Műhelybeszélgetés

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Vallásfilozófiai és Hermeneutikai Osztálya Vallásfilozófiai Csoportja tisztelettel meghívja

Kerekes Erzsébet
Szavak közt az idő (Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015.)

című kötetével kapcsolatos műhelybeszélgetésére.

Opponens: Lengyel Zsuzsanna Mariann

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. május 31. 10.30

Szemináriumsorozat: Guba Ágoston

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Guba Ágoston (MTA BTK FI)
Czabán Izsák és az Existentia atomorum
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. május 31. 16:00

Absztrakt:

Eperjesen az 1650-es évek legvégétől gyors szellemi fellendülés kezdődött, amely azonban a történeti körülmények miatt csak igen rövid ideig tartott. Ezekben az években olyan önállónak tekinthető filozófiai művek születtek meg, amelyek kilépnek a hagyományos iskolarendszerbe illeszkedő filozófia keretei közül. Ugyancsak ebben az időszakban adják ki az eperjesi Czabán Izsák Existentia atomorumát Wittenbergben, amely egy korpuszkuláris anyagelmélet mellett foglal állást. Előadásom célja, hogy a wittenbergi és az eperjesi háttér bemutatásának a segítségével elhelyezzem az Existentia atomorumot a megfelelő filozófiatörténeti kontextusában.

Hörcher Ferenc előadásai Varsóban és Uppsalában

Hörcher Ferenc 2016. május 28-án a Varsói Egyetem és a Humane Philosophy Project szervezésében megrendezendő Personhood, Law and the Idea of the Tragic című konferencián tart előadást "The Role of the Tragic in the Construction of Central European National Self-Identities: the Example of Hungary with Some References to Poland" címmel, és május 27-én a Philosophy, Imagination and the Arts című konferencián, az Uppsalai Egyetem Filozófia Tanszékén: "To Imagine the Other with the Help of the Arts: Aristotle, Smith and Nussbaum" címen.

Hauser Arnold tudás- és művészetszociológia szeminárium 2016

2016. május 27-én harmadik alkalommal kerül megrendezésre az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének szervezésében a "Hauser Arnold tudás- és művészetszociológia szeminárium". A szeminárium programja:

10:00 - Megnyitó

10:10 - Demeter Tamás: A tudásszociológia magyar hagyománya
10:50 - Molnár Gábor: Cselekvések és kulturális tárgyak értelmezése Mannheimnél és Schütznél

11:30-11:50 - Kávészünet

11: 50 - Gárdos Judit: Adat, tudás, hitelesség a szociológiában

12:30-14:00 - Ebédszünet

14:00 - Kókai Károly: Hauser Arnold a bécsi emigrációban
14:40 - Zuh Deodáth: Válságtan. Hauser Arnold és a manierizmus

15:20-15:30 - Kávészünet

15:30 - Barcsi Tamás: Az esztelenség tapasztalata a művészetben - Foucault és Hauser
16:10 - Bene Adrián: Értelmiség, bürokrácia, ideológia - Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz és Sartre marxista társadalomelmélete

16:50 - Zárszó

Probability, Causality and Determinism

Az MTA BTK Filozófiai Intézete tisztelettel meghív minden érdeklődőt a Budapest-Krakkó Kutatócsoport ötödik Probability, Causality and Determinism workshopjára.
 
Helyszín: 1014 Országház utca 30., Pepita terem
Időpont: 2016. május 23-24.

A workshop programjáról a kutatócsoport honlapján tájékozódhatnak.

Hörcher Ferenc előadásai Kolozsváron

Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézetének igazgatója május 17. és 19. között három előadást tart a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, az alábbi helyszíneken és időpontokban:

2016. május 17., 10:00 : Filozófiai Intézet, Babeș-Bolyai Tudományegyetem
"A város a politikai filozófiában"

2016. május 18., 14:00 : Magyar Történeti Intézet, Babeș-Bolyai Tudományegyetem
"Hol rekedt meg a magyar városok fejlődése?"

2016. május 19., 10:00 : Politikatudományi Intézet, Babeș-Bolyai Tudományegyetem
"What roles should cities play in European politics? An outline of a political philosophy of urban centres"

Nemzetközi konferencia a Filozófiai Intézet szervezésében

The Registers of Philosophy II címmel nemzetközi tudományos konferenciára kerül sor 2016. május 14-én (szombaton) 8.45 órai kezdettel a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében kutatóközpontunk Pepita Termében (Bp. 1014 Országház u. 30.). A meghívó itt olvasható.

Szemináriumsorozat: Bárány Tibor

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Bárány Tibor (BME GTK)
Ami kifejezhető és ami nem - A kifejezhetőség elve a kortárs nyelvfilozófiában
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. május 17. 16:00

Absztrakt:

A kifejezhetőség elve szerint „mindig lehetséges, hogy a beszélő pontosan azt mondja, amit ki akar fejezni” (Searle 1968, 1969/2009, 1979). Az elv felemás filozófiai karriert futott be az elmúlt ötven évben. Egyrészről az elv valamelyik változata mind a mai napig implicit módszertani előfeltevésként ott munkál a jelentés természetével vagy a konvencionálisan kódolt szemantikai jelentésnek a teljes beszédaktus-jelentés kialakulásában játszott szerepével kapcsolatos viták hátterében. Másfelől viszont kevés szerző vizsgálta explicit módon magát az elvet, és érvelt mellette vagy ellene.

Előadásom első részében megvizsgálom, milyen szerepet töltött be az elv Searle korai beszédaktus-elméletében, és tisztázok néhány közkeletű félreértést az elv eredeti változatával kapcsolatban (l. pl. Kissine 2008, 2012). Ezek után – immár a Searle-féle beszédaktus-elmélettől függetlenül – azt fogom megmutatni, hogy az elv jól használható a teljes beszédaktus-jelentésre vonatkozó elemzések taxonómiájának felállításához. Az elv minden aktuális mondatra és megnyilatkozásra definiál egy fordítási vagy helyettesítési relációt, és attól függően, hogy mit követelünk meg az ún. pontos (értsd: maximálisan explicit és szó szerinti) mondatoktól, az elv más és más változatát kapjuk; és az, hogy az elv milyen változatával dolgoznak, jól karakterizálja az egyes álláspontokat. Végül – részben visszakanyarodva a searle-i beszédaktus-elmélethez – megvizsgálom, hogyan lehet érvelni a kifejezhetőség elvének egyes változatai ellen, illetve hogy az elv valóban ellentmondásban van-e Searle nézeteivel az ún. Háttérhez tartozó feltevésekről, amelyek a szerző feltételezése szerint minden aktuális mondat tartalmát meghatározzák (lásd Recanati 2003, Carston 2002, Navarro-Reyes 2009, Kannetzky 2001, 2002, Belleri 2004). Zárásként megmutatom, hogyan használhatjuk a kifejezhetőség elvét a hazugság és a félrevezetés fogalmi megkülönböztetésére (l. Saul 2012), illetve a politikailag korrekt nyelvhasználat működésének leírására.