Ratio Civilis konferencia

Az MTA BTK Filozófiai Intézete november 17-18-án nemzetközi konferenciának ad otthont, melynek témája a kora modern városi politikai kultúra, különös tekintettel a reformáció hatására.

Keynote előadóink:

Hans W. Blom (Erasmus University, Rotterdam)
Stefan Ehrenpreis (Universität Innsbruck, Innsbruck)

A rendezvény részletes programja megtekinthető a konferencia honlapján.

Szécsi Gábor előadása a kognitív nyelvészet és a kommunikációkutatás kapcsolatáról

Szécsi Gábor előadást tart november 18-án, a Budapesti Metropolitan Egyetemen a Magyar Kommunikációtudományi Társaság Közelítések – Kommunikációkutatás és a változó társadalmi környezet című konferenciáján. „Kognitív nyelvészet és kommunikációkutatás” című előadása a kommunikációfilozófiai kérdések interdiszciplináris megközelítésével foglalkozik. A konferencia részletes programja ezen a linken érhető el.

Konferencia: Tudomány egy szabad társadalomban

Az MTA BTK Filozófiai Intézetének Ismeretelméleti Kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt

Tudomány egy szabad társadalomban

című konferenciájára, mely a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre.

Időpont: 2017. november 17.
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ – Konferenciaterem, 1051 Budapest, Arany János u. 1.

Program
Absztraktok

Pöntör Jenő előadása

Az MTA BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Pöntör Jenő
Tudhatjuk-e, hogy van Isten?

című előadására.

Időpont: 2017. november 14., 13 óra
Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, B.7.16 (Trapéz terem)

Az előadás absztraktja:

Ahogy látom, szigorúan arra a (metafizikai) kérdésre, hogy létezik-e Isten, a filozófia nem tud válaszolni. Elsősorban azért nem, mert a filozófia semmiről nem tudja megmondani, hogy létezik-e vagy sem. A filozófia ugyanis nem más, mint állításhalmazok logikai szerkezetének a feltárása – ennyi, nem több és nem kevesebb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy általában az Isten-kérdésről nem mondhat a maga eszközeivel semmi érdemlegeset egy filozófus. Például válaszolhat arra az (episztemológiai) kérdésre, hogy tudható-e Isten létezése.

Előadásomban két állítás mellett érvelek. Az első, hogy a szkepticizmus-probléma elsősorban azt mutatja meg, hogy a klasszikus tudásfogalom rossz. Konkrétabban: a szkeptikus érvek arra a belátásra kényszerítenek minket, hogy vagy megválunk a „tudás” klasszikus fogalmától, vagy el kell ismernünk, hogy nem tudhatunk gyakorlatilag semmit. A második: ha olyan módon változtatjuk meg a tudásfogalmat, hogy lehetséges legyen bármit is tudnunk, akkor az Isten létezéséről való tudás is lehetségessé válik.

Társadalomfilozófiai Vitakör: Dénes Iván Zoltán előadása

Az MTA Filozófiai Intézet Társadalomfilozófiai Vitakörének keretein belül vitasorozatot indítunk "Humanizálható-e a hatalom?" címmel.

A vitasorozat első alkalmán Dénes Iván Zoltán (Academia Europaea, London) előadását hallgatjuk meg:

"Az európai fejlődés értelme és a politikai hisztéria"
témájában.

Vitaindítót tart: Kovács Gábor (MTA FI)

A vita Bibó István: Összegyűjtött írások. 1. (Kalligram Kiadó, 2017.) című kötetének gondolatmenetére épül, különösen a következő részekre:
7-54, 62-382, 441-472, 489-735, 744-914, 944-1099.

Az esemény időpontja: 2017. november 8. szerda, 16.30 (!)
Helyszín: MTA HTK, Filozófiai Intézet,
Budapest 1097, Tóth Kálmán utca 4.  
7. emelet, 7.16-os, "Trapéz" szoba.

Hörcher Ferenc tudománynépszerűsítő kerekasztal résztvevője a Nemzeti Múzeumban

A magyar tudomány napján, 2017. november 3-án 17 órakor Politikum és reformáció címmel történész-kerekasztal beszélgetést rendez a Magyar Nemzeti Múzeum. A beszélgetés moderátora: Varga Benedek, az MNM főigazgatója, meghívott vendégek: Kőszeghy Péter (MTA-BTK ITI, tudományos főmunkatárs), Hörcher Ferenc (MTA-BTK Filozófiai Intézet, igazgató) és Fazekas Csaba (ME-Politikatudományintézet, egyetemi docens).

Slobodan Perovic előadása

Az MTA BTK Filozófia Intézetének A fizika filozófiája kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt

Slobodan Perovic (University of Belgrade)
Alternative explanations of the cosmic microwave background: A historical and an epistemological perspective

című előadására.

Időpont: 2017. november 9., 16 óra
Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, B.7.16 (Trapéz terem)

Az előadás absztraktja:

We historically trace various non-conventional explanations for the origin of the cosmic microwave background and discuss their merit, while analyzing the dynamics of their rejection, as well as the relevant physical and methodological reasons for it. It turns out that there have been many such unorthodox interpretations; not only those developed in the context of theories rejecting the relativistic (“Big Bang”) paradigm entirely (e.g., by Alfvén, Hoyle and Narlikar) but also those coming from the camp of original thinkers firmly entrenched in the relativistic milieu (e.g., by Rees, Ellis, Rowan-Robinson, Layzer and Hively). In fact, the orthodox interpretation has only incrementally won out against the alternatives over the course of the three decades of its multi-stage development. While on the whole, none of the alternatives to the hot Big Bang scenario is persuasive today, we discuss the epistemic ramifications of establishing orthodoxy and eliminating alternatives in science, an issue recently discussed by philosophers and historians of science for other areas of physics. Finally, we single out some plausible and possibly fruitful ideas offered by the alternatives.

Maria Kronfeldner előadása

Az MTA BTK Filozófia Intézetének A fizika filozófiája kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt

Maria Kronfeldner (CEU):
Specificity and proximity in causal reasoning

című előadására.

Időpont: 2017. november 7., 16 óra
Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, B.7.16 (Trapéz terem)

Az előadás absztraktja:

This paper analyzes the epistemic role of specificity and proximity in how scientists deal with causal complexity. I will show that scientists, at least in the life sciences, often try to get rid of causal complexity by focusing on rather specific, ideally mono-causal relationships. I will then illustrate that specificity and proximity – understood as explanatory virtues, i.e., representation-dependent properties that a good explanation should exhibit – guide them too but that they can point in different directions. The resulting trade-off is often ignored, even when specificity and proximity are explicitly addressed in the philosophical literature. On the basis of this, I will defend two claims: first, that proximity and specificity are only instrumental: they are good only in so far they help in reaching the ‘gold standards’ of causal reasoning: stability, scope and parsimony; second, if in conflict, specificity regularly trumps proximity. The focus of the talk will be on examples from life sciences involving genes as causal factors.