Tanulmányok / Research articles 2024

 

Idegen nyelven

Barcsi, Tamás: „Comments on Dante’s Conception of Value”. Díké, 7(2), 191–196.

Dante Alighieri is arguably one of the greatest figures in Western culture. A separate discipline, Dantist Studies, is concerned with exploring the different layers of his art. Without wishing to place myself among the scholars of this discipline, I would like to offer a few thoughts, mainly of an ethical nature, on the relationship of Dante’s works to the Renaissance.

Dante Alighieri vitán felül a nyugati kultúra legnagyobb alkotóinak egyike. Külön tudományág, a dantisztika foglalkozik művészete különböző rétegeinek feltárásával. Nem tartozom e tudományág művelői közé, a következőkben csupán néhány – elsősorban etikai vonatkozású – gondolatot szeretnék felvetni Dante műveinek a reneszánszhoz való viszonya kapcsán.

Bárdos, Dániel – Toescu, Emil C.: „A new view on biology and some philosophical perspectives: Book review of How Life Works by Philip Ball”, Interdisciplinary Science Reviews, 49(5), 566–573.

This review essay critically examines Philip Ball’s How Life Works and explores Ball’s engagement with key concepts and issues in the philosophy of biology, such as emergence, teleology, and biological agency, evaluating their implications for contemporary biology.

Az esszérecenzió Philip Ball How life Works című művét vizsgálja kritikailag, és azt tárgyalja, hogy Ball elképzelése hogyan kapcsolódik a biológia filozófiája központi fogalmaihoz és kérdéseihez, mint az emergencia, teleológia és ágencia, és mi is ennek a képnek a következménye a kortárs biológiára nézve.

Bene, László: „Hellenistische Philosophie: Stoa, Epikureismus, Skeptizismus”. In: Tornau, C. (szerk.): Plotin-Handbuch. Stuttgart: J. B. Metzler, 2024, 141–153.

This chapter deals with the Plotinian reception of the teachings of three major Hellenistic schools. While Plotinus severly criticises the Stoics’ corporealist ontology and empiricist theory of knowledge, he sometimes incorporates Stoic physical and ethical notions, which he adjusts to the Platonic metaphysical framework of his own philosophy. The main example of this is the use he makes of the Stoic notions of logos and sympatheia. Moreover, Plotinus’ account of autonomy draws on Epictetus. Plotinus’ reception of Epicureanism is mainly polemical, but occasionally he is also prepared to make positive use of Epicurean notions and distinctions. The Sceptics provided important inspiration for Plotinus’ doctrine of the Intellect in that he develops the thesis of the identity of the knower with the known in the face of Sceptical arguments against the possibility of (self-) knowledge.

Bene, László: „Ideen”. In: Tornau, C. (szerk.): Plotin-Handbuch. Stuttgart: J. B. Metzler, 2024, 249–258.

This chapter deals with three roles Plotinus assigns to Platonic Forms. First, the Forms constitute the intelligible paradigm on which the perceptible world is modelled. The Forms create by being what they are, and they endow their participants with properties which they themselves do not possess – an interpretation of causality which allows for expanding the traditional scope of the Forms. Secondly, Sceptical doubts as to the possibility of (self-) knowledge are answered with the thesis of the internality of intelligible Forms to the Intellect, which secures infallibility. Thirdly, the Forms of the virtues make ethical conduct and purification possible; more generally, the contemplation of Forms constitutes an important stage in the ascent of the soul to the first principle of reality. In addition, the metaphysical difficulties arising from positing Platonic Forms are addressed, including their relation to the One and their mode of presence in the perceptible world.

Bíró, Gábor István: „The Case of the Missing Potatoes: Reconsidering Michael Polanyi’s Spontaneous Order”. Global Intellectual History, 10(1), 53–77.

