Zuh Deodáth posztdoktori ösztöndíja

Zuh Deodáth, intézetünk kutatója három év posztdoktori támogatásban részesült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2016-os pályázati kiírásán. Tervei szerint a Hauser Arnold pályképe és recepciója című monográfián és lezárásaképpen Hauser és Balázs Béla filmelméletének összehasonlító elemzésén dolgozik majd. Gratulálunk és munkájához sok sikert kívánunk.

Political Realism and Practical Morality

A 2016. november 18-19-én megrendezésre kerülő "Political Realism and Practical Morality" című nemzetközi konferencia blogja ide kattintva elérhető.

Nemzet, faj, kultúra... címmel új sorozatkötet jelent meg

A napokban jelent meg a Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában című kiadvány a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések – Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből-sorozat második darabjaként. A kötetet Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás és Mester Béla szerkesztette. Az új kiadvány Tartalomjegyzéke itt tekinthető meg, Mester Béla kötetet bevezető írása pedig itt olvasható.

„2013 őszén azzal a céllal alakult a Gyáni Gábor és Dávidházi Péter vezetésével huszonöt főt összefogó OTKA-kutatócsoport, hogy rendszerezze a különböző művészetek és tudományterületek szerepét a nemzetté válás összetett folyamatában a 19. századi Magyarországon. A kutatások eredményeinek közzétételére indított könyvsorozat jelen kötete tizennégy tanulmányt tartalmaz, amelyek az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Filozófiai Intézete által 2015. december 8-án rendezett konferencia előadásain alapulnak. Arra kerestük a választ, hogyan és milyen módon jelenik meg a nép, a nemzet és a faj fogalma a kor politikai, filozófiai és tudományos, irodalmi, valamint hétköznapi nyelvi regisztereiben; hogyan reflektál a kultúra a történelmi-politikai helyzetre, s hogyan használják a politikai-társadalmi viták során a kultúra és a tudomány diskurzusait.”

A kötet ára 3000 Ft. Megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Bp. 1014 Úri u. 53., I. emelet 57., munkanapokon 9.00–16.00 óráig), továbbá az MTA BTK Penna könyvesboltjában (1053 Budapest, Magyar u. 40., munkanapokon 13.00–17.00 óráig), illetve megrendelhető a és az e-mail-címen, illetve a 224–6700/624, 626-os telefonszámon. A kötetet a kiadón kívül partnereinknél vásárolhatja meg.

Peregrinus előadás-sorozat: Koramodern Szimpózium

Szűcs László Gergely MTA Prémium ösztöndíjas

Szücs László Gergely „Az emberi méltóság társadalomfilozófiái” című kutatási projektjével elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia „Prémium Posztdoktori Kutatói Programjának” három évre szóló támogatását. A nyertes kutatási terv egy monográfia megírását tűzi ki célul, amely három kortárs paradigma alapján, kritikailag elemzi az emberi méltóság problémáit: az első rész elismerés-elméleti, a második vallásszociológiai, a harmadik diskurzuselméleti paradigmában vizsgálja a méltóság kapcsán felmerülő kérdéseket. A  kutatás előfeltevése szerint a három paradigma meghatározó szerzőinek (mindenekelőtt Axel Honneth, Avishai Margalit, Nancy Fraser, Tine Stein, Hans Joas, Rainer Forst és Jürgen Habermas) kritikai elemzése lehetőséget nyújt az emberi méltóságra vonatkozó igényünk filozófiai előfeltevéseinek és reális történeti-kulturális feltételeinek együttes vizsgáltára.

Az MTA a „Prémium Posztdoktori Kutatói Program” keretein belül olyan fiatal kutatókat támogat, akik szakterületükön jelentős eredményeket tudnak felmutatni, nemzetközi kutatási tapasztalatokkal rendelkeznek, és kimagasló színvonalú kutatási tervet állítottak össze. A pályázat célja a posztdoktor kutatók hazai kutatásának és nemzetközi mobilitásának előmozdítása, más kiválósági programra (mindenekelőtt a Lendület Programra, a European Research Council pályázataira) történő felkészülésük szakmai elősegítése. A bírálat két fordulóját (felkért hazai és külföldi bírálók anonim bírálatát, valamint az MTA által felkért szakmai zsűri véleményezését) követően az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa 2016-ban a beérkező 127 pályázat közül 25 kutatási terv, ebből összesen 4 bölcsészettudományi kutatás támogatása mellett döntött, és a döntést az MTA elnöke hagyta jóvá.

