A Magyar Királyság népeinek története, irodalma, kultúrája az Osztrák-Magyar Monarchia korában (1867-1918) címmel háromnapos konferenciát tartott Rómában 2013 január 30-ától február 1-jéig a CISUECO (Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja) a Római Magyar Akadémia és a „Roma Tre” Egyetem közreműködésével. (A CISUECO 1989-ben jött létre abból a célból, hogy előmozdítsa és összehangolja a magyar nyelvvel, irodalommal, kultúrával, történelemmel kapcsolatos olaszországi kutatásokat, és nemzetközi szinten is elősegítse a fentiek vonatkozásában az együttműködést.) A konferencia fő szervezője a CISUECO aligazgatója, Roberto Ruspanti irodalomtörténész, a magyar kultúra kiváló ismerője és lelkes olaszországi népszerűsítője, számos magyar irodalmi alkotás fordítója volt (aki ezúttal Eötvös József politikai gondolkodásáról beszélt). A huszonnégy felkért előadó névsora is jelzi egyébként, hogy a CISUECO által szorgalmazott nemzetközi együttműködés megvalósulóban van, hiszen egyrészt a tizenhét Olaszországban tanító meghívott mellett öt magyarországi kutató, valamint az erdélyi magyarság kultúráját bemutató kolozsvári Egyed Péter és a szerb kisebbség mozgalmairól beszélő belgrádi Vojislav Pavlovic is hivatalos volt a konferenciára, másrészt a hazánkat képviselők egyike a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tevékenykedő Armando Nuzzo, míg az itáliai egyetemek munkatársai között volt jelen a hosszú évek óta Firenzében élő („Esztétika és etika a magyar modernitásban” címmel előadást tartó) Töttössy Beatrice és a Milánóban oktató (Musilnak a nemzetiségek problémájához való viszonyát vizsgáló) osztrák Franz Haas.

Kedves Kollégák!

Műhelyvita február 18-ikán, 16 órakor az ELTE BTK "i" épület 208-as termében:

Gyáni Gábor "Túláradó emlékezés – archiválási kényszer" c. írásáról

A szerző a vita bevezetőjeképp téziseit szóban ismertetni fogja, emellett az írás ide kattintva letölthető.

Felkért első hozzászólók:
Erdélyi Ágnes (ELTE BTK Filozófiai Intézet)
Kelemen János (ELTE BTK Filozófiai Intézet)
Neumer Katalin (MTA BTK Filozófiai Intézet)
Radnóti Sándor (ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet)
Vikárius László (MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum)

Honlap további információkkal és letölthető háttéranyaggal.

A rendezvényt szervezi: MTA BTK Filozófiai Intézet  Filozófiatörténeti Kutatócsoportja és az ELTE BTK Filozófiai Intézet.

A beszélgetés az MTA BTK Filozófiatörténeti Kutatócsoport Bölcsészműhely sorozatának nyitórendezvénye.

Kedves Látogató!

Üdvözöljük az MTA BTK Filozófiai Intézet megújult honlapján. Célunk egy olyan blogszerűen működtethető felület létrehozása volt, mely nemcsak arról ad hű képet, milyen munka folyik az adófizetők pénzén fenntartott tudományos kutatóintézetünkben, hanem a filozófia iránt érdeklődőknek ezen túl is nyújt hasznos információt.

Mint látható, jelenleg az oldal még feltöltés alatt áll, ezért még kis türelmüket kérjük, de napról napra kerül fel új anyag, úgyhogy érdemes mihamarabb visszalátogatnia ide.

Kérjük, ha van olyan információja, amelyet érdemesnek gondol arra, hogy Intézetünk honlapjára kerüljön, küldje el a sivado.akos at btk.mta.hu címre.

Köszönjük Katona Csabának és Horváth Imrének az oldal létrehozásában nyújtott technikai segítségüket – és lelkes ügyszeretetüket.

További eredményes böngészést kívánok,

Budapest, 2013 február 4.

Hörcher Ferenc
intézetigazgató

MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók terme, 2013. január 17–18.

Kétnapos konferencián mutatkoztak be az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának archívumai és gyűjteményei Dalos Anna, a Zenetudományi Intézet Lendület-kutatócsoportja vezetőjének, a konferencia szervezőjének kezdeményezésére. A rendezvény előadói számot adtak az MTA BTK különböző tagintézeteiben mindeddig egymástól függetlenül működő archívumok, gyűjtemények és könyvtárak történetéről, jelenlegi helyzetéről. A számvetés igényén túl az összejövetel célja volt a jelenlévő archívumvezetőkkel, archiválási projektek kezdeményezőivel eszmét cserélni az MTA BTK tervezett közös adatbankjának előkészítő munkájáról. Az adatbank az Akadémiánk hagyományaira utaló Tudománytár elnevezéssel áll majd a felhasználók rendelkezésére.