The research article argues that not a single, but multiple theories of spontaneous order were developed in the first half of the twentieth century. Then it endeavours to explore the specific characteristics of Michael Polanyi’s spontaneous order theory and shows that these characteristics may actually help us to overcome decades-old debates not just in the history of economics but also in economic policy.

A cikk először amellett érvel, hogy nem egyetlen, hanem számos különböző spontán rend elmélet alakult ki a huszadik század első felében, majd levéltári kutatás alapján részletesen elemzi Polányi Mihály spontán rend elméletének specifikus elemeit. Az írás ezt követően rámutat arra, hogy pontosan ezek a specifikumok teszik alkalmassá Polányi elméletét arra, hogy a segítségével sikeresen továbblépjünk eddig feloldhatatlannak hitt közgazdaságtan-történeti, sőt, gazdaságpolitikai vitákból.

Csordás, Hédi Virág – Karakas, Alexandra: „Evaluating visual arguments in science: A case study of the Mars Phoenix Lander’s images”. Journal of Argumentation in Context, 2024/3, 454–474.

A cikk a vizuális érvelés módszertani hiányosságaira mutat rá: az érvrekonstrukciók megbízható tesztelési módszere nélkül a bevett módszerek nem működnek. Az esettanulmányban egy tudományos kontextusban használt vizuális reprezentáció példáján keresztül mutatunk rá filozófiai és érveléselméleti problémákra.

Gángó, Gábor: „Minister Eötvös’s Alliance with Neolog Jewry in Hungary and His Defeat at 1868/69 Jewish Congress”. Journal of Modern Jewish Studies, 23(2), 369–388.

Golden, Daniel L.: „What does generative AI actually know?” In: Kristóf Nyíri (szerk.): Envisioning an Electrifying Future. Budapest – Pécs: Hungarian Academy of Sciences – University of Pécs, 2024, 53–55.

The paper explores the epistemological implications of generative AI systems, concluding that knowledge within them is an extension of discoursive human culture.

A tanulmány a generatív mesterséges intelligencia rendszerek ismeretelméleti vonatkozásait vizsgálja, és arra a következtetésre jut, hogy a bennük lévő tudás a diszkurzív emberi kultúra kiterjesztése.

Hangai, Attila: „Plotinus’ power account of perception: Ennead IV.6.2”. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae.

The paper provides a close reading of Plotinus’ obscure chapter Ennead IV.6.2. I try to make clear, beyond the central thesis that sense-perception is an active power, how it contributes to the argument of the whole treatise, how its seemingly disconnected comments make up a coherent line of thought, and how it remains consistent with Plotinus’ positions expressed elsewhere.

A tanulmány a IV.6.2 fejezet szoros olvasatán keresztül igyekszik megvilágítani a fejezet központi tézisének, az érzékelés képesség-elméletének jelentését és a műben, valamint Plótinosz életművében betöltött szerepét, miközben a meglehetősen vázlatos fejezetnek egy koherens értelmezését igyekszik adni.

Hofer-Szabó, Gábor: „PBR, nonreality and entangled measurement”. Foundations of Physics, 54, 36.

In a recent paper, Cabbolet argues that the PBR theorem is nonreal since in the ensemble interpretation of quantum mechanics the entangled measurement used in the derivation of the PBR theorem is nonexisting. However, Cabbolet (1) does not provide any argument for the nonexistence of entangled measurements beyond the incompatibility of the existence of entangled measurements and the existence of -epistemic models which we already know from the PBR theorem; and (2) he does not show why it is more reasonable to abandon entangled measurements instead of -epistemic models. Hence, the PBR theorem remains intact.

Egy nemrégiben megjelent tanulmányában Cabbolet azt állítja, hogy a PBR-tétel nem valós, mivel a kvantummechanika együttes értelmezésében a PBR-tétel levezetésében használt összefonódott mérés nem létezik. Cabbolet azonban (1) nem szolgáltat érvet az összefonódott mérések nem-létezésére azon túl, hogy az összefonódott mérések létezése és az -episztemikus modellek létezése összeegyeztethetetlen, amit a PBR-tételből már ismerünk; és (2) nem mutatja be, hogy miért ésszerűbb az összefonódott mérések elhagyása az -episztemikus modellek helyett. Ezért a PBR-tétel érintetlenül marad.

