A város megjelenítésének mediális változatai ‒ Humántudományok, építészet, kommunikációelmélet címmel rendezett tudományos konferenciát 2022. október 27‒28-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Politika- és Állam-elméleti Kutatóintézete.
A tanácskozást Hörcher Ferenc, az NKE kutatóprofesszora és a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója és Tóth Kálmán, az NKE tudományos munkatársa szervezte.
Hörcher Ferenc. Fotó: uni-nke.hu
A konferencia egy olyan sorozat része, amely annak idején az MTA Filozófiai Intézetben kezdődött, ahol Hörcher Ferenc és Smrcz Ádám szervezett több konferenciát is a városi politikai gondolkodás történetéről. Ugyancsak fontos előzménynek tekinthető a Balatonfüreden rendezett konferencia, amelynek anyagát szerkesztett formában A kisváros dicsérete című kötetben adták közre a résztvevők. A jelen konferencia, amelyet a NMHH is támogatott, azt a célt tűzte maga elé, hogy multidiszciplináris módon tárgyalja a város megjelenítésének különböző mediális változatait.
A konferencia résztvevőit Hörcher Ferenc, az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet kutatóprofesszora köszöntötte. Kiemelt előadó volt Entz Géza művészettörténész, topográfus, Moravánszky Ákos építész, teoretikus, történész és Wettstein Domonkos építész-urbanista. A tanácskozáson több mint harminc előadás hangzott el, a tíz szekcióból három irodalomtörténeti, kettő-kettő történettudományi és filozófiai, egy-egy építészeti, illetve antropológiai, szociológiai és kultúrkritikai szempontból vizsgálta a témát.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül a rendezvényen BTK Filozófiai Intézetből Hörcher Ferencen kívül Mester Béla és Kovács Gábor vett részt előadóként, a BTK Irodalomtudományi Intézetet Széchenyi Ágnes, Újváriné Tüskés Anna és Visy Beatrix képviselte, míg a BTK Történettudományi Intézetből Eszik Veronika adott elő.
A teljes beszámolót honlapunkon olvashatják.
Hörcher Ferenc, előadásának címe A városkép írásbeli lenyomatai - két magyar író a Piazza Navonáról volt.
Giovanni Battista Piranesi: Piazza Navona (1760-1778)
Az előadó egy művészettörténész és egy író városleíró művészetét hasonlította össze. A művészettörténész Pogány Frigyes, míg az író Cs. Szabó László volt. Mind a ketten a hatvanas évek közepén adtak részletes leírást a római Piazza Navonáról, igaz, eltérő műfajokban, sőt, ez egyik elsősorban tudományos, míg a másik művészeti elvárásoknak megfelelve. Miközben a városi tér vizuális, auditív és más egyéb érzékszerveket is közvetlenül megszólít, az író, legyen bár művészettörténész vagy szépíró, mindezt a természetes nyelv eszköztárával, közvetve tudja csak kifejezni. Az előadás arra a kérdésre kereste a választ, milyen különbségek adódtak a két író eltérő nézőpontjából, miközben mindketten végső soron a természetes nyelv megjelenítő képességére hagyatkoztak.
Mester Béla előadása Agora vagy közpark? A 19. századi Magyarország urbanisztikai dilemmája címet viselte. A 19. századi magyar politikai eszmetörténet egyik újdonsága egy új jelenség, a tömegdemonstráció felbukkanása; melyek közül a legnagyobbakat az 1848-as forradalom idején szervezték; majd ezt követően, a század második felében a tömegmegmozdulás a magyar politikai élet állandósult elemévé vált. Ezeknek a demonstrációknak a története, szerepe és eszmetörténeti háttere többnyire ismert a magyar történetírásban, viszont kölcsönhatásuk az általuk használt közterekkel és ennek révén összefüggésük ugyanannak a korszaknak az urbanisztikai diskurzusával már gyéren kutatott terület.
A készülő előadás a magyar politikai eszmetörténet és a 19. századi közterek kulturális használatának az összefüggését állítja előtérbe. A tervezett írás hipotézise szerint rejtett feszültség figyelhető meg a köztereknek a politikai cselekvés agoráiként és a felüdülést szolgáló közkertként való használata között. Ennek legbeszédesebb példája a Nemzeti Múzeum előtti köztér átalakulása a politikai demonstrációk színhelyéül szolgáló nyílt térből a mai kerítéssel övezett, a pihenést szolgáló Múzeumkertté.
Kovács Gábor A Gép és a Kert – a metropolis és a regionális város Lewis Mumford gondolatvilágában című előadása a város antropológiai, szociológiai és kultúrkritikai megközelítéseit tárgyaló szekcióban hangzott el. Lewis Mumford (1895-1990) a 20. századi amerikai kultúrkritika első nemzedékének legkiemelkedőbb alakja, akinek egyik fő törekvése az ökológiai érzékenységű korkritika eszméinek és látásmódjának az átültetése a várostervezés területére. Egyik vezető személyisége és teoretikusa az 1923-ban alapított Amerikai Regionális Tervezési Szövetségnek, amely kidolgozta a regionális város gondolatára alapozott alternatív urbanizáció teóriáját; ezt próbálták meg átültetni a gyakorlatba. Mumford koncepciójának középpontjában a metropolisz és a regionális város szembeállítása van, ami egy ökológiai ihletésű történelemfilozófiába ágyazódik be.
A konferencia a résztvevők egyöntetű véleménye szerint nagyon sikeres volt, és a további együttműködés mellett szolgáltatott érveket, a város jelenségének minél mélyebb és több rétegű megismerése érdekében. A szervezők többszerzős, szerkesztett kötet formájában is szeretnék az előadások anyagát hozzáférhetővé tenni az érdeklődők számára.
A konferencia programja és az előadások összefoglalói a szervező intézmény honlapján elérhetők.