Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 30. 15:00(!)

Kurt Gödel életében a nem-teljességi tételei közreadása után két nevezetes dolog történik: paranoiássá válik és elkötelezi magát a leibnizi monadológia mellett. "Az elméletem monadológia, benne egy központi monásszal  Istennel). Általános struktúráját tekintve olyan, mint Leibniz monadológiája", nyilatkozza Gödel a 70-es években, néhány évvel a halála előtt. Előadásom kalandozás az ördögtől rettegő paranoiás Gödellel a lehetséges világok legjobbikában, Leibniz monadikus univerzumában.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 23. 16:00

Butterfield (2011) has recently presented a case for the compatibility of reduction and emergence in some of the exact sciences. He takes reduction to be given by one theory being the limit of another, and emergence to be "novel and robust behavior" arising "on the way to the limit." Here I aim to make this idea more precise, emphasizing the necessary role of *similarity relations* between the models of the two theories.  Formally, these relations are encoded in a choice of topology on these models.  I stress that *justifying* why a particular topology is appropriate is crucial, as it may perform much of the work in demonstrating a particular reduction's success or failure, and in explicating the sense of "novel and robust behavior" of a candidate emergent property. To illustrate, I consider the case of gravitational theory, and the emergence of features like "objective simultaneity".

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Hanoch Ben-Yami

Becoming and Simultaneity in Special Relativity: On What Physics Can and Cannot Discover

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 2. 16:00

Over the ages physics has time and again made surprising discoveries that have fundamentally changed our worldview. However, sometime physics’ claim have the air of paradox. ‘Change or becoming are an illusion according to Special Relativity’, for instance, or ‘there is no such thing as distant simultaneity in SR’. These, I claim, cannot be true. I go on to demonstrate why Rietdijk and Putnam’s well-known argument against becoming in Special Relativity is unsound, and also in what sense distant simultaneity is absolute in SR.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Kerekes Erzsébet

A páli időtapasztalat interpretációja Heideggernél és Agambennél

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. június 24. 16:00

Előadásunk központi problémáját a messiási idő struktúrájának és sajátosságának vizsgálata képezi, a páli időelgondolás vizsgálata Martin Heidegger valamint Giorgio Agamben műveire vonatkoztatottan. E probléma vizsgálata része egy hosszabb kutatásnak, mely Pál apostol alakjának jelentőségét vizsgálná M. Heidegger Einleitung in die Phänomenologie der Religion (1920/21) c. előadásában, valamint három kortárs filozófus műveiben. Alain Badiou (francia), Giorgio Agamben (olasz) és Slavoj Žižek (szlovén filozófus) a kortárs európai filozófia anti-posztmodern irányvonalának legfontosabb képviselői. Írásaikban megpróbálják új módon kibékíteni a lét, igazság, történelem és szubjektum/alany kategóriáit. Szent Pál alakjának segítségével keresnek választ kortárs kérdésekre, problémákra. Kutatásunk alapkérdése: Miért fordulnak az általunk vizsgált szerzők mindannyian éppen Pál apostolhoz? Miért oly időszerű Szent Pál, e távoli alaknak miért tulajdonítanak filozófiai közelséget?
Előadásunkban most Agambenre figyelünk e három kortárs szerző közül, aki 1966-ban és 1968-ban részt is vett Heideggernek Hérekleitoszról és Hegelről tartott szemináriumain (Heidegger mellett, Agambenre óriási hatással volt még Walter Benjamin és Michel Foucault).

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Székely László

Wittgenstein és a matematika természete

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. június 17. 16:00

Közismert, hogy Wittgenstein 1929. után keletkezett följegyzéseinek, kéziratainak körülbelül fele a matematika filozófiájával foglalkozik. Persze ez a mennyiségi dominancia nem jelenti azt, hogy az életmű ezen részének hasonló filozófiai relevanciát tulajdonítsunk, mint általános filozófiai nézeteinek, ám azt igen, hogy az osztrák filozófus matematikafilozófiája több figyelmet érdemel, mint amennyit (az e területtel kifejezetten foglalkozó szakkutatóktól eltekintve) a Wittgenstein-kutatás mindeddig szentelt neki. Előadásomban az1929. után keletkezett matematikafilozófiai tárgyú följegyzések néhány mozzanatával fogok foglalkozni, és ennek részeként amellett érvelek, hogy a „2*2=4” típusú kijelentések valamint a szociológiai tényezők tekintetében érzékenyebb társadalomtudományi állítások közötti mannheimi megkülönböztetés tagadása nemcsak nem következik Wittgenstein matematikával kapcsolatos nézeteiből, hanem ezen utóbbiak egyenesen megalapozzák e megkülönböztetést.. E tárgykör ugyanakkor csak előadásom részmozzanatát fogja képezni. Szándékaim szerint az sokkal inkább meghívás lesz Wittgenstein kapcsán a matematika természetéről való filozófiai töprengésre. Ezért azt néhány, a wittgensteini matematikafölfogást érintő szkeptikus kérdéssel fogom befejezni. Az előadáshoz a „2*2=4”-en, valamint a „Pí” és a négyzetgyök 2 irracionális szám voltával kapcsolatos középiskolai ismereten túl nem lesz szükség matematikai képzettségre. Így azt a téma iránt érdeklődő minden filozófus megértheti. Ugyanakkor természetesen számítok a Wittgenstein - szakkutatók, a matematika filozófusok és a matematikusok kritikai hozzászólásaira.