Hofer-Szabó, Gábor: „Sequential measurements and the Kochen-Specker arguments”. Journal for General Philosophy, 55, 29–42.

It will be shown that the Peres-Mermin square admits value-definite noncontextual hidden-variable models if the observables associated with the operators can be measured only sequentially but not simultaneously. Namely, sequential measurements allow for noncontextual models in which hidden states update between consecutive measurements. Two recent experiments realizing the Peres-Mermin square by sequential measurements will also be analyzed along with other hidden-variable models accounting for these experiments.

Megmutatjuk, hogy a Peres-Mermin négyzet akkor enged meg érték-definit, nem kontextuális rejtettváltozós modelleket, ha az operátorokhoz tartozó megfigyelhető értékek csak szekvenciálisan, de nem egyidejűleg mérhetők. A szekvenciális mérések ugyanis olyan nem kontextuális modelleket tesznek lehetővé, amelyekben a rejtett állapotok egymást követő mérések között frissülnek. A Peres-Mermin négyzetet szekvenciális mérésekkel megvalósító két közelmúltbeli kísérletet is elemezni fogjuk, valamint más rejtett-változós modelleket, amelyek ezeket a kísérleteket figyelembe veszik.

Hörcher, Ferenc: „Beyond the Window That Can Never Be Opened – Roger Scruton on ‘Moments of Revelation’ in Human Life”. Religions, 15(4), 1–15.

This paper explores the metaphysical interests of the British aesthete and political philosopher Roger Scruton. It takes as its starting point not the late lecture series, but the writings that explore the limits of the ineffable.

Ez a tanulmány Roger Scruton brit esztéta és politikai filozófus metafizikai érdeklődését próbálja feltárni. Nem a kései előadássorozatokból indul ki, hanem azokból az írásokból, melyek a kimondhatatlanság határhelyzeteit térképezik fel.

Hörcher, Ferenc: „Central European Anglophilia: Personal and Historical Recollections”. In: Pitt, Daniel – Blond, Phillip (szerk.): The Post-Liberal Turn and the Future of Conservatism. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024, 231–254.

The aim of this study is to interpret Anglophilia, which has appeared in several waves in Hungarian culture as a specific Central European phenomenon. In addition to the interpretation of conventional historical sources, a historiographical method based on personal memories will also be used to deal with the subject.

A tanulmány azt a célt tűzi maga elé, hogy a magyar kultúrában több hullámban jelentkező anglofíliát, mint sajátos közép-európai jelenséget értelmezze. A téma feldolgozásához a hagyományos történeti források mellett a személyes emlékekre támaszkodó történetírói módszer is megjelenik.

Hörcher, Ferenc: „Natural Law in Pope Benedict’s Thought”. In: Jancsó, András – Darabos, Ádám (szerk.): Keresztények a pluralista demokráciában: Tanulmányok XVI. Benedek pápa munkásságáról. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024, 177–187.

Kevéssé közismert, hogy XVI. Benedek pápa fontos gondolatokat fogalmazott meg a jogelmélet és a politikai filozófia határterületein. A dolgozat a természetjog feltámasztását támogató írásait és beszédeit elemzi.

It is not widely known that Pope Benedict XVI formulated important ideas at the interface of legal theory and political philosophy. This essay analyses his writings and speeches in support of the resurrection of natural law.

Hörcher, Ferenc: „Small-town Civility and the Concept of Liberty in Géza Ottlik’s Opus Magnum”. In: Györke, Ágnes – Juhász, Tamás (szerk.): Urban Culture and the Modern City: Hungarian Case Studies. Leuven: Leuven University Press, 2024, 193–218.

