A Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon kutatócsoport szokásához híven ismét multidiszciplináris konferenciát tartott. A teltházas konferencián három tudományág képviselői összesen tizenhárom előadásban járták körül a nacionalista gondolkodás múltját. A konferenciát a kutatócsoportot vezető Dávidházi Péter, ill. a rendezvény házigazdája, az MTA BTK FI igazgatója, Hörcher Ferenc nyitotta meg.
Dávidházi szerint a kutatócsoport eddig kifejezetten sikeres két évet tudhat maga mögött, és sikerült valódi tudományközötti párbeszédet megvalósítania. Hörcher pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsészettudományok meggyengült presztízsüket éppen az interdiszciplinaritáson keresztül tudják visszaszerezni.
Van-e egyetemes erkölcs?
könyvbemutatóval egybekötött filozófiai vita
LUDASSY MÁRIA filozófus (ELTE BTK)
BAKOS GERGELY filozófus (Sapientia Hittudományi Főiskola)
részvételével
az MTA BTK Filozófiai Intézet Is a Universal Morality Possible? című kötetének megjelenése kapcsán.
Helyszín: KOSSUTH Klub, 1088 Budapest, Múzeum u. 7.
Időpont: 2016. január 12., 16:00.
Az MTA BTK Filozófia Intézetének posztdoktori kutatóját, Kerekes Erzsébetet, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) Értelmező munkáért járó díjban részesítette 2015.12.09-én a Szavak közt az idő című könyvéért. A tanulmánykötet, mely az Egyetemi Műhely Kiadónál (Bolyai Társaság - Kolozsvár) jelent meg 2015-ben, a vallásfilozófia és a filozófiai hermeneutika területén végzett kutatási eredményeket tartalmazza.
Az MTA BTK Filozófiai Intézet Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoportja szeretettel meghívja Önöket
című konferenciára.
A 20. század magyar bölcsészettudományában a szociológiai látásmód sokféleképpen jutott érvényre. Ennek a változatos módszerekhez, szerzőkhöz és intézményekhez kötődő, de sok tekintetben közös elméleti irányvonalnak a magyar bölcsészeti irodalom számos, immár klasszikus szövegét köszönhetjük. Ezek a szövegek generációkon át hatottak és hatnak ma is. A szociologizáló látásmód érvényesítésének azonban vannak olyan formái, amelyek átlépik a tudományosság azon határait, amelyek kijelölésében maga is aktív szerepet játszott, és olyan területeken is próbálják olykor érvényesíteni, amelyeken illetékessége megkérdőjelezhető. Ezeket a határátlépéseket nevezzük a szociológiai módszer abúzusának. Konferenciánk ennek módjait térképezi fel. Megvizsgáljuk a szociologizáló látásmód túlterjeszkedésének példáit, azok indokait és következményeit, valamint az ezekhez vezető módszereket.
Program:
13:00-13:40 - Szelényi Iván: A szociológia hármas válsága
13:40-14:20 - Tuboly Ádám Tamás: "Ami tény az tény." Az adatok szélsőségesen szociologizáló elemzése ellen
Kávészünet
14:40-15:20 - Berkovits Balázs: A társadalmi konstrukcionizmus mint a pszi-tudományok bírálata. Az enyhe értelmi fogyatékosság esete
15:20-16:00 - Keszeg Anna: Józsa Péter és Jacques Leenhardt olvasásszociológiai műve. Close reading
Kávészünet
16:20-17:00 - Zuh Deodáth: Elszociologizálás. Babits Mihály és Fülep Lajos vitája a szellemtörténetről
17:00-17:40 - K. Horváth Zsolt: A tudomány senkiföldjén. Mérei Ferenc korai szociálpszichológiája és a durkheimi hagyomány Magyarországon, 1935-1945.
17:40-18:20 - Demeter Tamás: A szociologizáló hagyomány abúzusai
A rendezvény időpontja: 2015. december 15.
A rendezvény helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30.
Tisztelt Kollégák!
A Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon OTKA-kutatócsoport (K 108670) és az MTA BTK Filozófiai Intézet tisztelettel meghívja Önöket a
Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában
című konferenciára.
Időpont: 2015. december 8. (kedd)
Helyszín: MTA BTK, Bp., I. kerület, Országház utca 30. Pepita Terem (keresztszárny, 2. emelet)
88. oldal / 101