Megjelent Tuboly Ádám Tamás "Egység és tolerancia: A logikai empirizmus tudományos világfelfogása" című monográfiája az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadásában. A kötet magyar nyelven elsőként nyújt átfogó és részletes bevezetést a logikai empirizmusba. A főképp Bécsben és Berlinben létrejött, filozófusokból és tudósokból álló diszkussziós csoportok a tudomány, és a tudományt értelmező filozófia társadalmi hasznosságának ideálját tűzték zászlajukra. Elképzelésük szerint a filozófusoknak a különböző tudományterületek közti párbeszédet kell elősegíteniük: ezt nevezzük az egységes tudomány koncepciójának. Mindazonáltal a tudományok közti kapcsolatokat és ezeknek a kapcsolatoknak a kiaknázását különböző módokon képzelhetjük el: a tudományos elméleteket összetartó logika kidolgozásában szabadságot élvezünk (tolerancia elve). Egység és tolerancia így a logikai empirizmus tudományos világfelfogásának két alapvető panelját adja. A kötetet, mely a logikai empirizmus történetének, filozófiájának és a tudományos filozófia világfelfogásának témája köré szerveződik, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és a laikus olvasóközönség egyaránt haszonnal forgathatják.
"A fenomenológia keletkezésetörténete mint filozófiai probléma" (előzetes, REAL, borító) címmel jelent meg Varga Péter András második monográfiája az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadásában. A könyv kettős célkitűzést követ: egyrészt arra tesz kísérletet, hogy átfogó igénnyel megrajzolja a fenomenológia keletkezéstörténetét e történet nemtriviális bonyolultságú történeti-fogalmi értelemalakzatainak vizsgálata révén, másrészt saját történetírói feladatán túl a közvetlen filozófiai relevancia igényével is fel kíván lépni, amennyiben arra is törekszik, hogy feltárja e történeti kérdés filozófiai tétjét. Egy filozófiatörténet-elméleti bevezetést követően a kötet vállaltan történeti módszerrel vizsgálja a fenomenológia keletkezésének eseménytörténeti és egyetemtörténeti kontextusait, a Fenomenológiai Mozgalom létrejöttét övező komplex történeti-fogalmi értelemalakzatokat, a korai fenomenológia viszonyát a kor természettudományos gondolkodásához és mainstream filozófiájához, valamint a fenomenológia keletkezéstörténetének befejeződését az első világháború idején. Az utolsó fejezet egyben annak rekonstruálására is vállalkozik, hogyan jutott el Edmund Husserl, a korai fenomenológia központi gondolkodója egy különös irányból a filozófiatörténet fenomenológiai elméletének kapujába. A filozófiatörténetre irányuló elméleti reflexió ezáltal azon sajátságos témák egyikeként mutatkozik meg, amellyel a fenomenológia hozzájárulhat a kortárs filozófiához.
Megjelent A filozófia nagykönyve, az angol kiadású The Philosophy Book (2011) magyar változata, a HVG könyvek sorozatban, Farkas Henrik, Morvay Krisztina és Szalai Virág fordításában, Hörcher Ferenc és Lautner Péter lektorálásával, Szőllős Péter szerkesztésében.
Turgonyi Zoltán, az MTA BTK Filozófiai Intézetének munkatársa és Roberto Ruspanti, az Università degli Studi di Udine professzora, a CISUECO (Hungarológiai, Közép- és Kelet-Európai Tanulmányok Egyetemközi Kutatóközpontja) igazgatója szerkesztésében megjelent az "All'ombra della Grande Guerra. Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura" (A Nagy Háború árnyékában. Kereszteződések Olaszország és Magyarország között: történelem, irodalom, kultúra) című tanulmánykötet, mely a 2015. június 11-12-én Budapesten megtartott olasz-magyar konferencián elhangzott előadások közül válogatott, összeszerkesztett anyagot tartalmazza. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg. A kötetben a Filozófiai Intézet munkatársai közül Frenyó Zoltán, Hörcher Ferenc és Turgonyi Zoltán publikált.
A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának kiadásában jelent meg. Megrendelhető az Intézetben.
Próbakövek. Van-e aranyszabály ércnél maradandóbb? címmel jelent meg Hévizi Ottó új könyve a Kalligram Kiadó gondozásában.
Részletek a könyv előszavából:
"Könyvem első része, az Erkölcsfilozófiai játékrész az aranyszabály, tágabban: a viszonossági szabályok adta tér vizsgálatára vállalkozik.” – „Úgy találtam, hogy az ún. aranyszabályt érdemes volna 1. plurális módon felfogni (alakjainak sokféleségében), 2. komplexumot látni bennük (emelkedett s alantas szabályok együttesét), 3. többféle funkciót tulajdonítani nekik (introspekciót és detektálást), 4. ezt a szabálykomplexumot az erkölcsiség tereként szemlélni, 5. kiütközve látni benne az etikum idő-mintázatát, valamint érdemes volna 6. a viszonossági szabályok vállalható morális formuláját egy etikai korrekcióval együtt megadni.” – „Munkám második része, mely az Etiko-vallási játékrész címet viseli, e térrel összefüggésben értelmezi az első etika és a második etika Kierkegaard-tól eredő, majd a fiatal Lukácsnál visszatérő megkülönböztetését, ennek néhány további példáját is bemutatva (Kant, Nietzsche, Tengelyi).” – „A vallás és etika egyenrangúságának szem előtt tartásával mutatom be végül Nietzsche játékát is a »tragikai házikellék« katarzis-fogalommal, kiegészítve egy kontrajátékkal, melyet az arisztotelészi felfogás híve fordíthatna szembe a nietzschei kritikával."
7. oldal / 8