Iulian Toader előadása

Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja 2018. április 27-én 16 órai kezdettel szeretettel meghív minden érdeklődőt

Dr. Iulian Toader (University of Salzburg / University of Bucharest)
"What Is Scientific Metaphysics and What Should It Be?"

című előadására.

Az előadás helyszíne: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Interdiszciplináris műhelybeszélgetés Csizmadia Ervin könyvéről

Az MTA BTK Filozófiai Intézete és az MTA TK Politikatudományi Intézete szervezésében interdiszciplináris műhelybeszélgetés kerül megrendezésre

Csizmadia Ervin: A magyar politikai fejlődés logikája

című könyvéről.

Résztvevők:
Ilonszki Gabriella - politológus, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem
Stefano Bottoni - történész, főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet
Hörcher Ferenc - eszmetörténész, intézetigazgató, MTA BTK Filozófiai Intézet
Boda Zsolt - politológus, intézetigazgató, MTA TK Politikatudományi Intézet
Csizmadia Ervin - politológus, főmunkatárs, MTA TK Politikatudományi Intézet

A vitát vezeti: Szabó Andrea, politológus, főmunkatárs, MTA TK Politikatudományi Intézet

Időpont: 2018. május 15. 15 óra
Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza PTI Körtárgyaló
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. T.2.28. (T épületszárny, 2. emelet 28.)

Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Gyulai Attilának:

Plakát

Zuh Deodáth előadása Dubrovnikban

Intézetünk munkatársa, Zuh Deodáth április 25-én előadást tart a Dubrovnik Philosophy of Art Conference idei kiadásán. Előadásának címe: ‘Art History Without Theory' A Case Study in 20th Century Scholarship. Az előadás absztraktja angolul itt, a konferencia programja pedig itt olvasható.

Társadalomfilozófiai Vitakör: A jobboldali populizmus és a 'genderideológia' fenyegetése

Az MTA Filozófiai Intézet Társadalomfilozófiai Vitakörének keretein belül vitasorozatot indítottunk "Populizmus és demokrácia" címmel.

A vitasorozat második alkalmán Kováts Eszter:

"A konszenzusok felszámolása - A jobboldali populizmus és a 'genderideológia' fenyegetése"

című, a Fordulat folyóirat 22. számában megjelent tanulmányát tárgyaljuk.

Bevezető előadást tart: Kováts Eszter (ELTE ÁJK)
Vitaindítót tart: Horváth Szilvia (NKE) és Mándi Tibor (ELTE ÁJK)

A tárgyalandó szöveg ide kattintva elérhető.

Az esemény időpontja: április 26. 16 óra.
Helyszín: MTA HTK, Filozófiai Intézet, Budapest 1097, Tóth Kálmán utca 4., 7. emelet, 7.16-os, "Trapéz" szoba.

Hartl Péter előadása

A MTA BTK Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt

Hartl Péter
Ironikus ateista volt-e Hume?

című előadására.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem (B.7.16)
Időpont: 2018. április 24. 16.00.

Az előadás absztraktja itt olvasható.

Könyvbemutató a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Az MTA BTK Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt az

All'ombra della Grande Guerra - Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura

(A Nagy Háború árnyékában - Találkozások Olasz- és Magyarország között: történelem, irodalom, kultúra)

című kötet bemutatójára, amelyet a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében tartunk.

Résztvevők:
Kelemen János professor emeritus, akadémikus
Madarász Imre docens (Debreceni Egyetem Olasz Tanszék)
Turgonyi Zoltán tudományos főmunkatárs (MTA BTK Filozófiai Intézet)

Időpont: 2018. április 21. (szombat), 17.00-18.00
Helyszín: Millenáris, D épület, Kner Imre terem (a galérián)

Tuboly Ádám Tamás monográfiája

Megjelent Tuboly Ádám Tamás "Egység és tolerancia: A logikai empirizmus tudományos világfelfogása" című monográfiája az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadásában. A kötet magyar nyelven elsőként nyújt átfogó és részletes bevezetést a logikai empirizmusba. A főképp Bécsben és Berlinben létrejött, filozófusokból és tudósokból álló diszkussziós csoportok a tudomány, és a tudományt értelmező filozófia társadalmi hasznosságának ideálját tűzték zászlajukra. Elképzelésük szerint a filozófusoknak a különböző tudományterületek közti párbeszédet kell elősegíteniük: ezt nevezzük az egységes tudomány koncepciójának. Mindazonáltal a tudományok közti kapcsolatokat és ezeknek a kapcsolatoknak a kiaknázását különböző módokon képzelhetjük el: a tudományos elméleteket összetartó logika kidolgozásában szabadságot élvezünk (tolerancia elve). Egység és tolerancia így a logikai empirizmus tudományos világfelfogásának két alapvető panelját adja. A kötetet, mely a logikai empirizmus történetének, filozófiájának és a tudományos filozófia világfelfogásának témája köré szerveződik, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és a laikus olvasóközönség egyaránt haszonnal forgathatják.

Magdalena Małecka előadása

Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja 2018. április 17-én 16 órai kezdettel szeretettel meghív minden érdeklődőt

Dr. Magdalena Małecka (University of Helsinki, TINT & Central European University, IAS)

Economics imperialism: epistemic advancement, abuse of power – neither, both, or more?

című előadására.

Absztrakt:

‘So economics is an imperial science’ said proudly George Stigler – a key leader of the Chicago School of Economics. Economics’ fierce critics also call economics imperialistic – for them it is a serious accusation. But does it make sense at all – to use the metaphor of imperialism in order to account for scientific practices and relationships between scientific disciplines? I believe, it does.
My paper contributes to the debate on scientific imperialism and on economics imperialism. I propose the account of scientific imperialism (a modified and improved version of the idea published in Małecka, Lepenies 2018) and I show how it advances the recent discussion on economics imperialism.
The philosophy of science debate on scientific imperialism has revolved around the question of the permissibility of the application of scientific theories and methods outside the discipline in which they were initially introduced. My proposal builds upon Uskali Mäki’s notion of the imperialism of standing, as well as it accommodates the intuitions of some participants in the discussion that there is something normatively problematic about scientific imperialism. In my view, scientific imperialism is an activity that is related both to a certain view on the superiority of the expanding approach that is endorsed by its proponents (the epistemic aspect of my account), as well as to a power to affect standing of scientific approaches– the expanding approach is institutionally favoured and it gets higher standing in academic and non-academic contexts (the institutional aspect of my account)
I bring the account of scientific imperialism to analyse economics imperialism. In the debate on economics imperialism the different sides emphasize only certain aspects of an imperialistic scientific practice. The proponents of expansion of economics, ‘imperializers’, stress only the epistemic aspects of applying economics outside its domain. They claim that their approach is superior and progressive, as, for example, it enables unification. The critics mostly point out the abuse of the institutional power by economics expanding to other fields. Both aspects should be evaluated, however. Furthermore, it is important to understand, that even if we were able to see the epistemic advancement of applying a certain economic approach to the topics studied already within other research programmes, this wouldn’t make economics imperialism justified. The reason why we treat some applications of economic approaches as imperialistic is that their proponents violate the norms of scientific community that, according to Helen Longino, are conditions for objectivity in science.

Az előadás helyszíne: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., Trapéz terem (B.7.16)