Konferenciák

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt az

Ancient and Modern Selves: Tension or Complementarity?

című online nemzetközi konferenciára.

Időpont: 2021. április 16. (péntek), 8:55-17:30.

The notion of the self is not only a hotly contested topic of debate in modern ethics, but it is unclear whether the ancients at all possessed a clearly formulated concept of it. The work of Pierre Hadot and Michel Foucault on spiritual exercises and the transformation of the self has stimulated some important recent work on the problems of the self in Hellenistic philosophy. Several important scholars and philosophers (like Brad Inwood, Christopher Gill, Charles Taylor and Bernard Williams) have argued, however, that our view of ancient thinkers on the self is profoundly distorted by the Cartesian subjective-individualist model of selfhood typical of modernity.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet a „Fenntartható városi fejlődés - filozófiai, szociológiai és történeti elemzések” litván-magyar bilaterális projekt keretén belül december 14-én

Urban development and crisis management – Reflections from the humanities and the social sciences

címmel konferenciát rendez.

The city – defined as a continuous transformation – is a visual and built imprint of time. Throughout history, the city was determined for continuous development and transformation, because the needs of the current population always had to be served. Social transformations, wars, epidemics, economic and moral crises always force thinkers to reflect on the changes in the social environment. There is a constant need for rethinking, rebuilding, and redesigning. Spiro Kostof (1991) argues that urban design must include the definition with some very precise points about what shapes the cities. In his essay, “Urbanism as a Way of Life” (1938), Louie Wirth describes the city with a sociological definition. The discussion about visions of a good city and about the cities of the future started in the interwar period and has continued ever since. In addition to renewal, renovation and modernisation, creative and sustainable solutions are also needed in crisis situations. The most promising approaches to the current processes of urban development today offer multidisciplinary solutions.

A konferencia programja és az absztraktfüzet elérhető ITT.

Járványügyi okok miatt a konferencián nincs lehetőség személyes részvételre; hozzászólást, kommentárt Zoom-on keresztül intézhetnek az érdeklődők az előadók felé.

A konferencia Zoom-linkje:

https://zoom.us/j/95492734064?pwd=ME1wS3VUdDN6cUxKQk82LzJydUVmZz09

A konferencia szervezője: Jász Borbála (BTK FI / BME)

A BTK Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében

Intelligencia: természetes, mesterséges…

címmel megrendezésre kerülő konferenciára.

A konferencia célja minél több oldalról megvilágítani természetes és mesterséges intelligencia viszonyát, egymásra gyakorolt hatását és a kihívásokat, amelyekkel közös fejlődésük során szembesülünk.

A mesterséges intelligencia megjelenése többek között kihívást jelent a természetes (humán) intelligencia megértését illetően is. Ekképp nemcsak technikai-ergonómiai, hanem filozófiai értelemben sem érdemes a kétféle intelligenciát egymástól elszakítva, külön vizsgálni. A mesterséges intelligencia kutatásában megjelenő elképzelések elméleti és történeti szempontú elemzése jól mutatja, hogy az emberi elméről alkotott kép meghatározó módon befolyásolja a mesterséges intelligencia megalkotására irányuló törekvéseket.

Az előadások a természetes és mesterséges intelligencia különféle filozófiai vetületeit, aspektusait világítják meg, amelyek a szélesebb, nem szakfilozófus közönség érdeklődésére is számot tarthatnak.

Időpont: 2020. november 20. (péntek), 14-19. óra

A rendezvény a járványhelyzetre való tekintettel videókonferenciaként valósul meg. Az MTA YouTube-csatornáján utólag lesz megtekinthető.

Moderátor: Tőzsér János

14.00-14.30 Pléh Csaba (MTA/CEU): IQ – öröklés vagy környezet. Van kiút az üres vitából?

14.30-15.00 Mérő László (ELTE): Kooperáció és versengés a természetes és a mesterséges intelligencia között

15.00-15.30 Zvolenszky Zsófia (ELTE): Mit árul el a „Moral Machine kísérlet”? Az MIT önvezető autókkal kapcsolatos etikai kutatásának vakfoltjai

15.30-16.00 Kondor Zsuzsanna (ELKH): Intelligencia és értelemadás

16.00-16.30 Hévizi Ottó (ELKH): Vannak-e intelligencia-stílusai a mesterséges intelligenciának?

16.30-17.00 Golden Dániel (ELKH): Szimuláció, augmentáció vagy szimbiózis – a kétféle értelem viszonya

17.00-17.30 Benedek András (ELKH): Természetes versus mesterséges? Miért nem helyes a különválasztás?

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Modern Filozófia- és Eszmetörténet Kutatócsoportjának tagjai 2020. november 26-án konferenciát rendeznek „Tinta és szellem. A filozófiatörténeti hagyatékok és szövegkiadások módszertani problémái és filozófiai mélységei” címmel.