The aim of the study is to present how the writer Géza Ottlik describes the bourgeoisie of Kőszeg, a small town on the bordr with Austria, where he grew up in the midst of many difficulties in the military school.

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy miként jellemzi az író Ottlik Géza annak a kisvárosnak, Kőszegnek a polgárságát, ahol a katonaiskolában sok nehézség közepette nevelkedett.

Hörcher, Ferenc – Lorman, Thomas: „The Metamorphoses of a Historical Constitution”. In: Gil, Xavier (szerk.): Constitutional Moments: Founding Myths, Charters and Constitutions through History. Boston (MA), Leiden: Brill, 2024, 334–355.

The study sketches a comprehensive picture of the challenges of Hungarian constitutional thought in the 19th century, with particular reference to the Reform Era, 1848-49 and the Settlement with Austria.

A tanulmány átfogó képet vázol a magyar alkotmányos gondolkodás kihívásairól a 19. században, különös tekintettel a reformkorra, 1848-49-re és a Kiegyezésre.

Karakas, Alexandra – Tuboly, Ádám Tamás: „Materializing values”. Synthese, 204(5), 2024.

A szerzők a cikkben a tudományos tárgyak értékfüggőségét vizsgálják, a tudományfilozófia, a tudománytanulmányok, és az anyagi kultúra tükrében. Karakas és Tuboly amellett érvelnek, hogy a tudományban használt tárgyakat episztemikus és nem episztemikus megfontolások, tudományos és nem-tudományos értékek egyaránt és szükségszerűen befolyásolják.

Kelemen, Oguz – Máttyássy, Adrienn – Tari, Gergely: „Psychiatry, Ethics and COVID-19 in Hungary”. In: Pascalev, Assya – Tari, Gergely (szerk.): Ethical Issues of the SARS-Co-V-2: Outbreak in East-Central Europe and Beyond. Budapest: Trivent Publishing, 2024, 207–216.

Psychiatric service has always been sensitive to ethical perspectives. It became relevant in the COVID-19 pandemic as well. From an ethical angle, different service levels can be investigated. We divided our investigation into three layers, and analysed each one through the lens of the main types of rationing: macro-and microallocation. We classified the first layer as ‘the social’ in which, at the beginning, a lot of resources (beds, nurses, physicians, etc.) were taken from psychiatry as well as to support the disease-related services according to the governmental orders. The second layer is the ‘local hospital and outpatient system’, wherein the main question was where and until when to treat the COVID -19 infected psychiatric patients. Should they be treated among other infected patients, or within specialised departments or wards? The third layer is the ‘interpersonal’ level, reflecting on the different angles of real patient-physician interactions and the most common human conflicts within the medical staff on site.

Kondor, Zsuzsanna: „Theory, Design, Remediation”. Constructivist Foundations, 201, 421–423.

This open commentary proposes enhancing enaction design with two key dimensions: the impact of new inventions on epistemic access and the role of remediation in shaping user experience. Drawing on Heidegger’s philosophy of technology and Material Engagement Theory, it contends that technological artifacts not only mediate human-environment interactions but also actively transform cognitive and behavioural patterns.

Ez a tanulmány az enaction design kiegészítését javasolja két kulcsfontosságú dimenzióval: az új találmányok episztemikus hozzáférésre gyakorolt hatásával és a remediáció szerepével a felhasználói élmény formálásában. Heidegger technológiafilozófiájára és a material engagement elméletére támaszkodva amellett érvel, hogy a technológiai eszközök nem csupán közvetítik az ember és környezete közötti interakciókat, hanem aktívan alakítják a kognitív és viselkedési mintázatokat is.

Kovács, Dániel Attila: „Plotinus on the Parthood and Agency of Individual Souls”. Méthexis, 36(1), 32–53.

