"A fenomenológia keletkezésetörténete mint filozófiai probléma" (előzetes, REAL, borító) címmel jelent meg Varga Péter András második monográfiája az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadásában. A könyv kettős célkitűzést követ: egyrészt arra tesz kísérletet, hogy átfogó igénnyel megrajzolja a fenomenológia keletkezéstörténetét e történet nemtriviális bonyolultságú történeti-fogalmi értelemalakzatainak vizsgálata révén, másrészt saját történetírói feladatán túl a közvetlen filozófiai relevancia igényével is fel kíván lépni, amennyiben arra is törekszik, hogy feltárja e történeti kérdés filozófiai tétjét. Egy filozófiatörténet-elméleti bevezetést követően a kötet vállaltan történeti módszerrel vizsgálja a fenomenológia keletkezésének eseménytörténeti és egyetemtörténeti kontextusait, a Fenomenológiai Mozgalom létrejöttét övező komplex történeti-fogalmi értelemalakzatokat, a korai fenomenológia viszonyát a kor  természettudományos gondolkodásához és mainstream filozófiájához, valamint a fenomenológia keletkezéstörténetének befejeződését az első világháború idején. Az utolsó fejezet egyben annak rekonstruálására is vállalkozik, hogyan jutott el Edmund Husserl, a korai fenomenológia központi gondolkodója egy különös irányból a filozófiatörténet fenomenológiai elméletének kapujába. A filozófiatörténetre irányuló elméleti reflexió ezáltal azon sajátságos témák egyikeként mutatkozik meg, amellyel a fenomenológia hozzájárulhat a kortárs filozófiához.

Megjelent A filozófia nagykönyve, az angol kiadású The Philosophy Book (2011) magyar változata, a HVG könyvek sorozatban, Farkas Henrik, Morvay Krisztina és Szalai Virág fordításában, Hörcher Ferenc és Lautner Péter lektorálásával, Szőllős Péter szerkesztésében.

Turgonyi Zoltán, az MTA BTK Filozófiai Intézetének munkatársa és Roberto Ruspanti, az Università degli Studi di Udine professzora, a CISUECO (Hungarológiai, Közép- és Kelet-Európai Tanulmányok Egyetemközi Kutatóközpontja) igazgatója szerkesztésében megjelent az "All'ombra della Grande Guerra. Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura" (A Nagy Háború árnyékában. Kereszteződések Olaszország és Magyarország között: történelem, irodalom, kultúra) című tanulmánykötet, mely a 2015. június 11-12-én Budapesten megtartott olasz-magyar konferencián elhangzott előadások közül válogatott, összeszerkesztett anyagot tartalmazza. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg. A kötetben a Filozófiai Intézet munkatársai közül Frenyó Zoltán, Hörcher Ferenc és Turgonyi Zoltán publikált.

A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának kiadásában jelent meg. Megrendelhető az Intézetben.

Próbakövek. Van-e aranyszabály ércnél maradandóbb? címmel jelent meg Hévizi Ottó új könyve a Kalligram Kiadó gondozásában.

Részletek a könyv előszavából:

"Könyvem első része, az Erkölcsfilozófiai játékrész az aranyszabály, tágabban: a viszonossági szabályok adta tér vizsgálatára vállalkozik.” – „Úgy találtam, hogy az ún. aranyszabályt érdemes volna 1. plurális módon felfogni (alakjainak sokféleségében), 2. komplexumot látni bennük (emelkedett s alantas szabályok együttesét), 3. többféle funkciót tulajdonítani nekik (introspekciót és detektálást), 4. ezt a szabálykomplexumot az erkölcsiség tereként szemlélni, 5. kiütközve látni benne az etikum idő-mintázatát, valamint érdemes volna 6. a viszonossági szabályok vállalható morális formuláját egy etikai korrekcióval együtt megadni.” – „Munkám második része, mely az Etiko-vallási játékrész címet viseli, e térrel összefüggésben értelmezi az első etika és a második etika Kierkegaard-tól eredő, majd a fiatal Lukácsnál visszatérő megkülönböztetését, ennek néhány további példáját is bemutatva (Kant, Nietzsche, Tengelyi).” – „A vallás és etika egyenrangúságának szem előtt tartásával mutatom be végül Nietzsche játékát is a »tragikai házikellék« katarzis-fogalommal, kiegészítve egy kontrajátékkal, melyet az arisztotelészi felfogás híve fordíthatna szembe a nietzschei kritikával."

„Korfordulón. Filozófiai tanulmányok” címmel megjelent Frenyó Zoltán új kötete (Budapest, 2015. Az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadása. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. 270 oldal.)

Az ember minden korban a múlt és a jövő közötti átmenetben él, s ritkán adatik meg számára, hogy a jelent tartós élményként élje át. Az átmenet érzése azonban különösen jogos akkor, amikor történelme, civilizációja valóságos korszakváltáshoz érkezik. Az pedig kétségtelennek látszik, hogy az európai emberiség a maga újkorának, a modernitásnak a végéhez ért. A szerző ennek a felismerésnek a jegyében fűzte egybe az utóbbi években írt tanulmányait s adta e kötetnek a „Korfordulón” címet.

A kötet ebből a szempontból igyekszik időszerű fogalmi tisztázásokat végezni. Elemzi az ember és a természet viszonyának mibenlétét és nehézségeit. Feltárja az európai civilizáció összetevőit, meghatározza antik, keresztény és modern tényezőit, s megpróbál filozófiai választ adni a jelenkor válságának problémájára. A továbbiakban elemzéseket ad az európai szellem keresztény örökségéről. Hangsúlyosan rámutat arra, hogy az a létharc, amely korunkban zajlik, a fogalomharc terén tetten érhető.

Végül külön fejezetekben gondolkodói arcképeket találunk. A szerző itt olyan, a XX. században fogant életművekhez nyúlt, amelyek alkotói ennek az átmeneti kornak a meghaladását, egy maradandó szellemiség erősítését és egy alapvető kultúra elérését tűzték ki célul.

A könyv egy rövid részlete itt olvasható.