Az MTA BTK Filozófiai Intézetének üdvözlő nyilatkozata a Lukács hagyatékkal kapcsolatos megegyezésről

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Filozófiai Intézete (Filozófiai Intézet) üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia és a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány (LANA) Lukács György szellemi hagyatékának ápolásával és kutatásával kapcsolatos közös nyilatkozatát. A Lukács hagyaték a Filozófiai Intézettől intézményesen független, kezelését az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) végzi. A Filozófiai Intézet szakmai véleménye az, hogy Lukács György kiadatlan kéziratos anyagainak az MTA KIK által nemrég megkezdett teljes körű digitalizálása és nyílt hozzáférésűvé tétele örvendetes és szükséges. Ez teszi ugyanis lehetővé a hagyaték szakszerű kutatását. Ennek révén valósulhatnak meg újabb kiadási projektek, illetve a Lukács-életművel foglalkozó magyar és nemzetközi kutatásokat és publikációkat is támogatja a korszerű digitális hozzáférhetőség. A Filozófiai Intézet üdvözli az MTA KIK-nek szándéknyilatkozat-tervezetben is rögzített szándékát, miszerint Lukács György kéziratos anyagairól és könyvtáráról készített digitalizátumait folyamatosan, közvetlen digitális másolat formájában az MTA BTK rendelkezésére bocsátja a Filozófiai Intézet kutatási és kiadásai céljainak megvalósítása érdekében (többek között az Intézet Magyar Filozófiai Archívumának keretében).

A Filozófiai Intézet ugyanis, bár intézményesen nem kapcsolódik a hagyatékhoz, küldetésének megfelelően maga is kiveszi részét e kutatási munkából. A Magyar Filozófiatörténet, a Modern Filozófiatörténet, a Morál- és Politikafilozófia, a Tudománytörténet és Tudományfilozófia, valamint a Vallásfilozófia és hermeneutika kutatócsoportjaiban jelenleg is folyó Lukács-kutatások jelentős hagyományokra tekintenek vissza. A Filozófiai Intézet fontos feladatának tekinti e hagyományok ápolását.

Néhány példa a lehetséges előrelépésre:

- az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófiai Intézete és a Filozófiai Intézet február elején „A magyar filozófia történetei” címmel áttekintő konferenciát szervezett a magyar filozófiai hagyomány történetéről. E konferencia több szekciója foglalkozott Lukács György filozófiájával, filozófia- és eszmetörténeti kontextusával (pl. az ún. Vasárnapi Körrel), valamint a Lukács-tanítványok (az ún. Budapesti Iskola) munkásságával.

- A Morál- és Politikafilozófia Kutatócsoport 2018-ban, az 1968-as diákmozgalmak és a csehszlovákiai invázió évfordulójának alkalmából nagyszabású konferenciát rendez, melynek témája a magyar filozófia és a magyar értelmiség '68-ról alkotott interpretációja, a korabeli magyar filozófiai élet kultúr- és társadalomtörténeti összefüggései, Lukács György és tanítványi körének '68-as reflexiója. Terveink szerint ez az esemény egy több éves interdiszciplináris együttműködés kezdőpontja, amely a magyar filozófia és a Lukács-iskola szocializmus-korabeli lehetőségeinek, korlátainak feltérképezését tűzi ki céljául.

- Ugyanebben a kutatócsoportban jelenleg az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program keretein belül egy posztdoktori kutatás zajlik a kritikai társadalomelmélet kortárs paradigmáiról, az emberi méltóság problémájának összefüggésében. A kritikai társadalomelmélet mint kiemelt kutatási irány a jövőben lehetővé (és egyúttal szükségessé) teszi a lukácsi életmű hatásainak vizsgálatát a társadalomkritikai hagyományban.

- A Tudományfilozófia kutatócsoport vezetője által elnyert Lendület kutatás is lehetővé teszi a kutatócsoportban korábban is folyó, a magyar filozófiatörténet szociologizáló hagyományát feldolgozó, így Lukács és a Vasárnapi Kör, valamint Hauser Arnold körül is zajló sikeres kutatások továbbvitelét és további tematikus gazdagítását.