The paper explores the problem of how Plotinus can attribute autonomous agency to individual human souls if they are part of a larger, universal soul. The difficulty is compounded by the fact that Plotinus, explicitly rejects the Stoic model in which human souls are part of the universal soul partly because he considers it to be incompatible with individual autonomy. The solution lies in a mereological framework specific to intelligible beings, which allows human souls to possess their specific capacities and activities, which, although metaphysically dependent on them, do not coincide with the generic activity of the universal soul.

A tanulmány azt a problémát vizsgálja, hogy miképpen tulajdoníthat Plótinosz önálló ágenciát az egyes emberi lelkeknek, ha ezek részei egy egy nagyobb, egyetemes léleknek. A nehézséget súlyosbítja, hogy Plótinosz, éppen az önállóság fontosságára hivatkozva, határozottan elutasítja a sztoikus modellt, melyben az emberi lelkek a világlélek részei. A megoldást a rész-egész viszony sajátos, intelligibilis létezőkre kidolgozott modellje jelenti, mely lehetővé teszi, hogy az emberi lelkek saját, specifikus képességekkel és tevékenységekkel rendelkezzenek, melyek bár metafizikailag függnek tőle, mégsem esnek egybe az egyetemes lélek általános tevékenységével.

Kovács, Dániel Attila: „From passion to knowledge: Plotinus’ grades of virtues as stages in the development of practical moral agency”. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae.

In this paper, I aim to situate the practical agency of the sage in an overall picture of the development of the Plotinian moral agent. This development is a gradual transition from external to internal principles of action guidance which endow the agent with autonomy and coherence in her practical actions. The analysis of Plotinus’ theory of moral development shows that the sage’s inward turn and detachment from external circumstances do not involve inactivity in the practical sphere but figure as a necessary condition of her making an active contribution to the order of the sensible world through her actions as opposed to passively responding to external circumstances.

Ebben a tanulmányban a bölcs gyakorlati cselekvését a plótinoszi ágens morális fejlődésének viszonylatában vizsgálom. Ez a fejlődés a cselekvésirányítás külső elveitől a belső elvek felé való fokozatos átmenetet jelenti, amelyek az ágenst gyakorlati cselekvéseiben autonómiával és koherenciával ruházzák fel. Amellett érvelek, hogy a bölcs befelé fordulása és a külső körülményektől való függetlenedése korántsem vezet tétlenséghez a gyakorlati cselekvés szférájéban, hanem szükséges feltétele annak, hogy cselekvéseivel aktívan hozzájáruljon az érzékelhető világ rendjéhez.

Mester, Béla: „Controversies of Philosophers with Protestant, Catholic and Secular Background in the Hungarian Philosophical Review (1882–1891)”. In: Žalec, Bojan – Štivić, Stjepan (szerk.): Intellectual History and Culture Wars in Central and Eastern Europe in the Light of Modern Theories of Religion. Berlin–Münster–London–Wien–Zürich: LIT Verlag, 2024, 105–115.

The first series of the Hungarian Philosophical Review (Magyar Philosophiai Szemle) was the first periodical of philosophy in Hungarian (1882–1891). Hungarian philosophers used it as a forum for controversies of highly diverse opinions from the strict Positivism through the neo-Kantianism until the Catholic philosophy.

A Magyar Philosophiai Szemle első folyama volt az első magyar nyelvű filozófiai folyóirat (1882–1891). A magyar filozófusok a legkülönbözőbb filozófiai álláspontok közötti viták fórumaként használták a szűk értelemben vett pozitivizmustól kezdve a neokantianizmuson át a katolikus filozófiáig.

Németh, Attila: „Democritus on the atomic shapes of colours”. In: Ierodiakonou, K. – Decaix, V. (szerk.): Colour Theories from Democritus to Descartes. London – New York: Routledge, 2024, 7–31.

Németh, Attila: „Diogenes of Oenoanda and the Epicurean Epistle Tradition”. In: Masi, F. – Morel, P-M. – Verde, F. (szerk.): Epicureanism and Scientific Debates: Antiquity and Late Reception, Vol. 2. Leuven: Leuven University Press, 2024, 177–190.

