A Gondolat Kiadó gondozásában tanulmánykötet jelent meg a környezeti etika nevelés filozófiai alapjairól Természet és felelősség címmel Szécsi Gábor és Tóth I. János szerkesztésében. A kötet egyrészt a környezetfilozófia fogalmi kérdéseivel és kortárs irányzataival, másrészt a környezeti etika és nevelés filozófiai vetületeivel foglalkozik. A tanulmányok interdiszciplináris megközelítésben világítják meg az ún. ökologikus társadalom megteremtésére irányuló kezdeményezések elméleti fundamentumait.

Az Alkalmazott Filozófiai Társaság kétévente különböző témákat elemez. Idén a környezet, etika és nevelés témakört vizsgálta. E témakör jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk. Modern világunkban egyidejűleg van jelen a környezetpusztító gondolkodás és gyakorlat, illetve a válság megoldására irányuló törekvés. Az ökologikus társadalom megteremtése érdekében a változások kiterjedt rendszerére van szükség, amely egyaránt érinti értékrendünket, gondolkodásunkat, fogyasztási szokásainkat, oktatási intézményeinket és technológiánkat. E folyamatokat kiválóan megragadja ez a tanulmánykötet, amelyet a szerkesztők jó szívvel ajánlanak a környezeti problémák általános kérdései iránt is érdeklődő olvasók számára.

A kötetről bővebb információk ezen a linken érhetők el: https://www.gondolatkiado.hu/termeszet-es-felel-sseg-a-kornyezeti-etika-es-neveles-filozofiai-alapjai

Szécsi Gábor – Tóth I. János: Természet és felelősség. A környezeti etika és nevelés filozófiai alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020.

Megjelent Hévizi Ottó Diaphoron. Különbözés. Rendhagyó betekintés a filozófia terébe című online-könyve az Akadémiai Kiadó most indult „Betekintés” nevű könyvsorozata keretében (mersz.hu).

A könyv kiadói fülszövege: „A szerző egy képzetes téren át vezeti az olvasót az egyetemes filozófia alapvető fogalmait és elképzeléseit megismertetve. A filozófiai tér planetáriumában való utazás során kiderül, mit jelent belépni ebbe a térbe vagy kívül állni rajta. Megismerkedünk a tudással, a nem tudással, különféle irányzatokkal, az igazság, a valóság kétességével, képet kaphatunk a filozófiai tér külső és belső határairól. A könyv szerint a filozófia nem más, mint érvekkel végig gondolt, olykor a végsőkig vitt ’különbözés’ (görögül: diaphoron) tere. A szellemi relativitás tere, de nem a relativizmusé, a gondolati forgandóságé, és nem a teljes felfordulásé. A különbözésen, sokarcúságon, a sokféle értelemadáson alapuló filozófiakép azt a megfontolást tükrözi, amelyet Robert Musil így fejez ki: ’A szellemnek megvannak a szigorú törvényei. Ha sokértelművé válik, annak egyértelmű sokértelműségnek kell lennie.’ ”

Az online-könyv linkje: https://mersz.hu/hevizi-diaphoron-kulonbozes

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában olasz nyelven megjelent a 2019-ben Budapesten, a Filozófiai Intézet és a CISUECO (Centro Interuniversitario di Studi Ungheresi e sull’Europa Centro-Orientale, Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja) által szervezett konferencia anyaga. Ez az esemény egy, a XX. századi történelemről és kultúráról szóló olasz-magyar konferenciasorozat harmadik részeként került megrendezésre.

A Francesco Guida és Turgonyi Zoltán által szerkesztett kötet címe Italia e Ungheria tra pace e guerra fredda (1945-1955) [Olaszország és Magyarország béke és hidegháború között (1945-1955)], tartalomjegyzéke itt megtekinthető. Kilenc olasz, egy horvát és hét magyar szerző előadását tartalmazza. Az utóbbiak között szerepel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három munkatársa is: Hörcher Ferenc, a Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója (és volt igazgatója), Molnár Antal, a Történettudományi Intézet igazgatója és Turgonyi Zoltán, a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa. Az olvasó a szóban forgó korszak történetéről, politikájáról, gazdaságáról, humán tudományairól, művészetéről, irodalmáról szóló tanulmányokat találhat a kötetben.

Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Szécsi Gábor új könyve A történetekbe zárt elme: Adalékok a narrativitás filozófiájához címmel.

A kötet a történetalkotás és -feldolgozás gondolkodásunkra, megértési folyamatainkra, kommunikatív aktusainkra, mindennapi problémamegoldó cselekvéseinkre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek jegyében kínál átfogó elemzést a kérdéskört érintő filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai elméletekről, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.

A könyv online változata az Akadémiai Kiadó elektronikus alapműveinek gyűjteményében (MERSZ) az alábbi linken érhető el: https://mersz.hu/szecsi-a-tortenetekbe-zart-elme

(Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme: Adalékok a narrativitás filozófiájához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020)

A Gondolat könyvkiadó "Ergo" sorozatában - amelynek alapítói intézetünk munkatásai, Mester Béla és Neumer Katalin† voltak, s amelyben korábban például Rozgonyi József (1756-1823) Kant-kritikájának latin szövegkiadása és magyar fordítása, valamint Palágyi Menyhért (1859-1924) írásainak gyűjteménye látott napvilágot - jelent meg Varga Péter András "Mi a filozófiatörténet? A filozófiatörténet filozófiája a kortárs kontinentális filozófiában" c. monográfiája (tartalom).

Idézet a mű fülszövegéből: "Jelen könyv elsődlegesen nem filozófiatörténeti szakmunka, hanem elméleti igényű vállalkozás, amely a filozófiatörténet mint elméleti filozófiai probléma célbavételére tesz kísérletet a kontinentális filozófiai tradíción belül. A filozófiatörténetnek a kortárs magyar filozófia módszertani vitáiban betöltött szerepéből kiindulva, a filozófiatörténet-felfogások történetére (a filozófiatörténet elmélettörténetére) vonatkozó vizsgálódások révén fokozatosan felfejti azt az egészen a 19. század derekának poszthegeliánus filozófiájáig visszavezethető helyzetet, amelyben a filozófiatörténet értelmére irányuló filozófiai kérdezés találja magát a kontinentális, közelebbről a fenomenológiai filozófia tradícióján belül. Ezt követően a filozófiatörténet problémájának közvetlen elméleti célbavételét kísérli meg, amelyhez az első rész elmélettörténeti vizsgálódásain túlmenően a második világháború utáni német filozófia egyik legjelentősebb alakzatát alkotó Ritter-iskola középszárnyának gondolkodóit, valamint a korai fenomenológia (Franz Brentano, a Brentano-iskola és Edmund Husserl) inautenticitás-koncepcióit hívja segítségül. A könyv vizsgálódásainak eredményeképpen a filozófiatörténet a filozófia egy termékeny regionális problémájaként – mondhatni a filozófiai problémakincs legnehezebben elidegeníthető darabjaként – mutatkozik meg, strukturális analógiát szolgáltatva más intellektuális tradíciótörténetek (tudomány, vallás) filozófiai megragadásához, amint a filozófiatörténetre vonatkozó reflexiók története maga is számos meglepő ponton fonódott össze vallástörténeti megfontolásokkal."