Bernáth László és Paár Tamás nyerte meg az Oxford University Essay Competition for Central and Eastern European Perspectives on Science, Theology and Philosophy 2020-as kiírását. Responsibility First című közös tanulmányukban amellett érvelnek, hogy ha a moralitásnak különleges normatív súlya van, akkor morális felelősséget akkor is tulajdoníthatunk önmagunknak, ha nincsenek bizonyítékaink a morális felelősség metafizkai feltételeinek teljesülésére. 2021 során tanulmányukat az Oxfordi Egyetemen is előadhatják.

Intézetünk munkatársa, a Lendület Morál és Tudomány kutatócsoport tagja, Zuh Deodáth forgatókönyvírója és szereplője az alábbi, a szecesszió korszakának eszmetörténetéről szóló rövid dokumentumfilmnek. A két részes film központi kérdése az, hogy milyen fogalmi háttér előtt tekinthető a szecesszió egy átfogó európai stílusirányzatnak. Illetve mi az a gondolat, amely meghatározza ennek a korszaknak a viszonyát az azt megelőzőekhez? A válaszokat a kisfilm szereplői a korszakban épült nagyváradi épületeken keresztül szemléltetik.

1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=y76bYucTjkE&t=32s

2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=LdxAg3EbCts&t=7s

Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézet fiatal kutatója 2020. december 1-jén Ist die Verwirklichung philosophischer Theorien in politischer Praxis moralisch akzeptabel? Der Philosoph Georg Lukács am Scheideweg címmel tartott egyórás online előadást a Nächte der PhilosophInnen című programsorozat keretében a DOML (Dokumentationsstelle für ost- und mitteleuropäische Literatur) filozófiai fórumának felkérésére.

Az előadás összefoglalója:

Az előadás elsősorban a Lukács György munkássága iránt általánosságban érdeklődő hallgatóságot szerette volna megszólítani, így témájául a teória praxisban való megvalósításának lehetőségeit választotta, pontosabban, hogy ez miként értelmezhető a fiatal Lukács filozófiájának vonatkozásában. Az előadás során a fiatal Lukács belső gondolati fejlődésének rekonstrukciójára történt kísérlet olyan korai művei alapján mint A lélek és a formák, A lelki szegénységről, illetve A regény elmélete, majd a Lukács-kutatás során talán már túl is értelmezett fordulat kapcsán emelte diszkusszióba az áldozat kérdését, azaz, miként játszott az áldozat szerepet Lukács marxista fordulatában. Az előadást követő diszkusszióban az áldozat jelentésének bővüléséről, (át)értelmezéséről illetve politizálódásáról alakult ki érdekfeszítő eszmecsere.

A Festival Nächte der PhilosophInnen főszervezője Dr. Margarete Maurer, a Rosa Luxemburg Institut alapítója. DOML (Dokumentationsstelle für ost- und mitteleuropäische Literatur) Philosophischem Forum-ának főszervezője Dr. Stephen Teichgräber.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztályának kutatószemináriuma keretében került sor 2020. december 10-én

Turgonyi Zoltán

Természetjog Isten halála után

című előadására.

Az előadás összefoglalója:

Készülő könyvemnek csak az egyik része viseli a fenti címet, amely azonban valójában az egész kötet mondandójának is lehetne tömör összegzése. Sokat emlegetjük az „Isten halott” nietzschei szállóigéjét annak a helyzetnek a jellemzésére, amelyben a nyugati ember számára nem evidencia többé a Teremtő létezése, és amelyben immár nem lehet szó objektív értékekről. Tényleges viselkedésünk azonban többnyire olyan, mintha még mindig nem gondoltuk volna végig, mit jelent egy nem „emberre szabott” világegyetemben élni, ahol semmi garancia nincs arra, hogy hagyományos értékeink egymással vagy a világgal összhangba hozhatók, de ahol, „cserében”, senki és semmi nem tiltja meg, hogy ugyanezeket az értékeket megváltoztassuk, ha célszerűtlennek bizonyulnak. Könyvemben egyrészt a mondottak figyelembevételével próbálok válaszolni arra a kérdésre, hogyan lehet ilyen helyzetben természetjogot kidolgozni (amelynek legalább abban biztosan különböznie kell a klasszikus természetjogtól, hogy Istent „zárójelbe teszi”). Másrészt azt vizsgálom, milyen viszonyban állhat egymással az így kidolgozott természetjog által irányított társadalom és az olyan vallás, amely továbbra is a régi típusú (tehát Isten létezésével is számoló) természetjogot fogadja el.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Szabados Bettina (BTK FI / ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola)

A filozófia és az irodalom szerepe a halál feldolgozásában

című, osztályunk kutatószemináriumának keretében tartott előadására.

Az előadás összefoglalója:

„Mert úgy látom, […] hogy azok, akik helyes módon foglalkoznak a filozófiával, nem készülnek semmi másra, csupán arra, hogy meghalnak és halottak lesznek” (Phaidón 64a) – fogalmazza meg Platón Szókratész által, aki saját kivégzésére készül, ekképp pedig a halál problematikáját a filozófia tárgyává lépteti elő. A halál ténye rendszerint azonban rejtőzködik, el van fedve a mindennapi lét létmódja által és ebben a mindennapiságban a halál egy rendszeresen előforduló eseménnyé válik, ami csak az ismeretleneteket érinti. Így a halállal közvetlenül a Másik halálán keresztül szembesülünk, mely során egyszerre kell feldolgozni a saját múlandóság és a Másik elvesztésének gondolatát is. Hiányoznak azonban a fogalmak, a beszédmód, mely képes lenne megfogalmazni a halál tapasztalatát, ezáltal valamiképp racionalizálni és vigaszt nyújtani a gyászolók számára. A filozófia (és így az irodalom) mint a fogalomalkotás (egyik) lehetséges eszköze képes lehet a halálról, a veszteségérzésről való beszédmód megújítására – az előadás a halál filozófiai megközelítése mellett konkrét kortárs irodalmi példákon keresztül szeretné szemléltetni, értelmezni a gyászbeszédet. Továbbá amellett szeretne érvelni, hogy habár a halálról való beszéd nem visz közelebb a halál megértéséhez, azonban képes megszelídíteni tényét és mélyebb létmegértéshez segíthet hozzá.

Időpont: 2020. december 8. (kedd), 14. óra

Az előadáshoz a következő linken, online lehet csatlakozni:

https://zoom.us/j/95733430339?pwd=NHo4b3pYVmZxMWdCQk9UR3pXSnFkZz09