Pete, Krisztián – Tuboly, Ádám Tamás: „Explication in the space of reasons: What Sellars and Carnap could offer to each other” Topoi: An International Review of Philosophy 43: 171–185.

Rédei, Miklós – Gömöri, Márton: „Entropic taming of the Look Elsewhere Effect”. Synthese, 203(12), 2024.

To mitigate the Look Elsewhere Effect in multiple hypothesis testing using p-values, the paper suggests an “entropic correction” of the significance level at which the null hypothesis is rejected. The proposed correction uses the entropic uncertainty associated with the probability measure that expresses the prior-to-test probabilities expressing how likely the confirming evidence may occur at values of the parameter. When the prior-to-test probability is uniform (embodying maximal uncertainty) the entropic correction coincides with the Bonferroni correction. When the prior-to-test probability embodies maximal certainty (is concentrated on a single value of the parameter at which the evidence is obtained), the entropic correction overrides the Look Elsewhere Effect completely by not requiring any correction of significance. The intermediate situation is illustrated by a simple hypothetical example. Interpreting the prior-to-test probability subjectively allows a Bayesian spirit enter the frequentist multiple hypothesis testing in a disciplined manner. If the prior-to-test probability is determined objectively, the entropic correction makes possible to take into account in a technically explicit way the background theoretical knowledge relevant for the test.

A tanulmány a paraméteres statisztikai hipotézisvizsgálatok során fellépő ún. Look Elsewhere Effect kezelésére tesz kísérletet, a nullhipotézis elutasításához használt szignifikanciaszint „entrópikus korrekciójára” vonatkozó javaslattal. A javasolt korrekció ahhoz a valószínűségeloszláshoz rendelt entrópikus bizonytalanságot használja, amely azt fejezi ki, hogy milyen eséllyel jelenik meg a hipotézist megerősítő bizonyíték a paraméter különböző értékeinél.

Richardson, Alan – Tuboly, Ádám Tamás: „Introduction: Carnap’s Transformation of the Canon”. In: Richardson, Alan – Tuboly, Ádám Tamás (szerk.): Interpreting Carnap: Critical Essays. Cambridge: Cambridge University Press, 2024, 1–10.

Szécsi, Gábor: „Mediatized Communities and Identity-shaping Narratives in the Information Age”. Journal of Posthuman Studies, 2024/1, 54–75.

Szécsi Gábor arra világít rá cikkében, hogy az új kommunikációs technológiák révén közvetített személyes, közösségi, társadalmi és tömegkommunikációs narratívák összefonódása hogyan járul hozzá egy új közösség- és hagyományfogalom kialakulásához, és hogy ez a fogalom hogyan teszi a kommunikációs folyamatainkhoz kötődő közösségi és társadalmi szerepeinket összetettebbé. Szécsi Gábor amellett érvel, hogy a mediatizált, hibrid (virtuális-valós) közösségek a közvetített kommunikáció régi és új eszközeit használó emberek egyfajta bizalmi folyamatként megélt társadalmi hálózataiként működnek.

Tuboly, Ádám Tamás: „Neurath on Plato-Hitler and the British Scene of Irritation.” In Damböck, Christian – Friedl, Johannes – Höfer, Ulf (szerk.): Scientific World-Conceptions: Rudolf Carnap and Otto Neurath. Leiden: Brill, 2024, 342–366. 

 

Magyar nyelven

Barcsi Tamás: „A kegyetlenné váló és a kegyetlen célból létrehozott felügyeleti intézményekről”. In: Frivaldszky János – Tussay Ákos: A Természetjog Napja III. Konferenciatanulmányok. Budapest: Pázmány Press, 2024, 15–27.

Barcsi Tamás: „Gondolatok a kegyetlenségről”. Vigilia, 89(9), 785–794.

