
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Forrai Gábor (ELTE)
Vannak-e doxasztikus kötelességeink?
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
William Alston újabban sokat tárgyalt érvelése szerint a címben feltett kérdésre nemmel kell felelnünk: hiteinkkel kapcsolatos kötelességeink arra korlátozódnak, hogy cselekedeteink révén biztosítsuk azokat a körülményeket, amelyek között jó esélyünk van igaz hiteket alkotni. Hiteink tartalmára vonatkozó kötelességeink – doxasztikus kötelességeink – azonban szerinte nincsenek, mivel hiteink nem állnak akaratlagos ellenőrzés alatt, s így a „kellből következik a lehet” (KKL) kanti elve alapján nem lehetnek kötelességeink velük kapcsolatban. Az előadásban amellett érvelek, hogy Alston téved: a doxasztikus kötelességek, szemben az erkölcsi kötelességekkel, nem akaratlagos ellenőrzést követelnek, hanem megfelelő kompetenciát. De vajon mi magyarázza ezt a különbséget az erkölcsi és a hitekkel kapcsolatos (doxasztikus) kötelességek között? Úgy gondolom, az, hogy azokon a területeken, amelyeken hajlamosak vagyunk performancia hibákat elkövetni, beérjük a kompetenciával, az erkölcs szférájában azonban, valószínűleg tévesen, nem engedjük meg a performancia hibák lehetőségét.
Kommentátor: Kodaj Dániel (BTK FI)
Időpont: 2020. december 1. (kedd), 14. óra
Az eseményhez csatlakozni lehet:
* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 968 6688 1330 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:
https://tinyurl.com/btk-fi-forrai
* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 968 6688 1330 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.
Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Pavlovits Tamás (SZTE BTK)
Idea és végtelen Malebranche gondolkodásában
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Malebranche-nak két fontos tanítása maradt fenn a filozófiai köztudatban: az okkazionalizmus és az Istenben látás elmélete. Az Istenben látás elmélete szerint az elme nem önmagában tartalmazza az ideákat, hanem Istennel bensőségesen egyesülve Istenben látja őket. E tanításban a végtelen fogalma központi szerepet játszik. Malebranche az Istenben látás elméletét két szerzőtől, Szent Ágostontól és Descartes-tól eredezteti. A végtelen fogalma révén azonban elsősorban Descartes-hoz kapcsolódik, akitől Malebranche láthatóan átvette e fogalmat. Az előadásomban a végtelen fogalmát vizsgálom meg az Istenben látás elméletében. Ehhez össze kell hasonlítanom a végtelen észlelésének problémáját Descartes-nál és Malebranche-nál. Amellett fogok érvelni, hogy noha Malebranche Descartes-tól veszi át a végtelen fogalmát, jelentősen átalakítja, miközben módosítja azt a funkciót, amelyet a végtelen az ideák észlelésében betölt. Ha alaposan szemügyre vesszük a Malebranche által véghezvitt átalakításokat, akkor azt vehetjük észre, hogy Malebranche még Descartes-nál is progresszívebb módon használja a végtelen fogalmát. Ugyanis a végtelen aktualitását nemcsak tisztán az isteni végtelenségnek tulajdonítja, mint Descartes, hanem a kiterjedés ideájának éppúgy, mint minden általános ideának. Az aktuális végtelen ilyen határozott elismerésével ritkán találkozunk a kora újkorban.
Kommentátor: Schmal Dániel (BTK FI)
Időpont: 2020. november 17. (kedd), 14. óra
Az eseményhez csatlakozni lehet:
* számítógéppel vagy okostelefonnal: az (ajánlott) Zoom alkalmazáson keresztül a 962 6909 2183 meeting ID és a 000000 passcode megadásával vagy böngésző használatával a következő linken:
https://https://tinyurl.com/btk-fi-pavlovits
* telefonvonalon a +36-1-779-9126 telefonszámon keresztül a 962 6909 2183 meeting ID (és szükség esetén a 000000 passcode) megadásával.
Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=LGDCw2ZjL24&list=UU0d_fbtAqxB76d2szRf8--g
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Ambrus Gergely (ELTE BTK)
A személy azonossága: narrativista vagy pszichológiai folytonosság elméletek
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az előadásban Marya Schechtman narrativista személy-elméletét vetem össze a Derek Parfit neo-Humeiánus pszichológiai folytonosság elméletével. Az elméletek bemutatása után Schechtman egyik fontos érvét vizsgálom, amely azt kívánja megmutatni, hogy a parfiti személy-felfogás nem tartható, mert Parfit elméletének alapvető fogalma, a kvázi-memória (q-memory), és hasonlóképpen a kvázi-hit, a kvázi-szándék stb., ellentmondásokhoz vezet. Amellett érvelek, hogy a kvázi-memória fogalma megvédhető Schechtman érveivel szemben. Ugyanakkor azt is állítom, hogy a parfiti pszichológiai folytonosság elmélet másfajta súlyos problémákkal kell szembenézzen, nevezetesen, hogy nem tud elszámolni az azonosulással, ami, véleményem szerint, szükséges feltétele az azonosságnak. Az előadás végén röviden megvizsgálom az azonosulás néhány lehetséges forrását, és hogy ezek vajon a narrativista vagy a pszichológiai folytonosság elméletet támogatják jobban.
