A mai élet radikális és gyors átalakulása új aktualitást ad a filozófia számos klasszikus problémájának, amilyenek például látszat és valóság viszonyának, a tudás lehetőségének és mibenlétének, vagy az emberi szabadság határainak kérdései. A filozófia két és fél évezredes történetre visszatekintő diszciplínájának sajátos jellemzője, hogy összefonódik benne a fogalmi tisztázás és a történeti reflexió, ezért intézetünk egyaránt súlyt fektet a problémacentrikus és a filozófiatörténeti kutatásokra. A filozófia része a közös európai örökségnek, napjainkra pedig globális vállalkozássá vált, ennek megfelelően munkatársaink számos szakterületen részt vesznek a nemzetközi kutatásban. Emellett a Filozófiai Intézet küldetésének fontos része a klasszikus és kortárs filozófiai problémákra vonatkozó magyar nyelvű diskurzus megteremtése, ami egyszerre tudományos feladat és a nemzeti kultúrát építő tevékenység. További feladatunk – melyet semmilyen más intézmény nem vállalhat fel – a magyar filozófiai hagyomány feltérképezése, megismertetése a társdiszciplínák művelőivel, valamint megjelenítése a nemzetközi kutatásban.

Kutatásaink négy átfogó témakör vizsgálatára irányulnak, melyek további részterületekre tagolódnak. Az I. témakör felelőse az Ismeretelmélet Osztály, a II. témaköré a Tudománytörténet és Tudományfilozófia Osztály, a III. és IV. témaköré a Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztály, de kutatóink közül sokan több területen is dolgoznak, és maguk a témák is összefonódnak.

I. Ismeretelméleti, metafizikai és etikai problémák

Kiemelt részterületek: elmefilozófia, metafilozófiai problémák, a szabad akarat, mesterséges intelligencia

A jelenlegi kutatás a kortárs nemzetközi filozófiai trendekhez illeszkedve négy, egymással szerves kapcsolatban álló nagyobb probléma köré szerveződik: (1) vélekedéseink igazolása és jogosultsága, (2) a mentális reprezentáció, a fenomenális tudatosság és a megtestesültelme-koncepciók összefüggései, (3) a humán és gépi intelligencia viszonya, valamint (4) a szabad akarat és a morális/episztemikus felelősség kérdésköre. A vélekedések igazolásával kapcsolatos vizsgálódásaink célja feltárni, hogy mi áll a permanens filozófiai nézetkülönbségek hátterében, valamint hogy mely szubsztantív filozófiai vélekedéseink mellett tarthatunk ki racionálisan a kérdést övező disszenzus ellenére. A mentális reprezentációk természetéről szóló kutatásunk a publikus és a mentális reprezentáció kapcsolatának összefüggéseit a fenomenális tudatosság és a megtestesültség-gondolat hátterében igyekszik feltárni. Célunk megmutatni, hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia fejlődése az emberi elméről alkotott képünket; megvizsgáljuk továbbá, hogy milyen értelemben tekinthető tudatosnak az MI, és hogy miként értelmezhető az MI működése az egyéni és társas episztemológia keretében. Célunk a morális/episztemikus felelősség kapcsán bizonyítani, hogy a fenomenális tudatosság mindkettőnek nélkülözhetetlen feltétele, és hogy mindenkinek episztemikus joga van morális és episztemikus felelősséget tulajdonítani magának.

Kutatási támogatás 2025-ben:

• NKFIH OTKA K 146597 A filozófiai vélekedések episztemikus státusza

II. Tudományfilozófia

Kiemelt részterületek: a fizika filozófiája, értékek és tudomány

A jelenlegi kutatás egyfelől a modern tudományok, kiemelten a modern fizika filozófiai-fogalmi alapjait vizsgálja, másfelől a tudományok szociológiai és történeti hátterét igyekszik feltárni. Az előbbi a kvantumelmélet kontextualitásfogalmának elemzésével, a valószínűség oksági elméletének és a determinizmusnak a kapcsolatával, a modalitások fizikalista értelmezésével, a lokális realizmus jelentésével foglalkozik. Az utóbbi középpontjában a tudomány természetének elemzése áll történeti és kortárs példák segítségével, különös tekintettel a tudományok és áltudományok elhatárolásának kérdésére, illetve a társadalmilag releváns orvosi és bioetikai területek vizsgálatára. Speciális témák: (1) A fizikalizmus és a modalitások fogalmának fizikalista elemzése; (2) A kvantumelmélet interpretációinak filozófiai elemzése; (3) A tudományos reprezentáció logikájának vizsgálata; (4) A tudományok és áltudományok elhatárolása; (5) A tudományos és nem-tudományos értékek problémája a tudományban; (6) Az orvostudományok etikai és filozófiai–módszertani elemzése.

