Reneszánsz esztétika - az esztétika reneszánsza: páros vitaindító előadás 2014. december 15-én
Az MTA BTK Filozófiai Intézete, házigazdaként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszéke és az Obeliscus szervezésében kerül sor az Obeliscus Estek első rendezvényére. Először sor kerül az 1 éve működő Obeliscus magazin rövid bemutatására, majd a folyóirat lapbemutatójára, ezután pedig egy páros vitaindító előadás következik, a PPKE Esztétika Tanszéki Est keretében.
Időpont: 2014. december 15. (hétfő), 17.00-18.30
Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Budapest 1088, Mikszáth Kálmán tér 1., 204-es terem
Az est moderátora: Zászkaliczky Márton (Obeliscus)
Program:
17.00-17.30 Obeliscus Lapbemutató
Viskolcz Noémi (SZTE, Obeliscus): Egy éves az Obeliscus
Kontler László (CEU), Monok István (MTAK): Lapbemutató
17.30-18.30 Páros vitaindító előadás
Reneszánsz esztétika -- az esztétika reneszánsza
Hörcher Ferenc (MTA, PPKE BTK): Esztétikai és erkölcsi ítélet a kora modern gondolkodásban (1500-1800)
Szentpéteri Márton (MOME, Obeliscus): Esztétika és designkultúra
Vita felkért hozzászólókkal, moderátor: Kiss Farkas Gábor (MTA-ELTE HECE, Obeliscus)
A vitaindító előadások rezüméi:
Hörcher Ferenc (MTA BTK, Filozófia Intézet): Esztétikai és erkölcsi ítélet a kora modern gondolkodásban (1500-1800)
A kora modern kor gondolkodása szerint a gyakorlati élettel kapcsolatos ítéletalkotás során egy összefüggő szellemi képesség-együttes (erény) játszik kulcsszerepet, amelyet egyre inkább az ízlés szóval határoznak meg. Ez a kompetencia felelős a szépről és a jóról alkotott döntéseinkért. Az előadás az ízlés-esztétika két legfontosabb területének, az erkölcsi és az esztétikai döntés természetének a rövid bemutatására vállalkozik, Castiglione, Sir Philip Sidney, Gracián és Shaftesbury néhány szövegrészlete alapján.
Szentpéteri Márton (MOME, Obeliscus): Esztétika és designkultúra
Az utóbbi időben kifejezetten felerősödött az esztétikatörténet iránti érdeklődés Magyarországon (ld. például a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ilyen irányú kutatásait, illetve a Laokoón-könyveket). Különösen izgalmas ez a kérdés a filozófiai esztétika 18. századi diskurzus-alapítását megelőző időszakok, jelesül a korai újkor eszmetörténetének összefüggésében. Az esztétikatörténet iránti érdeklődés megújulása nem független természetesen az esztétika mai újjászületésének jelenségétől, amelyik a kiterjedt esztétikának, illetve a totális esztétizálódásnak a fogyasztói társadalmak designkultúráiban meghatározó jelenségeivel áll kapcsolatban, s többek között S. Malpasék manchesteri törekvéseiben, H. U. Gumbrecht jelenlét-elméletében, V. Papanek és J. Pallasmaa multiszenzoriális esztétikai megfontolásaiban, vagy R. Schusterman szómaesztétikájában lelhetik meg a rájuk vonatkozó teoretikus reflexiókat. Az Obeliscus első estjén e két tendencia együttes bemutatására vállalkozunk, mert meggyőződésünk, hogy a koraújkorászok és a kortárs művészetfilozófia és designkultúra-tudomány kutatói rendkívüli megtermékenyítő hatással lehetnek egymásra az esztétikatörténet és az esztétika mai reneszánszában.
