Turgonyi Zoltán szerkesztette kötet

Az MTA BTK és az olaszoszországi Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja (CISUECO) közös kiadásában jelenik meg a Turgonyi Zoltán és Roberto Ruspanti szerkesztette új tanulmánykötet, melynek címe "Tra una guerra e l’altra. Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura, mondo delle idee (1921–1945)". A kiadvány második darabja az "Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura, idee" című könysorozatnak, mely az MTA BTK Filozófiai Intézete és a kelet-közép-európai témákkal foglalkozó kutatókat koordnáló CISUECO együttműködése nyomán jött létre. A jelen kötetben, mely a két háború közötti korszakkal foglalkozik, Hörcher Ferenc és Turgonyi Zoltán tanulmányai is szerepelnek.

Szabad György történetírói munkássága

A Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2018. május 17-én az MTA Székházának Felolvasótermében tartott tudományos ülést Szabad György történetírói munkásságáról. Az elhangzott előadások egy része megtekinthető az MTA BTK Videotóriumában.

Tuboly Ádám Tamás elnyerte az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program támogatását

Tuboly Ádám Tamás "Otto Neurath Angliában: a logikai empirizmus kitervelt rekonstrukciója" című pályázata elnyerte az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program támogatását. A kutatás kiinduló problémája, hogy miközben a kortárs filozófiatörténeti kánon javarészt Rudolf Carnap kapcsán tárgyalja az úgynevezett analitikus filozófia történetét, Angliában és a kontinensen sokkal inkább Otto Neurath volt az, aki konkrét szervezői és publikációs tevékenységével próbálta meg alakítani a filozófiai problémák és kérdések feldolgozásának irányát. A kutatás a Neurath angliai évei kapcsán felmerülő kérdéseket igyekszik tematizálni (biográfiai, filozófiatörténeti, filozófiai), az összefüggéseket kimutatni, illetve mindezt egy tágabb kontextusba ágyazni, nevezetesen az analitikus filozófia huszadik századi történetébe.

Hörcher Ferenc előadása a Sant’ Anna Institute-ben (Sorrento, Olaszország)

Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója előadást tart június 16-án az American Association for Italian Studies konferenciáján, melynek idén a Sant’Anna Institute ad otthont, az olaszországi Sorrentóban. Előadásának címe: Guicciardini’s conservative interpretation of prudence.

Hörcher Ferenc tanulmánya egy hagyományról és racionalizmusról szóló kötetben

A Rowman and Littlefield kiadó Lexington Books logójával, a Political Theory for Today sorozatban "Tradition v. Rationalism, Voegelin, Oakeshott, Hayek and Others" című, Lee Trepanier és Eugene Callahan által szerkesztett kötetben jelent meg intézetünk igazgatójának, Hörcher Ferencnek a tanulmánya "Two Concepts of Practical Knowledge in Politics: Oakeshott and MacIntyre in Comparison" címen. A tanulmány a gyakorlati bölcsességnek a politikában játszott szerepét vizsgálja, két 20. századi politikai filozófus, a konzervatív Michael Oakeshott és a magát forradalmi arisztoteliánusként meghatározó Alasdair MacIntyre gondolkodásában.

Hörcher Ferenc kötete a Ünnepi Könyvhéten

Hörcher Ferenc dedikálja A szelídek városa című kötetét az Ünnepi Könyvhét keretében, 2018. június 8-án pénteken, 17 órakor, a Vörösmarty téren, az Orpheusz Kiadó sátránál.

Társadalomfilozófiai Vitakör: A többségi elv és a szabadság

Az MTA Filozófiai Intézet Társadalomfilozófiai Vitakörének keretein belül vitasorozatot indítottunk "Populizmus és demokrácia" címmel.

A vitasorozat negyedik alkalmán Nyirkos Tamás:

"A többségi elv és a szabadság"

című előadását hallgatjuk meg. A vita Nyirkos Tamás: "The Tyranny of the Majority" című 2018-ban megjelent könyvének 3. fejezetére épül

Bevezető előadást tart:  Nyirkos Tamás (PPKE Politológia Tsz.)
Vitaindítót tart:  Balázs Zoltán (Corvinus PTI)

A tárgyalandó könyvrészlet ide kattintva elérhető.

Az esemény időpontja: június 7. 16 óra.
Helyszín: MTA HTK, Filozófiai Intézet, Budapest 1097, Tóth Kálmán utca 4., 7. emelet, 7.16-os, "Trapéz" szoba.

Varga Péter András előadása

A MTA BTK Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Varga Péter András
Mi a filozófiatörténet? 

című előadására.

Az előadás absztraktja:

„Igazán rémülettel gondolok e munka közben arra” – írta a fiatal Dilthey, aki ekkor éppen a Schleiermacher-levelezéskiadáson dolgozott, „hogy mennyire fontos a dátum és ezek a fiatal emberek mennyi fáradságot megtakaríthattak volna a levelezések kiadóinak, ha számításba vették volna, hogy egyszer akár máról holnapra híresek lehetnek.” Dilthey ezen levele maga is datálatlan (hasonlóan a Dilthey-levelezéskorpusz más darabjaihoz), amit szóvá is tettek levelezésének kiadói, amikor másfél évszázaddal később a filozófiatörténet-írói munkásságával együtt a filozófiai kánon részévé váló Dilthey maga is a professzionális filozófiatörténet-írás tárgyává vált. Ez az anekdotaszerű történet – még akkor is, ha feltételezzük, hogy a tagadhatatlanul ambiciózus fiatal Diltheyt éppen a kor tudományos önreprezentációs konvenciói tartották vissza levelének datálásától – tanulságos bevezetőt nyújthat filozófia és filozófiatörténet összefonódó viszonyának problémájába. Előadásomban e probléma felfejtése során – szüksége van-e a filozófiatörténet-írásnak a filozófiára? tanulhat-e az önálló gondolkodó a filozófiatörténetből? haladhat-e filozófiatörténet pusztán empirikus úton? azonos lehet-e a filozófia a saját historiográfiájával? miért fordul a filozófus a filozófiatörténethez? mi a szerepe a filozófiatörténetnek a filozófia identitáskritériumában? – a filozófiatörténet tudományelméletére vonatkozó kérdésfeltevéstől az annak ontológiájára vonatkozóhoz szeretnék eljutni, miközben a fenomenológia történetéből merített példaanyag mellett a közelmúlt német filozófia egyes szereplőinek (Ritter-iskola, W. Schapp) gondolataira igyekszem támaszkodni.

Időpont: 2018. május 31., 16.00.
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem