
A Studies in History and Philosophy of Modern Physics közlésre elfogadta Gyenis Balázs „Maxwell and the normal distribution: A colored story of probability, independence, and tendency toward equilibrium” című tanulmányát. A cikk új filozófiai és történeti elemzését adja a statisztikus fizika kezdeinek és a valószínűségi függetlenség fogalmának, elsősorban James C. Maxwell 1860-as Illustrations of the Dynamical Theory of Gases, a fizika történetének „egyik legfontosabb passzusát” tartalmazó értekezésének elemzésén keresztül. A tanulmány többek között érvel azon új tudománytörténeti felfedezés mellett is, miszerint Ludwig Boltzmann 1872-es híres “H-tétele” nem az első elfogadható mechanikai bizonyítás-kísérlet az irreverzibilis folyamatok létének igazolására: a prioritás valójában Maxwell-t illeti meg.
Az Élet és Irodalomban megjelent cikkéről, illetve az azzal kapcsolatos reakciókról készített interjút a Magyar Nemzet Online Tőzsér Jánossal. Az interjú ide kattintva olvasható.
Székely Lászlónak az interjú kapcsán született írása pedig itt érhető el.
A "Brentano Studien" 2016. évi 14. számában (tartalomjegyzék) jelenik meg intézetünk kutatójának, Varga Péter Andrásnak a "The Impersonalien Controversy in Early Phenomenology. Sigwart and the School of Brentano" című, tördelt változatban több mint ötven oldalas tanulmánya, amelyben a szerző a kialakulóban lévő fenomenológia és a késő tizenkilencedik századi egyetemi filozófia (az ún. Universitätsphilosophie) közti kapcsolatot vizsgálja az alanytalan mondatok (impersonalia) a filozófiai logikai és pszichológia szempontjából történő értelmezéséről szóló korabeli vita rekonstrukciójának segítségével. A nyomtatásban megjelenő folyóiratot a németországi J. H. Röll kiadó (Würzburg) adja ki (korábbi számok), a tanulmány szerzői végleges változata az MTA REAL repozitóriumában is elérhető. A több külföldi gyűjteményből származó kiadatlan forrásokat (levél, előadásjegyzet, marginália etc.) felhasználó tanulmány függelékében egy eddig tévesen azonosított Brentano-szöveg eredeti változatának kritikai kiadása található.
A szerző a fenomenológia keletkezésére irányuló, hasonló módszertanú vizsgálódásainak egy másik eredményéről, azaz a kialakulóban lévő fenomenológia és egy másik korabeli vitakapcsolatáról a "Magyar Filozófiai Szemlé"-ben nemrég megjelent, "Az ignorabimus-vita és a korai fenomenológia. A fenomenológia keletkezésének egy feltáratlan fejezetéről" című, tördelt változatban több mint harminc oldalas tanulmányában számolt be (60/1 [2016], 50-82. o., REAL, teljes szöveg).
Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában. Az interjú írott változata itt olvasható.
Az Élet és Irodalom 2016. november 11-i számában közölte Tőzsér János "Az Eszmélet és a filozófiai analízis" című írását, amelyre öt reakció érkezett: Tverdota György, Paár Tamás, Marno János, Pór Péter és Varga Péter András egyaránt hozzászóltak a vitához, melynek utolsó írása Tőzsér János válasza volt 2016. december 21-én.
(A szövegeket az Élet és Irodalom szíves engedélyével közöljük.)
Az MTA BTK FI Fizika filozófiája kutatócsoportja tisztelettel meghívja
WHEN TWO SPACETIMES ARE THE SAME?
című miniszimpóziumára. Előadók:
Juliusz Doboszewski (Jagiellonian University, Krakow)
László Szabados (Wigner Research Centre for Physics, Budapest)
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30.,  Filozófiai Intézet, 026-os szoba 
Időpont: 2016. december 19.  16 óra
A részletekről a csoport honlapján tájékozódhat.
 Our Institute will host the 45th International Hume Society Conference in 2018. Please consult the call for papers and the Society website.
Our Institute will host the 45th International Hume Society Conference in 2018. Please consult the call for papers and the Society website.
Registers of Philosophy 2016/7. Paul Richard Blum: American Slave Narratives as Sources of Philosophical Anthropology. Turning First Person Stories into Philosophy
103. oldal / 150