Az MTA BTK Filozófia Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt

Turgonyi Zoltán
"Pornográfia és liberalizmus"
című előadására.

Az előadás időpontja: 2014. november 24., 16:00
Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem.

A liberalizmus a mai közvélekedés szerint a magánélet szabadságának védelmezője, s megengedhetőnek tartja az egyén minden olyan cselekedetét, amely más egyénnek nem okoz kárt. Ezért talán sokak számára meglepő, hogy pl. a par excellence „magánügynek” számító szexualitás terén nemcsak a – többnyire keresztény gyökerekből táplálkozó – konzervatívok, hanem sokszor liberális szerzők is bizonyos korlátozások hívei. Mi lehet ennek az oka? A választ a pornográfiával kapcsolatos kortárs vitákon keresztül kíséreljük meg bemutatni, amelyek révén egyúttal a mai liberalizmus sajátos belső problémáira (pl. a szabadság és az egyenlőség közötti feszültségre, vagy a korábban az egyik legalapvetőbb liberális értéknek számító szólásszabadság korlátozásának mind gyakrabban megfogalmazott követelésére) is rávilágítunk. Az előadás arra is alkalom, hogy némi ízelítőt nyújtsunk az e vitákban fontos szerepet játszó – és a megengedő álláspontot talán a legradikálisabban képviselő – francia filozófus, Ruwen Ogien munkásságából, aki a Mill-féle kárelv egyik legkövetkezetesebb alkalmazója és továbbgondolója, s akinek neve ennek ellenére szinte ismeretlen Magyarországon. Természetesen azt is megvizsgáljuk, hogy az ő sokszor meghökkentő és provokatív javaslataival szemben milyen ellenérveket lehet megfogalmazni a hagyományos erkölcsi normák védelmében.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 30. 15:00(!)

Kurt Gödel életében a nem-teljességi tételei közreadása után két nevezetes dolog történik: paranoiássá válik és elkötelezi magát a leibnizi monadológia mellett. "Az elméletem monadológia, benne egy központi monásszal  Istennel). Általános struktúráját tekintve olyan, mint Leibniz monadológiája", nyilatkozza Gödel a 70-es években, néhány évvel a halála előtt. Előadásom kalandozás az ördögtől rettegő paranoiás Gödellel a lehetséges világok legjobbikában, Leibniz monadikus univerzumában.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 23. 16:00

Butterfield (2011) has recently presented a case for the compatibility of reduction and emergence in some of the exact sciences. He takes reduction to be given by one theory being the limit of another, and emergence to be "novel and robust behavior" arising "on the way to the limit." Here I aim to make this idea more precise, emphasizing the necessary role of *similarity relations* between the models of the two theories.  Formally, these relations are encoded in a choice of topology on these models.  I stress that *justifying* why a particular topology is appropriate is crucial, as it may perform much of the work in demonstrating a particular reduction's success or failure, and in explicating the sense of "novel and robust behavior" of a candidate emergent property. To illustrate, I consider the case of gravitational theory, and the emergence of features like "objective simultaneity".

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Hanoch Ben-Yami

Becoming and Simultaneity in Special Relativity: On What Physics Can and Cannot Discover

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 2. 16:00

Over the ages physics has time and again made surprising discoveries that have fundamentally changed our worldview. However, sometime physics’ claim have the air of paradox. ‘Change or becoming are an illusion according to Special Relativity’, for instance, or ‘there is no such thing as distant simultaneity in SR’. These, I claim, cannot be true. I go on to demonstrate why Rietdijk and Putnam’s well-known argument against becoming in Special Relativity is unsound, and also in what sense distant simultaneity is absolute in SR.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Kerekes Erzsébet

A páli időtapasztalat interpretációja Heideggernél és Agambennél

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. június 24. 16:00

Előadásunk központi problémáját a messiási idő struktúrájának és sajátosságának vizsgálata képezi, a páli időelgondolás vizsgálata Martin Heidegger valamint Giorgio Agamben műveire vonatkoztatottan. E probléma vizsgálata része egy hosszabb kutatásnak, mely Pál apostol alakjának jelentőségét vizsgálná M. Heidegger Einleitung in die Phänomenologie der Religion (1920/21) c. előadásában, valamint három kortárs filozófus műveiben. Alain Badiou (francia), Giorgio Agamben (olasz) és Slavoj Žižek (szlovén filozófus) a kortárs európai filozófia anti-posztmodern irányvonalának legfontosabb képviselői. Írásaikban megpróbálják új módon kibékíteni a lét, igazság, történelem és szubjektum/alany kategóriáit. Szent Pál alakjának segítségével keresnek választ kortárs kérdésekre, problémákra. Kutatásunk alapkérdése: Miért fordulnak az általunk vizsgált szerzők mindannyian éppen Pál apostolhoz? Miért oly időszerű Szent Pál, e távoli alaknak miért tulajdonítanak filozófiai közelséget?
Előadásunkban most Agambenre figyelünk e három kortárs szerző közül, aki 1966-ban és 1968-ban részt is vett Heideggernek Hérekleitoszról és Hegelről tartott szemináriumain (Heidegger mellett, Agambenre óriási hatással volt még Walter Benjamin és Michel Foucault).