A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Kovács Gábor (MTA BTK FI)
"Elég a valóságból - ígéreteket akarunk!" A politikai eszmetörténet kaméleonja: a populizmus
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. május  10. 16:00

Absztrakt:
A populizmus fogalmát oly sokféle összefüggésben és oly sok mindenre használják, hogy óhatatlanul elkezdünk gyanakodni: jelent-e valamit egyáltalán? Az elnevezés régtől fogva használatos a politikai eszmetörténeti szakirodalomban. Korábban a 19. század végének névadó amerikai farmermozgalmának és az orosz narodnyikoknak, valamint az ún. harmadik világ, Latin-Amerika és az arab országok bizonyos politikai mozgalmainak a leírására használták, ám a hírközlésben az utóbbi években nyakló nélkül alkalmazzák bármiféle negatív jelenség megnevezésére. Ugyanúgy populistának neveznek bizonyos kelet-európai posztkommunista politikai irányzatokat, mint a francia Le Pent és mozgalmát, vagy éppen a néhai osztrák Haidert és pártját. Afféle stigmatizáló jellegű bad word-ként funkcionál; akit populistának mondanak, azt eleve valamiféle kénszag lengi körül. A szó körüli szemantikai zűrzavart tovább fokozza, hogy a média nemcsak ilyen egyértelműen pejoratív értelemben alkalmazza: az amerikai Ross Perot, Ronald Reagen, vagy Bill Clinton neve mellett alkalmanként ugyancsak felbukkant mint jelző. Az előadás a populizmust a politikai eszmetörténet kontextusában vizsgálja.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Cseke Ákos (PPKE BTK)
A történelem esztétikája. Foucault mint történész
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. május  3. 16:00

Absztrakt:
A kései Foucault, mint ismeretes, „a létezés esztétikájaként” tekintett saját gondolkodására, amely szóösszetételben az „esztétika” mindenekelőtt a kereszténységgel mint történeti valósággal azonosított, az engedelmesség törvényére alapozott morállal való szakítást jelentett, egy olyan „életstílust” vagy „önkultúrát”, amelyben az ember nem másoktól kapja parancsba, hogy kivé kell válnia és mit kell tennie, hanem maga találja ki és alkotja meg „bátran” és „szabadon” önmagát. A kérdés, amelyre az előadás során választ keresünk, a következő: mit jelent és milyen következményekkel jár a filozófiai gondolkodásnak ez a felfogása a történettudomány területén? Létezik-e, lehetséges-e a létezés mellett a történelemnek is egy olyan „esztétikája” – és Foucault történeti-filozófiai kutatásai nem a történelemnek ezt az „esztétikáját” valósítják-e meg –, amelyben a történelemmel foglalkozó és szembesülő ember nem vagy nem pusztán feltárja, a történettudomány érvényesnek tartott szabályainak és parancsainak engedelmeskedve, a történelem objektív valóságát, hanem szenvedélyesen kitalálja és megalkotja magának és másoknak azt a történetet vagy történelmet, amelynek igazsága, mint Foucault mondta egy 1980-as interjúban a maga könyveiről, elsősorban nem a múltban, hanem „a jövőben van” („la vérité de mes livres est dans l’avenir”)? Mit jelent a történelemnek ez az „esztétikája”, és miként változtatja meg ez az „esztétika” a történettudományról, a filozófiáról és egyáltalán az emberről alkotott képünket?

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Erős Vilmos (Debreceni Egyetem)

Modern historiográfia

című könyvének bemutatójára.

Az előadás absztraktja:

A historiográfiai kutatásoknak ugyanaz a célja, mint a történettudománynak általában. Azaz, hogy az e terület kapcsán felvetődő kérdésekre (hogyan írjunk történelmet, hogyan ismerünk meg történetileg, mi a történettudomány haszna, értelme, egyáltalán tudomány vagy művészet-e a történetírás stb.) történeti választ adjon, hogy alakulásában mutassa be azokat a folyamatokat, alakzatokat, amelyeken keresztül a történettudomány/történetírás mai formájában létezik. Az előadás a hasonló címen megjelent kötetet mutatja be, melynek újdonsága, hogy a hazai történetírás eredményeit is hangsúlyosan az egyetemes fogalmi keretek függvényében értelmezi.

A kötetet a szerző, Erős Vilmos történész mutatja be, majd arról Kelemen János professzor tart rövid értékelő előadást.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2016. április 26. 16:00

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Prof. Peter Schroder (UCL és IAS/CEU)
Fidem observandam esse - Trust and Fear in Hobbes and Locke

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. április 19. 16:00

Abstract:
This paper aims to demonstrate that trust commanded an important place among the concepts of seventeenth-century political thought. Understanding the place of trust within the political thought of Hobbes and Locke helps to comprehend the fundamental differences of their positions. A focus on trust permits better understanding of their different uses and connotations of more explicit political and juridical concepts such as punishment, sovereignty, or resistance. Engaging with Hobbes’s argument, Locke tried to advance the discussion of trust in a distinctively different direction.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Barta Zoltán (Debreceni Egyetem)
Az egyedi sokszínűség evolúciós hatásai
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. április  5. 16:00

Absztrakt:
A földi élet egyik legfontosabb jellemzője a változatosság. Milliónyi faj létezik, de a fajokon belül is jelentős különbségeket figyelhetünk meg, még hasonló korú és azonos nemű egyedek között is. Az előadásban azt boncolgatjuk, hogyan hat ez az egyedek közötti változatosság a szociális viselkedés, pl. kooperáció, csapatos élet, evolúciójára.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Márton Miklós
Mit bizonyít a Zombi érv?
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március  29. 16:00

Absztrakt:

Az utóbbi évtizedek talán legnépszerűbb és leghatásosabb antifizikalista, antiredukcionista érv-típusa az úgynevezett zombi-argumentum. Az érv alapvető szerkezete az alábbi egyszerű következtetésben ragadható meg:

P1           Ha zombik lehetségesek, akkor a fizikalizmus hamis.

P2           Zombik lehetségesek.

K             A fizikalizmus hamis

Az argumentum körüli kiterjedt szakirodalmi vita szinte kizárólag a második premissza érvényességét érinti: számos szubtilis gondolatmenettel találkozhatunk a zombik elgondolhatóságáról, az elgondolhatóság mibenlététről és a különböző lehetőség-felfogásokhoz fűződő viszonyáról. Előadásomban ezzel szemben az első premissza érvényességét kívánom kétségbe vonni. Igyekszem megmutatni, hogy akármilyen zombi-fogalommal dolgozzunk is, az első premissza nem feltétlenül lesz igaz. A különböző zombi-fogalmakat aszerint igyekszem elkülöníteni, hogy mely tulajdonságot tekintjük a hétköznapi emberek és a zombik közös tulajdonságának. Három jelöltet fogok megvizsgálni, jelesül a funkcionális szervezettség, a teljes fizikai felépítés és az alapvető mikrofizikai struktúra tulajdonságait. Az előadás célja annak bizonyítása, hogy bármelyik fenti tulajdonságot tekintjük is közösnek, a zombi-érv első premisszája vagy önellentmondásos, vagy hamis lesz; illetve egyes esetekben igazsága csak az érv triviális körkörössége árán tartható fenn.