Demeter Tamás 2017. március 10-én a princetoni Center for the Study of Scottish Philosophy Science in the Scottish Enlightenment című konferenciáján tart előadást "Methods of Inquiry in the Scottish Enlightenment" címmel.
Kedves Kollégák! Figyelmükbe ajánljuk a következő rendezvényt, amely idén is az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének együttműködésével kerül megrendezésre:
"Hauser Arnold tudás- és művészetszociológia szeminárium"
Helyszín: PTE Szociológia Tanszék, Zsolnay Kulturális Negyed Időpont: 2017. május 26.
Jelentkezni (az előadás címével és rövid vázlatával) 2017. április 30-ig lehet, az alábbi címen:
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Sivadó Ákos (MTA BTK FI) "Hobbes-nál is veszélyesebb": Sir William Petty atomista természetfilozófiája című előadására.
Az előadás absztraktja William Petty életművének tudománytörténeti szempontból legnagyobb relevanciával bíró része az általa kidolgozott „társadalomtudományos” módszer, a politikai aritmetika programpontjainak megfogalmazása és azok gyakorlati alkalmazása. Kevesebb figyelmet kap a szakirodalomban a módszer metafizikai/természetfilozófiai háttere (Petty „biblikus atomizmusa”), mivel Petty maga sem írt kifejezetten erre vonatkozó műveket. Előadásomban egyrészt megkísérlem bemutatni, hogy ez a bizonyos természetfilozófia hogyan lehetett képes alátámasztani a politikai aritmetika módszertanát, másrészt pedig kitérek a Petty felfogását ért bírálatokra, elsősorban a koramodern korszakban előszeretettel alkalmazott materializmus- és ateizmus-vádakra.
Az "Ismeretelméleti műhely-szeminárium" következő rendezvénye 2017. február 28-án 13.30-tól a 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. VII. emeletén a Filozófiai Intézetben lesz Vitaindítót Kondor Zsuzsanna tart Illúzió és intuíció a tudat-kutatásokban címmel.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Szücs László Gergely (MTA BTK FI) Szociális szabadság és kritikai elmélet című előadására.
Az előadás absztraktja Előadásomban Axel Honneth politikai filozófiai művei alapján azt az érvmenetet rekonstruálom, melynek során a szabadság két ismert „berlini” típusa, a negatív és a pozitív szabadság mellett egy harmadik típus, a szociális szabadság fogalmának bevezetése mellett érvel. Bemutatom, hogy Honneth érvmenete akkor rekonsturálható, ha azt a klasszikus politikai filozófia, többek között Hobbes, Kant és Hegel vitájának kontextusába illesztjük. Honneth jól ismeri e szerzők érveit: hol precíz ellenérvek kidolgozásával, hol innovatív úrafogalmazásukkal támasztja alá saját álláspontját. Bemutatom azonban, hogy ez a nagyívű filozófiai érvelés feszültségbe kerül azzal a programmal, amelytől Honneth a kritikai elmélet megújítását reméli: amely szerint a társadalomkritika normái monologikusan sohasem következtethetők ki, hanem mindig csak konkrét társadalmi szituációkban, a mindennapi cselekvés tanulmányozásával körvonalazhatók.