Barcsi Tamás: „Lehetséges válaszok az emberi méltóság fogalmával kapcsolatos kételyekre”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 105–115.

Barcsi Tamás: „’Nem tartják embernek ma sem’. Az elmebetegség és a biohatalom összefüggéseiről Hajnóczy Péter szociográfiája nyomán”. Forum: Acta Juridica et politica, 14(2). 49–58.

Barcsi Tamás – Demeter Tamás: „Szociologizáló tendenciák a magyar jogfilozófiában?”. Replika, 131, 7–19.

Barcsi Tamás – Nemes László: „Az eutanáziavita és az elmúlás gondolata. Kell-e foglalkoznunk a halandóságunkkal?”. Fundamentum, 28(2–3), 59–63.

Bene László: „Nüsszai Gergely az érzelmekről”. In: Bene László – Molnár Péter (szerk.): Teológia és antropológia. Tanulmányok Vidrányi Katalin emlékére. Budapest: Gondolat Kiadó, 2024, 51–74.

Gángó Gábor: „A természetjog oktatása a Debreceni Református Kollégiumban”. In: Bíró Csilla – Klima Gyula – Nagy József (szerk.): Magyar keresztény gondokodók az Árpád-kortól napjainkig. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 2024, 119–140.

Gángó Gábor: „Kodifikáció, helyhatóságok és központosítás Szemere Bertalan és Irínyi József útleírásaiban”. In: Schweitzer Gábor – Szentgáli-Tóth Boldizsár (szerk.): ...aki bátor és odaadó hazafi volt. Emlékkötet Irínyi József (1822–1859) tiszteletére. Budapest: Akadémiai, 2024, 5–18.

Golden Dániel: „A filozófia hivatalos reprezentációja az 1952-es Filozófiai Évkönyv tükrében”. In: Veress Károly (szerk.): Filozófiai álláspontok és fordulatok. Filozófiai hatástörténet és kritika 1. Közelítések a szocializmus évtizedeinek filozófiai teljesítményéhez. Kolozsvár: Pro Philosophia – Egyetemi Műhely Kiadó, 2024, 41–61.

Golden Dániel: „A szkepticizmus fokozatai a tudományfilozófiában”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 21. A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, 2024, 278–286.

Gyenis Balázs: „Melyik szabad akarat létezik?”. Magyar Filozófiai Szemle, 2024/1, 51–103.

Gyenis Balázs: „Mi a fizikai és az empirikus lehetőség viszonya?”. Magyar Filozófiai Szemle, 2024/2 (megjelenés alatt).

Hofer-Szabó Gábor: „Kvantumelmélet és interpretáció”. Magyar Filozófiai Szemle, 2024/1, 182–207.

Hörcher Ferenc: „Eliot, Mannheim, Polányi. Második világháborús angliai eszmecsere a keresztény elit szerepéről”. In: Bíró Csilla – Klima Gyula – Nagy József (szerk.): Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 2024, 281–299.

Hörcher Ferenc: „Halász Gábor Óbuda-képe 1935-ből: városi táj és közösségi emlékezet”. In: Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): A város mediális lenyomatai. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024, 101–112.

Hörcher Ferenc: „Irodalom és politika kapcsolata az irodalmi Deák-párt tagjainak gondolkodásában”. In: Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): A szavak lázadása – Irodalom és politika Kazinczy börtönéveitől a Mozgó Világ-botrányig. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, 2024, 101–131.

Hörcher Ferenc: „Joachim Ritter és a münsteri iskola: Egy elhanyagolt fejezet a második világháború utáni német politikai gondolkodás történetében”. Politikatudományi Szemle, 33(4), 7–23.

Mester Béla: „Agora vagy közpark? A 19. századi Budapest urbanisztikai dilemmája”. In: Hörcher Ferenc – Tóth Kálmán (szerk.): A város mediális lenyomatai. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024, 171–182.

