- Részletek
- Találatok: 3821
"A fenomenológia keletkezésetörténete mint filozófiai probléma" (előzetes, REAL, borító) címmel jelent meg Varga Péter András második monográfiája az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadásában. A könyv kettős célkitűzést követ: egyrészt arra tesz kísérletet, hogy átfogó igénnyel megrajzolja a fenomenológia keletkezéstörténetét e történet nemtriviális bonyolultságú történeti-fogalmi értelemalakzatainak vizsgálata révén, másrészt saját történetírói feladatán túl a közvetlen filozófiai relevancia igényével is fel kíván lépni, amennyiben arra is törekszik, hogy feltárja e történeti kérdés filozófiai tétjét. Egy filozófiatörténet-elméleti bevezetést követően a kötet vállaltan történeti módszerrel vizsgálja a fenomenológia keletkezésének eseménytörténeti és egyetemtörténeti kontextusait, a Fenomenológiai Mozgalom létrejöttét övező komplex történeti-fogalmi értelemalakzatokat, a korai fenomenológia viszonyát a kor természettudományos gondolkodásához és mainstream filozófiájához, valamint a fenomenológia keletkezéstörténetének befejeződését az első világháború idején. Az utolsó fejezet egyben annak rekonstruálására is vállalkozik, hogyan jutott el Edmund Husserl, a korai fenomenológia központi gondolkodója egy különös irányból a filozófiatörténet fenomenológiai elméletének kapujába. A filozófiatörténetre irányuló elméleti reflexió ezáltal azon sajátságos témák egyikeként mutatkozik meg, amellyel a fenomenológia hozzájárulhat a kortárs filozófiához.
- Részletek
- Találatok: 2520
Megjelent A filozófia nagykönyve, az angol kiadású The Philosophy Book (2011) magyar változata, a HVG könyvek sorozatban, Farkas Henrik, Morvay Krisztina és Szalai Virág fordításában, Hörcher Ferenc és Lautner Péter lektorálásával, Szőllős Péter szerkesztésében.
- Részletek
- Találatok: 2481
Turgonyi Zoltán, az MTA BTK Filozófiai Intézetének munkatársa és Roberto Ruspanti, az Università degli Studi di Udine professzora, a CISUECO (Hungarológiai, Közép- és Kelet-Európai Tanulmányok Egyetemközi Kutatóközpontja) igazgatója szerkesztésében megjelent az "All'ombra della Grande Guerra. Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura" (A Nagy Háború árnyékában. Kereszteződések Olaszország és Magyarország között: történelem, irodalom, kultúra) című tanulmánykötet, mely a 2015. június 11-12-én Budapesten megtartott olasz-magyar konferencián elhangzott előadások közül válogatott, összeszerkesztett anyagot tartalmazza. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg. A kötetben a Filozófiai Intézet munkatársai közül Frenyó Zoltán, Hörcher Ferenc és Turgonyi Zoltán publikált.
A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának kiadásában jelent meg. Megrendelhető az Intézetben.
- Részletek
- Találatok: 3387
Próbakövek. Van-e aranyszabály ércnél maradandóbb? címmel jelent meg Hévizi Ottó új könyve a Kalligram Kiadó gondozásában.
Részletek a könyv előszavából:
"Könyvem első része, az Erkölcsfilozófiai játékrész az aranyszabály, tágabban: a viszonossági szabályok adta tér vizsgálatára vállalkozik.” – „Úgy találtam, hogy az ún. aranyszabályt érdemes volna 1. plurális módon felfogni (alakjainak sokféleségében), 2. komplexumot látni bennük (emelkedett s alantas szabályok együttesét), 3. többféle funkciót tulajdonítani nekik (introspekciót és detektálást), 4. ezt a szabálykomplexumot az erkölcsiség tereként szemlélni, 5. kiütközve látni benne az etikum idő-mintázatát, valamint érdemes volna 6. a viszonossági szabályok vállalható morális formuláját egy etikai korrekcióval együtt megadni.” – „Munkám második része, mely az Etiko-vallási játékrész címet viseli, e térrel összefüggésben értelmezi az első etika és a második etika Kierkegaard-tól eredő, majd a fiatal Lukácsnál visszatérő megkülönböztetését, ennek néhány további példáját is bemutatva (Kant, Nietzsche, Tengelyi).” – „A vallás és etika egyenrangúságának szem előtt tartásával mutatom be végül Nietzsche játékát is a »tragikai házikellék« katarzis-fogalommal, kiegészítve egy kontrajátékkal, melyet az arisztotelészi felfogás híve fordíthatna szembe a nietzschei kritikával."
- Részletek
- Találatok: 2823
„Korfordulón. Filozófiai tanulmányok” címmel megjelent Frenyó Zoltán új kötete (Budapest, 2015. Az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadása. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. 270 oldal.)
Az ember minden korban a múlt és a jövő közötti átmenetben él, s ritkán adatik meg számára, hogy a jelent tartós élményként élje át. Az átmenet érzése azonban különösen jogos akkor, amikor történelme, civilizációja valóságos korszakváltáshoz érkezik. Az pedig kétségtelennek látszik, hogy az európai emberiség a maga újkorának, a modernitásnak a végéhez ért. A szerző ennek a felismerésnek a jegyében fűzte egybe az utóbbi években írt tanulmányait s adta e kötetnek a „Korfordulón” címet.
A kötet ebből a szempontból igyekszik időszerű fogalmi tisztázásokat végezni. Elemzi az ember és a természet viszonyának mibenlétét és nehézségeit. Feltárja az európai civilizáció összetevőit, meghatározza antik, keresztény és modern tényezőit, s megpróbál filozófiai választ adni a jelenkor válságának problémájára. A továbbiakban elemzéseket ad az európai szellem keresztény örökségéről. Hangsúlyosan rámutat arra, hogy az a létharc, amely korunkban zajlik, a fogalomharc terén tetten érhető.
Végül külön fejezetekben gondolkodói arcképeket találunk. A szerző itt olyan, a XX. században fogant életművekhez nyúlt, amelyek alkotói ennek az átmeneti kornak a meghaladását, egy maradandó szellemiség erősítését és egy alapvető kultúra elérését tűzték ki célul.
A könyv egy rövid részlete itt olvasható.