Az épített környezet újabban nem csak az empirikus szociológia vizsgálatainak tárgyát képezi, hanem az elméleti társadalomtudomány érdeklődését is felkeltette. Ennek kapcsán szerveznek kerekasztal-beszélgetést a TI Szociológiai Intézetében 2021. június 18-án, pénteken 16 órai kezdettel.

Zuh Deodáth hozzájárulása az erről szóló beszélgetéshez a kérdéskör filozófiai párhuzamait domborítja ki. Két gondolatot vet fel. Az egyik, hogy az épített környezet elméleti vizsgálatának kiindulópontja nagyon hasonlít a teoretikus filozófia módszertani alapállásához. Valódi erény felmutatni, hogy első látásra pofonegyszerű dolgok rendkívül bonyolultak, és fordítva: első látásra végtelenül bonyolult kérdésekről könnyen kiderülhet, hogy alapelemeikben meglepően egyszerűek. Az épített környezet főbb problémáinak vizsgálatánál nagyon hasonló diagnózisokra bukkanhatunk.

"Alkotói narratívák és értelmezési keretek az online térben" címmel tartott plenáris előadást Szécsi Gábor a Művészet közege III - Alkotáselmélet és elméletalkotás a vírus idején című konferencián. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóközpontja által szervezett, budapesti konferenciának a Pesti Vigadó adott otthont 2021. június 1-én. A konferencia programja ezen a linken tekinthető meg: https://www.mma-mmki.hu/rendezvenyek/a-muveszet-kozege-iii-konferencia/

Gábor Györgynek, a BTK Filozófiai Intézet nyugalmazott munkatársának a Typotex kiadó gondozásában megjelent legújabb kötete A történelem tekintete. Emlékezet és tanúság címmel. A kötet bemutatója 2021. június 9-én 18 órakor lesz a Dohány utcai zsinagógában, a kötetről Gyáni Gábor történész, Spiró György író, Vajda Mihály filozófus és Závada Pál író fog beszélgetni. A beszélgetést Dési János moderálja.

A könyvbemutató regisztrációhoz kötött, regisztrálni a címen lehet!

„Egyedül vagyok úton” címmel közölte az Erdélyi Helikon 2021/7. száma Horváth Csaba interjúját Gángó Gáborral, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos tanácsadójával.

Az interjúban Gángó Gábor többek között jelenlegi munkájáról és terveiről beszél:

„Jelenleg (és ez még néhány évig így lesz) az időmet két kutatás között osztom meg. Az egyik az Eötvös-levelezés kiadása, fél szemmel egy nagy életrajzi monográfiára is tekintve, amellyel nem szeretnék adós maradni. A másik egy újabb vállalkozás, amely Közép-Kelet-Európához köthető, jelesül a modern természetjogi gondolkodás recepciója a régióban Lengyelországtól Csehországon, az osztrák örökös tartományokon és a Magyar Királyságon át Erdélyig, kitekintéssel a latin kereszténységen kívüli területekre és kultúrákra is. Egy nemzetközi kutatócsoporttal dolgozunk a témán, amely a térségbeli politikai gondolkodás, társadalomelmélet, erkölcsfilozófia 17-18. századi történetét a felekezeti oktatás nézőpontjából alapvetően új szempontokkal bővíti.”

A hazai és nemzetközi műemlékvédelem aktuális elméleti kérdéseinek és gyakorlati tendenciáinak interdiszciplináris vizsgálatát tűzte ki célul az az együttműködés, amely első nyilvános megjelenésének a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézet szemináriuma adott otthont 2021. május 5-én. A szemináriumon Hörcher Ferenc filozófus, eszmetörténész kezdeményezésére Fejérdy Tamás építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi tanár és egyetemi docens, Körmendy Imre építészmérnök, urbanista, a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke és Jász Borbála filozófus, művészettörténész tartott gondolatébresztő előadást Műemlék-rekonstrukció vagy replika? címmel. A diszkusszióban a Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársai mellett részt vett Dévényi Tamás építészmérnök, belsőépítész és Wettstein Domonkos építészmérnök, urbanista.