Kommentátor: Tuboly Ádám (BTK FI)
Időpont: 2020. október 27. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium
Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=UR-zYSCeD9E&list=UU0d_fbtAqxB76d2szRf8--g&index=2
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Németh Attila
Az epikureus univerzálékról
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az univerzálék problémája egymástól rendkívül eltérő, komplex filozófiai kontextusokban jelent meg a filozófiatörténet során és ezért sokszor egyáltalán nem evidens, hogy az ókori gondolkodók közül ki és hogyan közelítette meg vagy hogy egyáltalán foglalkozott-e a kérdéssel filozófiájában. Epikuroszról például általában nem szokás azt gondolni, hogy foglalkozott volna az univerzálék kérdésével. Mindazonáltal az ókori Herculaneum egy villájának könyvtárából kiásott epikureus papiruszokat többi forrásunkkal összeolvasva egy egészen komplex képet kapunk ismeretelméletének fogalmi mátrixáról, amelynek egyes elemei kifejezetten az univerzálék problémájára vonatkoznak. Előadásomban a teljes filológiai rekonstrukciótól eltekintve Epikurosz elméletét és annak filozófiai tétjét kívánom bemutatni.
Kommentátor: Schmal Dániel (BTK FI)
Időpont: 2020. október 6. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium
Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt kutatószemináriuma őszi félévének soron következő előadására:
Olay Csaba (ELTE BTK)
Karl Jaspers képzésfelfogása
Az előadás összefoglalója:
Karl Jaspers gondolkodása kezdettől nem korlátozódott szűk akadémiai keretekre. Nemcsak koráról rajzolt átfogó és kritikus képet, de a képzés, nevelés és egyetem kérdéseiről is markáns álláspontot dolgozott ki, ahol kérdésfeltevését kordiagnózisa gyakorlati problémái is motiválták. Az előadás Jaspers képzésre, a nevelés feladataira és lehetőségeire vonatkozó elképzelését vizsgálja, kitérve a korabeli egyetem-elképzelésekre. A kifejtéshez elsőként a Bildung humboldti hagyományára vetünk egy pillantást, majd tisztázzuk a képzés és nevelés, valamint az egyetem helyi értékét Jaspers gondolkodásában. Végül a teljesség igénye nélkül bizonyos kritikai szempontokat fogalmazunk meg, kitekintve a 19. század nagyobb vitáira és annak fő frontjára, mely az általános műveltség és a szakképzés képviselői között húzódik.
Időpont: 2020. október 6. (kedd), 16.30 óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme
Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Lautner Péter (PPKE)
Arisztotelész és az érzékek elválaszthatósága. A szaglás esete.
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Az individuális érzékek tárgyalásakor Arisztotelész abból a feltevésből indul ki, hogy ezek függetlenek egymástól és tárgyuk határozza meg őket. Sőt, tárgy és érzék egymásra utalva határozható meg. Ebből következően nem lehetséges az, hogy egymás sajátos tárgyait ragadják meg. Ezt az egyszerű képet árnyalja az az elemzés, amit a szaglásról és annak tárgyáról kapunk. Mindenekelőtt az látszik, hogy a szaglás tárgya (ez néha az illat, néha az illattal rendelkező tárgy) függ az ízleléstől, amennyiben ezt valamilyen ízzel rendelkező dolog hozza létre. Ebből annyi következik, hogy a szaglás tárgyait (illatokat) valamilyen ízű dolgok hozzák létre. Mivel az érzéket a tárgy felől határozzuk meg, ebből az következik, hogy a szaglás érzéke függ az ízleléstől. Hogy a dolog még összetettebb legyen, Arisztotelész különbséget tesz kétféle illat között: az egyik járulékosan tartalmazza a kellemest vagy kellemetlent, a másik pedig önmagában. Az első fajta az ízekhez kapcsolódik és az összes szagolni képes élőlény felfoghatja, a második csak az emberhez köthető; az emberi agy szerkezete miatt bizonyos illatokat (pl. a virágokét) anélkül foghatunk fel, hogy ennek bármilyen köze lenne az ízhez és ezen keresztül a táplálkozáshoz. Az érzékelés általános elmélete szempontjából ennek azért van jelentősége, mert /1/ nem minden érzék független egymástól, miközben tárgya egyértelműen meghatározza és /2/ az egyes érzék fajonként eltérő jellege az adott érzék egységes magyarázatát csak nagyon absztrakt terminusokban teszi lehetővé.
Kommentátor: Gángó Gábor (BTK FI)
Időpont: 2020. június 9. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
https://meet.jit.si/Filozófiai_intézet_szeminárium
Az előadásról készült felvétel az alábbi linkre kattintva érhető el:
27. oldal / 42