A HUN-REN BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt Kovács Dániel Attila A szelf metafizikája és fenomenológiája Plótinosznál és (pszeudo-) Philoponosznál című előadására, mely A szelf metafizikája és fenomenológiája. Történeti és kortárs perspektívák szeminárium sorozat keretében kerül megrendezésre.

Időpont: 2024. március 12. kedd, 14:00

Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem (B.7.16)

Az előadáshoz online is lehet majd csatlakozni ezen a linken:
https://us06web.zoom.us/j/83163930306?pwd=KNKiOKUDBso1QHaz0h9HbkFThIzs6I.1

Absztrakt:

Az újplatonikus gondolkodás metafizikai és antropológiai alaptézisei sajátos feszültséget teremtenek a szelf metafizikája és fenomenológiája között (utóbbit öntudatunk E/1. személyű perspektívából hozzáférhető tartalmaira értve). Plótinosz és az őt követő platonikus filozófusok a szelfet, különböző metafizikai és morálpszichológiai megfontolásokból, kizárólag a racionális lélekkel és az értelemmel azonosítják, miközben a testet és a nem racionális képességeket önmagunk határain kívülre helyezik. Utóbbiak alanya Plótinosznál az összetett élőlény, vagyis a test és a nem racionális lelki képességek kompozituma, amely a „miénk” (a racionális léleké), azonban nem azonos velünk, nem képezi szelfünk részét. E/1. személyű tapasztalatunkban azonban nem racionális állapotaink, pl. a fájdalom, gyönyör, félelem és vágy éppúgy sajátjainkként jelennek meg, mint a racionális diszkurzív gondolkodásunk epizódjai.

Plótinosz tudatában van a fenti feszültségnek (Enn. I.1.1‒7; IV.3.31), és megpróbálja feloldani a kettős-phantaszia elmélet keretein belül, amely azonban legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Egyes későbbi platonisták, nevezetesen Proklosz (in Parm. IV, 957.18–958.11 Cousin) és (pszeudo-) Philoponosz (in De Anima III, 464.30–467.17 Hayduck) a racionális lélek funkció közé bevezetik a figyelemirányító képességet (proszektikon), amely egységes középpontként szolgál az emberi lényhez tartozó valamennyi képesség öntudata számára.

Előadásomban először felvázolom a problémához vezető előfeltevéseket, majd bemutatom, Plótinosz miként fogalmazta meg ezeket, és milyen megoldási kísérletekkel szolgált. Ezt követően amellett érvelek, hogy a figyelemirányító képesség bevezetésével a későbbi szerzők ugyanerre a problémára próbálnak választ adni. A kétféle stratégia összehasonlítása után röviden kitérek az öntudat újplatonikus elméleteinek lehetséges kortárs jelentőségére.

Az esemény a Facebookon is elérhető ide kattintva.

A szeminárium sorozat további programját ezen a linken olvashatják.