Mester Béla: „Bizalom és kételkedés a józan észben. Egy filozófiai beállítódásról”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 2024, 173–192.

Mester Béla: „Rejtett álláspontok és viták a filozófiai szaksajtóban, a szocializmus korában”. In: Veress, Károly (szerk.): Filozófiai álláspontok és fordulatok. Filozófiai hatástörténet és kritika 1. Közelítések a szocializmus évtizedeinek filozófiai teljesítményéhez. Kolozsvár: Pro Philosophia, Egyetemi Műhely Kiadó, 2024, 21–39.

Németh Attila: „Uno ore. Száműzetés, nyelv és identitás”. In: Kozák Dániel – Tamás Ábel (szerk.): A sokhangú Aeneis. Tanulmányok Vergilius eposzáról és recepciójáról. Budapest: reciti, 2024, 133–144.

Rónaszéki Benedek – Barabás Katalin – Domonkos Norbert – Gábor Krisztin Mita – Horváthné Tóth Judit – Kelemen Oguz – Mellár István – Rozsinszkyné Apró Ágnes – Tari Gergely Róbert – Tóth Dorina et al.: „Beszámoló a Méltósággal távozni – Életvégi Ellátás Csongrád-Csanád Vármegyében c. konferenciáról”. Kharón – Thanatológiai Szemle, 28(3), 39–50.

Schmal Dániel: „A társadalmi szerepek problémája Pascal Három beszéd az előkelők állapotáról című írásában”. Különbség, 24(1), 2024, 35–48.

Schmal Dániel: „Érzés és reflexió: Az érzés közvetlenségének episztemológiája a XVII–XVIII. században”. In: Csanádi Szilvia – Frenyó Zoltán (szerk.): Filozófia és vallás a XVIII. században. Budapest: HUN-REN BTK, 2024, 21–35.

Schmal Dániel: „Módszertani kétely, tudat és reflexív kontroll Descartes-nál”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, 2024, 11–21.

Schmal Dániel: „Szent Ágoston és a modernitás”. In: Bene László – Molnár Péter (szerk.): Teológia és antropológia: tanulmányok Vidrányi Katalin emlékére. Budapest: Gondolat Kiadó, 2024, 271–288.

Szabados, Bettina: „Elvtársi üdvözlettel: Lukács György – Lukács György filozófusi szerepvállalása 1945–1955 között”. In: Veress, Károly (szerk.): Filozófiai álláspontok és fordulatok. Filozófiai hatástörténet és kritika 1. Közelítések a szocializmus évtizedeinele filozófiai teljesítményéhez. Kolozsvár: Pro Philosophia, Egyetemi Műhely Kiadó, 2024, 107–122.

Szécsi Gábor: „Én, narratíva, megértés. Adalékok a narratív én filozófiai elméletéhez”. Magyar Filozófiai Szemle, 2024/1, 208–228.

Tari Gergely: „A betegség szubjektív tapasztalatának értéke a technomedicina korában. Medikalizáció és episztémikus igazságtalanság”. In: Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): A kétely. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, 2024, 284–290.

Varga Péter András: „Marxista versus keresztény eszkatológia, avagy margójegyzet egy gondolati forma felhasználhatóságáról a katolikus teológiában”. In: Lovassy Attila (szerk.): Kínos teológiai kérdések konferenciája. Vác: AVKF, 2024, 80–104.

Varga Péter András: „Neumer Katalin”. In: Hay Diana – Palasik Mária – Schadt Mária (szerk.): Nők a tudomány fellegvárában. Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021. Budapest: Akadémiai, 2024, 259–266.

Varga Péter András: „Vajjon [...] mikor fogják Kant [...] tanszékéről aquinói sz. Tamás bölcsességét hirdetni és magasztalni? – Vogl Márton pályaképe: egy kontrafaktuális fejezet az elfelejtett modern magyar katolikus filozófia keletkezéstörténetéből”. Teológia, 58(3–4), 76–89.