- A Filozófiai Intézet már korábban kinyilvánította szándékát, hogy az MTA fiatal kutatói programja keretében felvesz egy kutatót Lukács György filozófiai hagyatékának kutatására, kapcsolódva az Intézetben már folyó magyar eszmetörténeti és filozófiatörténeti kutatásokhoz, illetve az Intézet Magyar Filozófiai Archívum (MFA) elnevezésű digitális filozófiai archívumához. A fiatal kutató a tervnek megfelelően 2017 szeptemberében megkezdte kutatását Lukács György munkásságáról és eszmetörténeti kontextusáról, sőt a közvetlen kutatási feladatain túlmenően szerepet vállalt a Lukács-archívumba érkező külföldi vendégkutatók munkájának segítésében is.

Az MTA BTK Filozófiai Intézete a jövőben is a Lukács György munkásságára és eszmetörténeti kontextusára irányuló kutatási és kiadási munka szerves és jelentős résztvevője kíván maradni, a magyar és nemzetközi tudományosság minden szereplőjével, így az MTA KIK-kel, az ELTÉ-vel és a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvánnyal is kész együttműködni a fenti és hasonló további célok elérése érdekében.

Konferencia felhívás: "Hamlet in Wittenberg"

"Hamlet in Wittenberg: Civic and Princely Education in Early Modern Europe" címmel rendez kétnapos nemzetközi műhelykonferenciát az MTA BTK Filozófiai Intézete. A konferencia célja a kora modern - uralkodói és polgári - politikai nevelési irodalom áttekintése az eszmetörténeti kutatások új irányainak bemutatásával.

A konferencia kiemelt meghívott előadói: James Hankins (Harvard University), Jan Waszink (Leiden University), Tibor Fabinyi (Károli Gáspár University).

A konferencia időpontja: 2018. szeptember 28-29.

Részvételi jelentkezés: május 15-ig, a címre, egy előadáscímmel és kb. 3-500 szavas összefoglalóval.

Részletek: https://hamlet-in-wittenberg.webnode.hu/call-for-papers/

Szervezők: Hörcher Ferenc és Smrcz Ádám

Tuboly Ádám tanulmányai

„The Early Formation of Modal Logic and Its Significance: A Historical Note on Quine, Carnap, and a Bit of Church” címmel jelent meg Tuboly Ádám tanulmánya a modális logika történetéről a History of Philosophy of Logic folyóiratban. Tuboly Ádám review cikkét a logikai empirizmus történetének nemzetközi kontextusáról „Logical Empiricism in International Context” címmel közölte a HOPOS: The Journal of the International Society for the History of Philosophy of Science folyóirat.

Bernáth László előadása

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Bernáth László
Blaise Pascal és a hit(ek) igazolásának problémája

című előadására.

Az előadás absztraktja:
Blaise Pascal híres töredékei, melyeket Gondolatok címen adtak ki, egy olyan tervezett könyvhöz készültek, amelynek fő célja a keresztény (katolikus) hit apológiája lett volna. Ám Pascal töredékei nem csupán valamely vallásos hitrendszer igazolásáról szólnak, számos töredéke azzal vet számot, hogy hogyan érdemes igazolni bármilyen állítást attól függően, hogy milyen (intellektuális) szituációban találjuk magunkat. Előadásomban a jól ismert fogadás érvet, amely amellett érvel, hogy Istenre és az Istenben való hitre kellene fogadnunk, ezeknek az igazolással kapcsolatos általános belátásoknak a kontextusában kívánom elemezni, és rámutatni arra, hogy Pascal fogadása egy nagyon speciális intellektuális szituációban nyeri el igazán értelmét. Mivel ez az intellektuális szituáció úgy áll elő, hogy valaki elfogadja azt az igazolási elvet, hogy csak azokat a hiteit nem függeszti fel, amelyeket interszubjektív evidenciákkal képes alátámasztani, ezért mind a szóban forgó intellektuális szituáció, mind a pascali fogadási ajánlat továbbra is élő és fontos kihívás.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem
Időpont: 2018. február 20., 16.00.

