Hörcher Ferenc "The Constitutional Moment of 1848" címmel tart előadást a 2016. október 19-21. között az Universitat de Barcelona által megrendezésre kerülő "European Society for the History of Political Thought, Fourth International Conference: Constitutional Moments, Founding Myths, Charters and Constitutions Through History" című konferencián.
Az MTA BTK Filozófiai Intézete mindenkit szeretettel vár az alábbi rendezvényre:
Német-magyar párhuzamok és eltérések, a reformáció korában és ma. Rendhagyó műhelykonferencia Nádas Péter Az élet sója című könyvéről, a szerző jelenlétében
Helyszín: MTA BTK, 1014 Országház u. 30., Jakobinus terem
Időpont: 2016. október 28., 9.00-13.15
Program
9.00-9.30 Csepregi Zoltán (EHE): Bilderfrage: elméleti és gyakorlati megoldások a korai reformációban Svábföldön és Magyarországon
9.30-10.00 Erdélyi Gabriella (MTA BTK TTI): Kora újkori vallásosság és a mindennapok történetírása
10.00-10.30 Hörcher Ferenc (MTA BTK FI): Városi (ön)kormányzás egykor és ma. És mit tudnak a német polgárok?
10.30-11.00 Marosi Ernő (MTA BTK MI): "Elmés funkcionalitás" és "a dolgok pászentosságának elve". Egy művészettörténész megjegyzései
szünet
11.15-11.45 Petneházi Gábor (MTA BTK ITI): Urbanitás és utópia. Városképek a magyar irodalomban a kora-újkortól Máraiig
11.45-12.15 Szende Katalin (CEU): Három dimenzió: városi térhasználat és térszemlélet a reformáció előtt, alatt és után
12.15-12.45 Weisz Boglárka (MTA BTK TTI): Sókereskedelem és sóbányászat a késő középkorban
12.45-13.15 Wilheim András (LFZE): Akikhez szól a harang
Az "Ismeretelméleti műhely-szeminárium" következő rendezvénye 2016. október 20-án lesz 14.00-tól a 1014 Budapest, Országház u. 30. alatt található 224-es teremben.
Vitaindítót Gyarmathy Ákos tart A figyelem episztemikus szerepe az érzékelés hierarchikus modelljeiben címmel.
Absztrakt:
Ahhoz, hogy az érzékelés diszjunktív elméleteiben elkerülhető legyen az úgynevezett következmény elv, különbséget kell tenni az érzékelés mint faktív reprezentációs állapot és a tudás között. Jelen írásban amellett érvelek, hogy az episztemikusan releváns reprezentációk csak tudatos érzékelések lehetnek, amiből az is következik, hogy az episztemikusan releváns értelemben vett érzékelés indirekt folyamat. Amellett kívánok érveket felsorakoztatni, hogy az episztemikus szempontból releváns, igazolt érzékelési állapotok kizárólag a top-down kognitív rendszerekkel konzisztens, tudatos reprezentációs állapotok lehetnek. Jelen írás azzal a javaslattal él, hogy az episztemikus szempontból fontos reprezentációk körét (melyhez hozzátartoznak a perceptuális episztemikus indokok is) a top-down folyamatok eredményeképp létrejövő reprezentációkra kell korlátozni, az ezekre a rendszerekre ható egyéb folyamatokat pedig ki kell zárni az episztemikusan megbízható (credible) információforrások köréből.
Az MTA BTK Filozófiai Intézetének Tudománytörténet és Tudományfilozófia, valamint Politikai Filozófia és Erkölcsfilozófia Kutatócsoportja
2016. október 18-án szeretettel meghív minden érdeklődőt a következő konferenciára:
Hume and After: Discourses of Morality and Politics in Enlightenment Britain
A konferencia programja:
13:00 - 13:45 - James Harris: The Most Difficult Question of Any: Hume and Smith on Allegiance
13:45 - 14:30 - Tamás Demeter: Hume's Three Perspectives on Human Action
14:30 - 15:00 - Coffee break
15:00 - 15:45 - Alessio Vaccari: The Passion of Resentment in Hume's Theory of Justice
15:45 - 16:30 - László Kontler: William Robertson and the Political Morality of Imperial Expansion
16:30 - 17:00 - Coffee break
17:00 - 17:45 - Ferenc Hörcher: "The Age of Chivalry is Gone." Edmund Burke's Account of the French Revolution as a Loss of Virtue, Learning and Commerce
17:45 - 18:30 - Anna Plassart: Democracy after French Republicanism: Reformist Discourses in Early 19th-Century Britain
A konferencia helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30., Pepita terem
Hungary, 1956: The Role of the Tragic in the Construction of Central European National Identities címmel kerül sor Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet igazgatója előadására 2016. október 11-én a University of North Carolina at Chapel Hill szervezésében Chapel Hillben, az Amerikai Egyesült Államokban. A meghívó itt olvasható.
Demeter Tamás "David Hume and the Culture of Scottish Newtonianism" című kötete a Brill Academic Publishers kiadójánál jelent meg.
Registers of Philosophy 2016/3. Grace Whistler: Albert Camus and the Virtue of the Literary Register
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Hévizi Ottó (MTA BTK FI)
A monogram-érv és az antinómiák
című előadására.
Az előadás absztraktja:
Ismeretes, hogy Kant az időtanát az empirikus szemléletre és a tapasztalásra korlátozta, vagyis A tiszta ész kritikájában az analitikára (a transzcendentális esztétikára és dedukcióra), a dialektikát pedig kivonta az idői gondolkodás hatálya alól. Ennek a szigorú elhatárolásnak a jogosságát az előadás nem külső kritikai szempontból fogja vizsgálni, hanem belső kritikával él. Kant bizonyos idői elgondolásait veti egybe az érvényében csak a tapasztalati ítéletekre behatárolt időtanával, ahol is az idő a linearitás képzete, szemléletünk formája és az episztemikus sémák lehetőségfeltétele. Előadásom a mellett érvel, hogy vannak Kant gondolkodásában latensen érvényesülő, időbölcseleti mozzanatok, amelyek elmozdulást jelentenek erről a manifeszt időtani pozícióról. Álláspontomat egy példa (az antinómia-tan) és egy argumentum (az ún. monogram-érv) reprezentálja. Ez utóbbi - a monogram-érv -, illetve a hozzá tartozó két előzetes megjegyzés a mellékletben olvasható.
Helyszín: 1014 Budapest, Országház u. 30. Pepita terem
Időpont: 2016 október 4., 14:00. (Isztray Simon előadása előtt)
104. oldal / 147