmi élet feltételrendszerét átalakító mediatizáció értelmezéséhez kínál új szempontokat. Külön is foglalkozik a jelenség politikára és tudományra gyakorolt hatásával. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az információ korában a politika és a tudomány mediatizációja új szakaszba lépett, aminek következtében ma már mindinkább a két társadalmi alrendszer és a média kölcsönös egymásra hatásának, a politikai és tudományos közösségek ebből fakadó mediatizálódásának lehetünk tanúi.

2015

Bárány Tibor – Tőzsér János – Zvolenszky Zsófia (szerk.): Metafora, relevancia, jelentés. Budapest: Loisir, 2015.

A kötetben szereplő tanulmányok fókuszában a Dan Sperber és Deirdre Wilson nevével fémjelzett relevanciaelmélet áll – ennek fogalmi keretei között igyekeznek számot adni a metaforák természetéről.

Hörcher, Ferenc – Mester, Béla – Turgonyi, Zoltán (szerk.): Is a Universal Morality Possible? Budapest: L’Harmattan Kiadó, Research Centre for the Humanities, Institute of Philosophy, 2015.

A kötet filozófusok, teológusok és eszmetörténészek közös munkája, arra a kérdésre keresi a választ, hogy a posztmodern idején vajon felvethető-e még egy egységes moralitás létezése, vagy az erkölcsi értékek széthulltak, s már nem lehet őket egyetemesnek tekinteni.

Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.): Realizmus, magyarázat, megértés. Budapest: L'Harmattan, 2015.

A kötet tematikusan két nagyobb részből áll. Az első felében szereplő írások a megértés és magyarázat problémáit járják körül, a második felében kapnak helyet a realizmus és antirealizmus kérdéseivel foglalkozó tanulmányok. A tanulmányok egy része a fenomenológiai, más része az analitikus filozófiai hagyományhoz tartozik.