A magyar filozófiatörténeti hagyomány gazdagságának feltárása – meghaladva e hagyomány vélelmezett hiányának vagy elmaradottságának immár másfél évszázados toposzát – csak az új forrásokat feltáró és azok meghatározottságában maradó filozófiatörténet-írástól remélhető. Sőt, a forráscentrikus filozófiatörténet-írás talán tevékeny szerepet tölthet be a kortárs európai (kontinentális) filozófia művelésébe való bekapcsolódásunkban is, hiszen a kontinentális filozófiai hagyomány napjainkban zajló örvendetes újraelsajátítása jelentős részben éppen a klasszikus szerzők és szövegek körének bővítéséből táplálkozik. Ez a tevékenység ugyanakkor számos módszertani jellegű nehézségbe is ütközik a praktikus részletektől kezdve egészen a koncepcionális megfontolásokig. Konferenciánk – folytatva a magyar és egyetemes filozófiatörténet-írás módszertanának szentelt rendezvények már megkezdett hagyományát (lásd pl.: Megismerés, kritika, történetiség, 2018. okt. 15.; Ki a jelentős magyar filozófus? Relevanciakritériumok és kánonalkotás a 19-20. századi magyar filozófia történetírásában, 2019. nov. 29.) – e kérdések termékeny megvitatására szeretne platformot teremteni abból a meggyőződésből kiindulva, hogy azokban nemcsak a filozófia módszertanára és céljaira vonatkozó meggyőződések jelenhetnek meg, hanem a forráscentrikus filozófiatörténet-írás gyakorlata – a filozófiatörténet materialitásával való szembesülés – éppen hogy megtermékenyítőleg hathat és fogódzót kínálhat a magyar és egyetemes filozófia hagyományaira, végső soron pedig a filozófia mibenlétére irányuló reflexióink számára.

A konferencia programja elérhető ITT.

A konferencia szervezői: Szabados Bettina (ELTE BTK / BTK FI) – Varga Péter András (BTK FI)

Járványügyi okok miatt a konferencián nincs lehetőség személyes részvételre; hozzászólást, kommentárt Zoom-on keresztül intézhetnek az érdeklődők az előadók felé. Regisztrációs szándékukat név és e-mail cím elküldésével, kérjük, előzetesen jelezzék a e-mailcímen.

A rendezvény nem sajtónyilvános.

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya

2020. november 6-án konferenciát rendez

A testtel bíró elme a filozófia történetében

címmel.

Az utóbbi nagyjából száz év angolszász dominanciájú elmefilozófiájának gyakran magától értetődő föltevése volt, hogy az elme nem más, mint mentális állapotok és folyamatok összekapcsolódó hálózata, a funkcionális állapotok (logikai és komputációs folyamatok) pedig függetlenek attól, hogy milyen testi formában implementálódnak. Manapság inkább az a nézet vált elfogadottá, hogy a test alapvető szerepet játszik a tapasztalásban, gondolkodásban, nyelvhasználatban, cselekvésben és értékelésben. Nyelvünkre és gondolkodásunkra erős hatást gyakorolnak a testi eredetű metaforák, s a mentális/emocionális állapotok artikulálásához a testi cselekedetek ismétlődő mintázatait használjuk.

A rövid távú filozófiatörténeti emlékezetben e a szemléletváltás gyakran az utóbbi húsz – harminc év nagy fordulataként jelenik meg. A konferencia előadásai azonban az elme és test lényegi kapcsolatáról az ókortól a 20. századig keletkezett filozófiai koncepciókat vizsgálják.

A konferencia programja:

9.50 Megnyitó

10 – 10.45 Lautner Péter (PPKE) Galénosz a lelki tulajdonságok testi feltételeiről

10.45 – 11.30 Borbély Gábor (ELTE BTK) "Vagy nem létezőnek hiszik a lelket, vagy úgy vélekednek, hogy a test mozgása révén jön létre": az arisztotelészi lélekfilozófia recepciójának kezdetei a középkorban.

11.30. – 11.40 kávészünet

11.40 – 12.25 Laki János (ELKH): Lélek és elme. Galilei a fenomenális állapotokról.

12.25 – 13.10 Schmal Dániel (PPKE): A karteziánus dualizmus és a testesültség problémája

13.10 – 14 ebédszünet

14 – 14.45 Golden Dániel (ELKH) A cselekvő testbe integrált elme – James, Mead és Dewey

14.45 – 15.30 Varga Péter (ELKH): A térészlelés »helyi jelekre« (Lokalzeichen) alapozott elmélete körüli vita a korai fenomenológiában

15.30 – 15.40 kávészünet

15.40 – 16.25 Kondor Zsuzsanna (ELKH): Bergson az elméről és a mozgásról

16.25 – 17.10 Benedek András (ELKH): Megjegyzések a „testesültség” terminus jelentéseiről mai és történeti kontextusok figyelembevételével

A konferenciához az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/91452165421?pwd=RXRXWmRtNWVGYzRrY1JvQ3hORDBEQT09