Hörcher Ferenc igazgatói kinevezésének meghosszabbítása és mostani igazgatói pályázata

Hörcher Ferencnek, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatójának vezetői kinevezését Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója 2021. június 30-áig  meghosszabbította. Hörcher Ferencnek az MTA BTK Filozófiai Intézetével kapcsolatos Intézetvezetői szakmai koncepciója itt olvasható.

Szemináriumsorozat: Varga Péter András

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Varga Péter András (MTA BTK FI)
A „filozófiatörténet filozófiája” Franz Brentanonál a német poszthegeliánus filozófiatörténet-írás korabeli alternatíváinak (J. E. Erdmann, E. Zeller, W. Dilthey) tükrében
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. június 21. 16:00

Absztrakt:

A filozófiatörténet-írás elmélete iránt érdeklődve a tizenkilencedik századi német filozófia elsősorban azért tarthat számot figyelmünkre, mert már Kantnál és a századelő kisebb kantiánus szerzőinél megjelent a filozófiatörténet filozófiai egységére vonatkozó explicit reflexió. Azt hiszem azonban, mai szemmel különösen a század második, poszthegeliánus fele tűnhet érdekesnek, melyben párhuzamosan zajlott a hegeli filozófiatörténet-felfogás dogmatikus kanonizálása -- melyet J. E. Erdmann példáján vizsgálok --, valamint az empirikus szaktudományként tekintett filozófiatörténet-írás ezzel szemben megfogalmazódó emancipációja. Utóbbit a gyakorló filozófia- és vallástörténész Eduard Zeller módszertani trajektóriájának rövid bemutatásával szeretném illusztrálni, amely mind biográfiailag, mind álláspontjában kötődik Wilhelm Dilthey filozófiatörténet-koncepciójához (a szellemtudományok megalapozásának jóval átfogóbb filozófiai programja ellenére).

Franz Brentano híres, a filozófiatörténet menetéről alkotott fáziselmélete nem csak egy az ezen biográfiai-tematikus kontextusban értelmezendő markáns historiográfiai álláspont, hanem, azt gondolom, ehhez a kontextushoz viszonyítva talán segítségünkre lehet a filozófiatörténet-írás és a filozófia kapcsolatára vonatkozó bizonyos tanulságok megfogalmazásában is.

Szemináriumsorozat: Forrai Gábor

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Forrai Gábor (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)
A tény-vélemény megkülönböztetés dialógus-játék modellje
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. június 14. 16:00

Absztrakt:

A ténykijelentések és vélemény-kijelentések megkülönböztetése nagyon fontos szerepet játszik a szabad véleménynyilvánításhoz való jog és a jó hírnévhez való jog közti egyensúly biztosításában. Az előadás az megkülönböztetés elméleti alapjainak tisztázásához kíván hozzájárulni a formális dialektika eszközeivel. A gondolatmenet röviden a következő:

A jó hírnév ténylegesen akkor sérül, ha a közlést a címzettek (továbbiakban: olvasók) elhiszik. Tételezzük fel, hogy az olvasó úgy dönt arról, hogy higgyen-e a közlőnek (továbbiakban: újságíró), hogy számba veszi az írásban található érveket, és kikalkulálja, hogy ellenérveire az újságíró tud-e válaszolni. Akkor és csak hisz neki, ha tud. Ez a folyamat jól modellezhető egy dialógus-játékkal – a játékot akkor nyeri az olvasó, ha van olyan ellenvetése, amelyre az újságírónak nincs válasza. (A játék szabályai határozzák meg, hogy miféle ellenvetések megengedettek.) Az általam konstruált játékban az újságírónak van egy nyerő stratégiája, jelesül, hogy olyasmire hivatkozik érvelésében, amelyről az olvasónak nincs tudása. Az ezzel a stratégiával való visszaélés értelmezhető hamis ténykijelentésként. Ez az absztrakt modell azáltal kínál tényleges (noha részleges) magyarázatot a megkülönböztetésre, hogy a bíróságok szempontjából ésszerű feltételezni, hogy az olvasók a dialógus-játékban modellezett módon döntenek a közlésekről.