E témakörhöz kapcsolódik A bioetika kérdései könyvsorozat, mely a L’Harmattan Kiadónál indult el.

Kutatási támogatás 2025-ben:

• MTA Lendület LP2021-13/2021 Értékpolarizáció a tudományban
• NKFIH OTKA K 134275 A valószínűség, a kauzalitás és a kontextualitás alapjainak újragondolása: alkalmazások a fizikában és azon túl

Kiemelt részterületek: antik filozófia, kora újkori filozófia, a 19–20. század filozófiai irányai

Kilépve a klasszikus kánon keretei közül a filozófiatörténet nemzetközi kutatása az elmúlt évtizedekben olyan új területeket tárt fel a filozófiatörténeti reflexió számára, amelyek számos ponton gazdagítják a mai társadalmi és kulturális folyamatok megértését. A jelenlegi kutatások előterében ezért az én és a környező világ történeti alakváltozatai állnak. Speciális témák: (1) a római önreflexív énkép fogalmi és irodalmi keretei; (2) az arisztotelészi filozófia újplatonikus és patrisztikus recepciója; (3) újplatonikus kozmológia és időelmélet; (4) az ókori eredetű énkoncepciók kora újkori recepciója, a modern individuumfogalom születése, a reflexivitás és az érzéki tapasztalat viszonya; (5) a hagyomány fogalma a II. világháború utáni német keresztény és liberális konzervativizmusban; (6) David Hume filozófiája; (7) Leibniz Közép-Európa-koncepciója; (8) a Bécsi Kör és az analitikus filozófia kezdetei.

Intézetünk gondozza Az analitikus filozófia klasszikusai című sorozatot. Az Osiris Kiadó és a HUN-REN BTK közösen indítja el Plótinosz összes műveinek kommentált kiadását.

Kutatási támogatás 2025-ben:

• NKFIH MEC K 141323 Antik és modern én: feszültség vagy komplementaritás?
• NKFIH OTKA K 145854 Az emberi természet a késő antikvitásban: Plótinosz és kontextusa

IV. A magyar filozófiai hagyomány

Kiemelt részterületek: a kartezianizmus recepciója a 17. században, a nemzeti filozófia kezdetei a 19. században, felekezeti filozófiák a 19–20. században, a 20. század katolikus, konzervatív, szociologizáló és természetjogi hagyománya, filozófia a szocializmus korszakában, intézménytörténet és prozopográfia

A jelenlegi kutatások főbb irányai (1) a magyar filozófiatörténet elhanyagolt hagyományai nemzetközi kontextusukban (katolikus filozófia, konzervatív politikai és értékfilozófia, iskolafilozófia), (2) a magyar sensus communis hagyomány története és helye az európai filozófiai hagyományon, illetve a magyar nemzeti kultúrán belül, valamint (3) forrásfeltárás és a források elemzése a digitális bölcsészet eszköztárával.
Intézetünkben működik a Magyar Filozófiai Archívum, mely digitalizált dokumentumokat (különösen kéziratokat), valamint filozófiatörténeti és biográfiai metaadatokat tartalmaz a magyar filozófia történetéből – elsősorban a modern magyar filozófia 19–20. századi kialakulásának korszakából – és annak európai kontextusaiból.

A magyar filozófiai hagyományt dolgozzák fel az ergo könyvsorozat kötetei, mely a Gondolat Kiadónál jelenik meg.

Kutatási támogatás 2025-ben:

• NKFIH OTKA K 135638 A „sensus communis” hagyománya a magyar gondolkodásban: A filozófia és a nyilvánosság tere; nyilvános filozófia, nemzeti filozófia, nemzetkarakterológia