A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Székely László
A kanti a priori és a nem eukleidészi geometriák
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március  22. 16:00

Az előadás rövid összefoglalója és az ajánlott irodalom itt olvasható.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Forgó András - Szijártó M. István
A politika kultúrtörténete és a mikrotörténelem
című beszélgetésére.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március 8. 16:00

Absztrakt:
A hetvenes évektől átalakuló történetírás két viszonylag új irányzataként jelentkezett a politikatörténet kultúrtörténeti fordulata és az olasz iskolából világméretű tendenciává növő mikrotörténelem. Ezek összefonódó bemutatása a 18. századi magyar rendiség alapkérdéseinek vizsgálata kapcsán történik meg, ahol ígéretes analitikus potenciáljukat a közeljövőben várhatóan ki fogják majd fejteni.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Tusor Péter
Miért nem tért vissza Pázmány a filozófiai, teológiai katedrára?
Beszélgetés 400 éves érseki kinevezésének új monográfiájáról.

című rendezvényére.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március 1. 16:30

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Komorjai László (ELTE BTK Filozófia Intézet)
A kontinuus és a diszkrét
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. február 23. 16:00

Absztrakt:
Az előadásban a folytonosságnak egy a tapasztalatfolyamra alkalmazható értelmét igyekszem elemezni. Eközben érintem a tapasztalatfolyam folytonosságának és a fogalom matematikailag is megragadható jelentésrétegeinek a kapcsolatát. Ezen felül megvizsgálom a fogalom és az egyes tapasztalati modalitások között adódó kontinuus átmenet viszonyát, és kitérek az ehhez kapcsolódó legfontosabb paradoxonra is. (szoritész, wang paradoxon)

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Tuboly Ádám Tamás (MTA BTK Filozófai Intézet)
A német ifjúsági mozgalomtól az Aufbauig: Hans Freyer, a Dilthey-iskola és a szellemi tárgyak
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. február 16. 16:00

Absztrakt:
Rudolf Carnap 1928-as Der logische Aufbau der Welt című műve a huszadik századi filozófia meghatározó munkája. A könyvet számos módon értelmezték már, a legújabb kutatások például kimondottan annak társadalmi, kulturális és filozófiatörténeti kontextusát igyekeztek kidomborítani. Előadásomban ezekhez a kutatásokhoz kapcsolódom, az Aufbau egy eddig kevésbé vizsgált oldalának rekonstrukciója révén. Az előadás központi témája az úgynevezett szellemi tárgyak [geistige Gegenstände] és amellett kívánok érvelni, hogy ezek a passzusok nem érthetőek meg anélkül, hogy ne tárnánk fel Carnap viszonyát Hans Freyerhez, a német szociológushoz. Carnap és Freyer élete 1930 előtt számos érdekes párhuzamot mutat (mindketten részt vettek a német ifjúsági mozgalomban [Jugendbewegung], olvasták és kommentálták egymás műveit), teoretikus oldalról pedig mindketten erőteljesen kötődtek az úgynevezett Dilthey-iskolához.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Kállay Géza (ELTE, Anglisztika tanszék)
Perspektívák és a valóság Wittgenstein Tractatus-ában
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. február 2. 16:00

Az előadás a *Tracatatus*-ból rekonstruálható realitás-koncepciókat igyekszik értelmezni, tehát elsősorban a mű metafizikájával foglalkozik.

James Conant és Cora Diamond “elszánt” olvasataira (*resolute reading*) támaszkodva és a *Filozófiai vizsgálatok* 415. paragrafusát idézve a Tractatus 6.54-es bekezdésében három perspektíva ütközését mutatom be.

Amellett érvelek, hogy a konfliktus az emberi tudat működési modelljeként is értelmezhető, és maga a *Tractatus* a tudat működésének mintegy “lassított felvétele”. Azt próbálom bemutatni, hogy a harmadik személyű, “Ő” perspektívából tekintve a *Tractatus* minden mondata teljes értelemmel bír, az egyes szám, első személyű, “Én” perspektívából azonban teljesen értelmetlen, valóban “nonszensz”-szöveg. Ez a konfliktus, amely az egész művön végigvonul, a 6.54-ben éri el csúcspontját. A konfliktus elemzése lényeges szempontokat nyújthat valóság-értelmezésünk számára: a jelenségek tengerében melyeket vagyunk hajlandóak ténylegesen valóságosnak elfogadni és milyen mértékben?