Intézetünk kutatója, Varga Péter András "Husserl's Position in the Controversy between Sigwart and the School of Brentano over Existential Judgements (1893-1918)" címmel tart előadást a fribourgi egyetemen (Svájc) rendezett "Intentionality and Consciousness. From Austrian to Contemporary Philosophy of Mind" című nemzetközi műhelykonferencián.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Ambrus Gergely (ELTE BTK)
Carnap és Wittgenstein a más elmékről és a fizikalizmussal kapcsolatos prioritási-vita
című előadására.
Az előadás absztraktja:
Carnap 1930-től kezdve képviselte a fizikalizmus doktrínáját, ami szerint a tudomány univerzális nyelve a fizikai nyelv, azaz minden tudás-igényre jogosult állítást fizikai fogalmakkal kell megfogalmazni. Ezen átfogó tézis szerint a pszichológiai mondatok is fizikai, tehát testi állapotokra és viselkedésekre vonatkozó mondatok; a fizikalizmus a pszichológia vonatkozásában tehát egyfajta logikai behaviorizmust avagy „módszertani materializmust” jelent.
1932-ben, a „Die physikalische Sprache als Universalsprache der Wissenschaft” megjelenése után Wittgenstein az ő – szóban terjesztett – nézeteinek eltulajdonításával vádolta meg Carnapot. Carnap ugyan alaptalannak tartotta ezt a támadást, mindazonáltal későbbi publikációiban, békítő szándékkal, elismerte Wittgenstein hatását bizonyos nézeteire. Éppen a fizikalizmussal kapcsolatban azonban semmiképpen sem tartotta jogosnak a wittgensteini vádat, ahogy általában a fizikalista fordulat értelmezői (pl. Uebel, Hintikka, Stadler, Stern) sem.
Előadásomban azt vizsgálom meg, hogy mennyiben hasonlók Carnap és Wittgenstein ekkori nézetei. Azt állítom, hogy Carnap fizikalizmusának bizonyos elemei, elsősorban a pszichológiai mondatok jelentésére, és ezen belül a mások mentális állapotaira vonatkozó mondatok jelentésére vonatkozó elképzelései, illetve a más elmékkel kapcsolatos analógiás érvelés elemzése, sok szempontból közel állnak Wittgensteinéihez.
Ezzel nem azt akarom állítani, hogy Wittgenstein vádjai jogosak. Azonban ezek a hasonlóságok önmagukban is érdekesek. Továbbá, segíthetnek megvilágítani Carnapnak a Psychologie in physikalischer Sprache-ban igen elliptikusan megfogalmazott érveit a más mentális állapotok fizikalista értelmezése mellett, és alapot adhatnak arra a feltételezésre, hogy Wittgenstein plágiumvádja nem, vagy nem elsősorban a protokollnyelv fizikai nyelvi értelmezésére vonatkozhatott, hanem a más elmék állapotaira vonatkozó mondatok értelmezésére.
Időpont: 2016 november 29., 16:00.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Ullmann Tamás (ELTE BTK)
Hogyan működik a tudattalan?
című előadására.
Az előadás absztraktja:
Az előadás a tudattalan fogalmának történeti, fenomenológiai és pszichoanalitikus értelmezésére vállalkozik. Célja a tudatfilozófiák számára nehezen értelmezhető és gyakran vitatott tudattalan fogalom beemelése a filozófiai diskurzusba. Ehhez a tudattalan fogalmának különféle filozófiai értelmezését kell tisztázni első lépésben, majd azoknak az érintkezési pontoknak az elemzését elvégezni, ahol a fenomenológia, a pszichoanalízis és a kognitív tudományok szembesülnek a tudattalan problémájával.
Időpont: 2016 november 29., 14:00.
Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a következő előadásra:
Peter Stachel
(Austrian Academy of Sciences, Vienna)
"In the End, are all Sociologists Fatalists?”