Hörcher Ferenc előadása Zolnai Béláról és a magyar biedermeierről

"Zolnai Béla és a magyar biedermeier fogalma" címmel tart előadást Hörcher Ferenc 2018. február 13-án, 14.40-kor, a Magyar Művészeti Akadémián. A magyar művészetelmélet hagyományai című konferencia helyszíne a Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székházának Makovecz terme. A részletes program itt található.

Gábor György díja

Az MTA BTK Filozófiai Intézete örömmel tudatja, hogy a tavalyi év végén Gábor György kollégánk Várhegyi György Díjban részesült. A díjat az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének Várhegyi György Alapítványa ítéli oda minden évben a szabad oktatási intézményekkel összefüggő szakmai-emberi teljesítmények elismeréseként.

Hörcher Ferenc előadása

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Hörcher Ferenc
Szubjektív filozófusportré: Gadamer

című előadására.

Az előadás absztraktja:

A filozófia művelésének egyik legfontosabb hagyományos útja az elődök műveinek olvasása, a problémáikkal való szembesülés, ha tetszik: személyes-szakmai beszélgetés velük. Ezért mindig érdekes, hogy milyen elődök játszanak szerepet egy-egy filozófus életművében. A Filozófiai Intézet által indított sorozatot úgy értelmezem, mint felszólítást arra, hogy emeljek ki egyet a számomra – filozófiailag – fontos szerzők közül, s mutassam be őt, vagy inkább a hozzá, életművéhez (mint majd kiderül, számomra a filozófus és életműve nem elválasztható egymástól) fűződő viszonyomat. Választott szerzőm Gadamer, ma bizonyos fokig kicsit divatja múlt filozófus. Az előadás során először a filozófus és élete, a filozófia mint életút választása kérdést érintem, majd ennek kapcsán a gyakorlati filozófia Gadamertől kölcsönzött fogalmát fogom értelmezni. Ezt követően néhány számomra fontos témát fogok kiemelni Gadamer Igazság és módszer című nagy művéből. Ezek a következők: „Humanista vezérfogalmak”, „Arisztotelész hermeneutikai aktualitása”, „A jogi hermeneutika példaszerű jelentősége”. Mivel ismert részletekről van szó, s az előadás célkitűzését követve nem fogom e fejezeteket részletesen ismertetni, hanem inkább csak arról fogok (elfogultan, már-már az intellektuális önéletrajz műfaji szabályai szerint) beszélni, miként és miért bizonyultak számomra termékenynek ezek a gadameri elképzelések – nem zárva ki annak lehetőségét sem, hogy esetemben valójában „termékeny félreértés”-ről van szó.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem
Időpont: 2018. február 6., 16.00.

Konferencia a polgári öntudatról és a városi önkormányzatiságról

Az MTA Filozófiai Intézet kezdeményezésére kerül megrendezésre a "Polgári öntudat, városfejlesztés és önkormányzati modellek Magyarországon és Európában. A közepes és kisebb városok példája. I. Interdiszciplináris konferencia". A konferencia rövid szinopszisa a következő:

A konferencia arra az egyszerű kérdésre keresi a választ, hogy milyen lehetőségei vannak a 21. századi gazdasági-társadalmi kontextusban a közepes vagy annál kisebb városoknak a fejlődésre. Célunk az, hogy a városok működtetésében tapasztalatot szerző vezetők (városi vezetők, városi építészek, stb.) az urbanisták és a várossal tudományos szinten foglalkozók (várostörténészek és egyéb bölcsészek, szociológusok és politikatudósok, közgazdászok és jogászok) számára jöjjön létre egy olyan találkozási lehetőség, ahol alkalom nyílik a konkrét tapasztalatok és kutatási eredmények fényében általánosabb érvényű kérdések megfogalmazására, és a lehetséges válaszok megvitatására, szakmai meggyőződések, politikai nézetek és világfelfogások ütköztetésére.

A konferencia helyszíne: Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény,8230, Balatonfüred, Arany János utca 12.
A konferencia időpontja: Balatonfüred, 2018. április 6-7.
A konferencia résztvevőinek listája és egyéb adatok elérhetők a konferencia honlapján.