A Gondolat könyvkiadó "Ergo" sorozatában - amelynek alapítói intézetünk munkatásai, Mester Béla és Neumer Katalin† voltak, s amelyben korábban például Rozgonyi József (1756-1823) Kant-kritikájának latin szövegkiadása és magyar fordítása, valamint Palágyi Menyhért (1859-1924) írásainak gyűjteménye látott napvilágot - jelent meg Varga Péter András "Mi a filozófiatörténet? A filozófiatörténet filozófiája a kortárs kontinentális filozófiában" c. monográfiája (tartalom).
Idézet a mű fülszövegéből: "Jelen könyv elsődlegesen nem filozófiatörténeti szakmunka, hanem elméleti igényű vállalkozás, amely a filozófiatörténet mint elméleti filozófiai probléma célbavételére tesz kísérletet a kontinentális filozófiai tradíción belül. A filozófiatörténetnek a kortárs magyar filozófia módszertani vitáiban betöltött szerepéből kiindulva, a filozófiatörténet-felfogások történetére (a filozófiatörténet elmélettörténetére) vonatkozó vizsgálódások révén fokozatosan felfejti azt az egészen a 19. század derekának poszthegeliánus filozófiájáig visszavezethető helyzetet, amelyben a filozófiatörténet értelmére irányuló filozófiai kérdezés találja magát a kontinentális, közelebbről a fenomenológiai filozófia tradícióján belül. Ezt követően a filozófiatörténet problémájának közvetlen elméleti célbavételét kísérli meg, amelyhez az első rész elmélettörténeti vizsgálódásain túlmenően a második világháború utáni német filozófia egyik legjelentősebb alakzatát alkotó Ritter-iskola középszárnyának gondolkodóit, valamint a korai fenomenológia (Franz Brentano, a Brentano-iskola és Edmund Husserl) inautenticitás-koncepcióit hívja segítségül. A könyv vizsgálódásainak eredményeképpen a filozófiatörténet a filozófia egy termékeny regionális problémájaként – mondhatni a filozófiai problémakincs legnehezebben elidegeníthető darabjaként – mutatkozik meg, strukturális analógiát szolgáltatva más intellektuális tradíciótörténetek (tudomány, vallás) filozófiai megragadásához, amint a filozófiatörténetre vonatkozó reflexiók története maga is számos meglepő ponton fonódott össze vallástörténeti megfontolásokkal."
Hörcher Ferenc tanulmányt írt Edmund Burke-ről a Critics of Enlightenment Rationalism című kötetbe (Palgrave MacMillan, Cham, 2020.).
A tanulmány címe Burke on Rationalism, Prudence and Reason of State, s az ír politikai gondolkodó felvilágosult racionalizmus-kritikáját a gyakorlati bölcsesség és az államérdek fogalmának elemzése kapcsán mutatja be.
Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai címmel jelent meg a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak és Mák Kornélnak könyve a Belvedere Meridionale Kiadó gondozásában.
A könyv a történelmi megismerés lehetőségeivel, a történettudomány, a történeti kutatás módszertanának új modelljeivel foglalkozik. Arra a problémára fókuszál, hogy az emberi gondolkodás történetorientáltsága miként válhat a történeti források hátterében rejlő szerzői indítékok, valamint a források által megörökített történelemformáló szándékok megértésének alapjává. A szerzők a fontosabb narrativista elméletek áttekintésével mindenekelőtt arra kívánnak rávilágítani, hogy milyen megfontolások jegyében került az elmúlt 50 évben a történeti gnoszeológiai kutatások középpontjába a narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör.
Szécsi Gábor – Mák Kornél: Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai. Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged, 2019.
"Szent Ágoston és az augusztinizmus" címmel jelenik meg Frenyó Zoltán új könyve az MTA BTK és a Szent István Társulat közös kiadásában. A kötet Szent Ágoston (Aurelius Augustinus, 354 – 430) eszmevilágának nevezetes kérdésköreivel ismerteti meg az olvasót. A szerző célja az volt, hogy értelmezéseivel ráirányítsa a figyelmet Augustinus életművének néhány fontosabb területére, illetve dimenziójára (hermeneutika, történetfilozófia, időelmélet, etika, vallásfilozófia), továbbá az augusztinizmus történetére vonatkozó fejezeteivel hozzájáruljon Augustinus későbbi hatásának jobb megismeréséhez.
Az MTA BTK és az olaszoszországi Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja (CISUECO) közös kiadásában jelenik meg a Turgonyi Zoltán és Roberto Ruspanti szerkesztette új tanulmánykötet, melynek címe "Tra una guerra e l’altra. Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura, mondo delle idee (1921–1945)". A kiadvány második darabja az "Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura, idee" című könysorozatnak, mely az MTA BTK Filozófiai Intézete és a kelet-közép-európai témákkal foglalkozó kutatókat koordnáló CISUECO együttműködése nyomán jött létre. A jelen kötetben, mely a két háború közötti korszakkal foglalkozik, Hörcher Ferenc és Turgonyi Zoltán tanulmányai is szerepelnek.
6. oldal / 8