Ludwig Gumplowicz (1838 - 1909): An Old-Austrian Pioneer of Early Sociology
Abstract
Kraków-born Ludwig Gumplowicz (1838-1909), professor of law at Graz University, was one of the pioneers of early sociology. In books like Der Rassenkampf (1883) and Grundriss der Sociologie (1885) he analyzed human culture and social institutions as parts of a “natural process” according to “eternal laws”. Highly acclaimed at his lifetime, not only in Austria, but as well in the United States and France, his theories later were rated as social-darwinistic and even as an intellectual basis of fascistic ideology. But this verdict is based on a very generalized understanding of his theories and in fact not true.
Az előadás időpontja: 2016 november 28, 16:00.
Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30. „Pepita” terem
A vita során Zuh Deodáthnak a Korunk 2016/10-es számában megjelent írását tárgyaljuk.
Bevezető előadást tart: Zuh Deodáth (MTA BTK FI)
Vitaindítót tart: Füzi Izabella (SZTE BTK)
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Bernáth László (MTA BTK FI)
Szabad akarat és idegtudomány
című előadására.
Az előadás absztraktja:
Amellett fogok érvelni, hogy az ideg- és kognitívtudomány azon kísérletei, amelyek azt próbálják bizonyítani, hogy a nem-tudatos kognitív folyamatok előre meghatározzák a tudatos döntések eredményét (Libet et al 1985, Soon et al 2008, Bode et al 2011, Soon et al 2013), nem az összes szabadakarat-felfogásra jelentenek veszélyt. Csak azokra, amelyek szerint egyfelől i) a szabadság feltétele az indeterminizmus (inkompatibilizmus), másfelől pedig ii) minden tudatos döntés egyformán szabad (engedékeny-libertarianizmus: Ginet 1990, O’Connor 2000, Ekstrom 2000). Ezzel szemben azok az elméletek, amelyek szerint ugyan az indeterminizmus feltétele a szabad akaratnak, de nem minden tudatos döntés metafizikailag szabad (korlátozó-libertarianizmus: van Inwagen 1989, Kane 1996), nem kell hogy aggódjanak az ideg- és kognitív tudomány legújabb eredményei miatt. Sőt azt állítom, hogy a kognitív és idegtudományok a korlátozó-libertarianizmust elvi okok miatt soha nem lesznek képesek cáfolni. Főként azért nem, mert a korlátozó-libertarianizmus szerint csakis a dilemmatikus szituációkban hozott döntéseink lehetnek szabadok, és ezeknek a dilemmatikus szituációknak a kísérleti körülmények között való létrehozása súlyos gyakorlati és etikai akadályokba ütközik.
Az előadás első felében bemutatom a libertarianizmus engedékeny és korlátozó változatát. Mivel az engedékeny-libertarianizmus szerint az indokokra épülő tudatos döntések ugyanúgy kell hogy szabadok legyenek, mint az indokokat nélkülöző tudatos döntések, ezért az ő esetükben az említett kognitív tudományi kísérletek, melyek megkérdőjelezik az utóbbiak szabad mivoltát, meg kell hogy kérdőjelezzék az előbbiekét is. Az előadás második szakaszában bemutatom a korlátozó elméleteket és a mellette szóló érveket. Ezek az elméletek éles határvonalat húznak az indokokra épülő és azokat nélkülöző döntések között, ezért azok a kísérletek, melyek indokokat nélkülöző döntéseket vizsgálnak, nem lehetnek relevánsak a valóban szabad döntésekkel kapcsolatban. A harmadik szakaszban pedig megmutatom, hogy miért látom kivihetetlennek azt, hogy megfelelően vizsgáljuk a dilemmatikus döntési szituációkat.
Helyszín: 1014 Budapest, Országház u. 30. Pepita terem
Időpont: 2016 november 22., 16:00.
Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója november 17-én előadást tart Lisszabonban a Lost and Tranformed Cities. A Digital Perspective című nemzetközi konferencián. Előadása címe: "Buda(pest): the virtual life of the city in a novel", kivonata itt érhető el.
96. oldal / 142