Az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Central European University szeretettel meghív minden érdeklődőt a 2017. február 3-4-én megrendezésre kerülő
Philosophy of Borders - Nations, States and Immigration
című konferenciájára.
Keynote speakers:
David Miller (University of Oxford)
Margaret Moore (Queen's University)
Helyszínek:
2017. 02. 03.: 1051 Budapest, Nádor u. 9., CEU, Gellner Terem
2017. 02. 04.: 1051 Budapest, Arany János u. 1., MTA Könyvtár
Az MTA BTK Filozófiai Intézetének Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoportja, Politikafilozófia és Erkölcsfilozófia Kutatócsoportja, valamint a Magyar Művészeti Akadémia
2017. február 17-18-án szeretettel meghív minden érdeklődőt a következő konferenciára:
A konferencia programja:
Február 17.:
10:00 - Megnyitó (Kucsera Tamás, Andrew Huddleston, Hörcher Ferenc)
10:10 - 11:25 - Elisabeth Schellekens: On the Relation between Aesthetic Value and Epistemic Value
11:25 - 12:40 - James Grant: Understanding and Artistic Value
12:40 - 13:00 - Kávészünet
13:00 - 14:15 - Errol Lord: Learning about Morality through Art
14:15 - 15:30 - Ebédszünet
15:30 - 16:45 - Ferenc Hörcher: How to Learn through Catharsis: Once again about the Cognitive Value of Poetry in Aristotle
16:45 - 18:00 - Vid Simoniti: Art and Minor Philosophical Genres
Február 18.:
11:15 - 12:30 - Stacie Friend: Learning from Stories
12:30 - 12:45 - Kávészünet
12:45 - 14:00 - Deodáth Zuh: Framing the Philosophy of Art History. Arnold Hauser's Take on the Cognitive Value of Art
14:00 - Záróebéd
A konferencia helyszíne: Pesti Vigadó, 1051 Budapest V., Vigadó tér 2., 4. emelet, Sinkovits Imre Kamaraszínház
Az előadások absztraktjai ide kattintva olvashatók.
A Studies in History and Philosophy of Modern Physics közlésre elfogadta Gyenis Balázs „Maxwell and the normal distribution: A colored story of probability, independence, and tendency toward equilibrium” című tanulmányát. A cikk új filozófiai és történeti elemzését adja a statisztikus fizika kezdeinek és a valószínűségi függetlenség fogalmának, elsősorban James C. Maxwell 1860-as Illustrations of the Dynamical Theory of Gases, a fizika történetének „egyik legfontosabb passzusát” tartalmazó értekezésének elemzésén keresztül. A tanulmány többek között érvel azon új tudománytörténeti felfedezés mellett is, miszerint Ludwig Boltzmann 1872-es híres “H-tétele” nem az első elfogadható mechanikai bizonyítás-kísérlet az irreverzibilis folyamatok létének igazolására: a prioritás valójában Maxwell-t illeti meg.
Az Élet és Irodalomban megjelent cikkéről, illetve az azzal kapcsolatos reakciókról készített interjút a Magyar Nemzet Online Tőzsér Jánossal. Az interjú ide kattintva olvasható.
Székely Lászlónak az interjú kapcsán született írása pedig itt érhető el.
A "Brentano Studien" 2016. évi 14. számában (tartalomjegyzék) jelenik meg intézetünk kutatójának, Varga Péter Andrásnak a "The Impersonalien Controversy in Early Phenomenology. Sigwart and the School of Brentano" című, tördelt változatban több mint ötven oldalas tanulmánya, amelyben a szerző a kialakulóban lévő fenomenológia és a késő tizenkilencedik századi egyetemi filozófia (az ún. Universitätsphilosophie) közti kapcsolatot vizsgálja az alanytalan mondatok (impersonalia) a filozófiai logikai és pszichológia szempontjából történő értelmezéséről szóló korabeli vita rekonstrukciójának segítségével. A nyomtatásban megjelenő folyóiratot a németországi J. H. Röll kiadó (Würzburg) adja ki (korábbi számok), a tanulmány szerzői végleges változata az MTA REAL repozitóriumában is elérhető. A több külföldi gyűjteményből származó kiadatlan forrásokat (levél, előadásjegyzet, marginália etc.) felhasználó tanulmány függelékében egy eddig tévesen azonosított Brentano-szöveg eredeti változatának kritikai kiadása található.
A szerző a fenomenológia keletkezésére irányuló, hasonló módszertanú vizsgálódásainak egy másik eredményéről, azaz a kialakulóban lévő fenomenológia és egy másik korabeli vitakapcsolatáról a "Magyar Filozófiai Szemlé"-ben nemrég megjelent, "Az ignorabimus-vita és a korai fenomenológia. A fenomenológia keletkezésének egy feltáratlan fejezetéről" című, tördelt változatban több mint harminc oldalas tanulmányában számolt be (60/1 [2016], 50-82. o., REAL, teljes szöveg).
Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában. Az interjú írott változata itt olvasható.
Az Élet és Irodalom 2016. november 11-i számában közölte Tőzsér János "Az Eszmélet és a filozófiai analízis" című írását, amelyre öt reakció érkezett: Tverdota György, Paár Tamás, Marno János, Pór Péter és Varga Péter András egyaránt hozzászóltak a vitához, melynek utolsó írása Tőzsér János válasza volt 2016. december 21-én.
(A szövegeket az Élet és Irodalom szíves engedélyével közöljük.)
Az MTA BTK FI Fizika filozófiája kutatócsoportja tisztelettel meghívja
WHEN TWO SPACETIMES ARE THE SAME?
című miniszimpóziumára. Előadók:
Juliusz Doboszewski (Jagiellonian University, Krakow)
László Szabados (Wigner Research Centre for Physics, Budapest)
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30., Filozófiai Intézet, 026-os szoba
Időpont: 2016. december 19. 16 óra
A részletekről a csoport honlapján tájékozódhat.
98. oldal / 145