KÖZGYŰJTEMÉNY – EMLÉKHELY – POSZTGRADUÁLIS KUTATÓHELY
JAVASLAT
az MTA Könyvtár és Információs Központ – Lukács Archívum jelenlegi helyén (Lukács György egykori lakásában) Lukács Archívum és Könyvtárként folytatandó tevékenységére
A javaslat teljes szövege ezen a linken olvasható.
Az MTA BTK Filozófiai Intézetének Fizika filozófiája interdiszciplináris kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt a
LOCAL CAUSALITY AND CAUSAL GRAPHS
című miniszimpóziumára
Előadók:
Daniel Malinsky (Carnegie Mellon Egyetem, Pittsburgh)
Péter Vecsernyés (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont)
Gábor Hofer-Szabó (MTA BTK Filozófiai Intézet)
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (26-os szoba)
Időpont: 2016. március 21. 16:00
A részletekről a kutatócsoport honlapján tájékozódhat.
Az MTA BTK Filozófiai Intézete Vallásfilozófiai és Hermeneutikai Osztálya Vallásfilozófiai Csoportjának 2016. tavaszi rendezvényei:
Műhelybeszélgetések a csoport tagjainak megjelent köteteiről, illetve munkáiról.
2016. IV. 5., 10:30. Frenyó Zoltán: Korfordulón. MTA BTK Filozófiai Intézet, Bp. 2015.
2016. IV. 19., 10:30. Turgonyi Zoltán: Természetjog egy természet alatti világban. Horváth Sándor ember- és társadalomképe. OTKA-tanulmány.
2016. V. 3., 10:30. Frenyó Zoltán: A filozófia tankönyve. Szent István Társulat, Bp. 2016.
2016. V. 31., 9:30. Kerekes Erzsébet: Szavak közt az idő. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015. (Ez a rendezvény egyben a fiatal kutatók beszámolóinak sorába is illeszkedik.)
A beszélgetések helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. Pepita terem.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Székely László
A kanti a priori és a nem eukleidészi geometriák
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március 22. 16:00
Az előadás rövid összefoglalója és az ajánlott irodalom itt olvasható.
Próbakövek. Van-e aranyszabály ércnél maradandóbb? címmel jelent meg Hévizi Ottó új könyve a Kalligram Kiadó gondozásában.
Részletek a könyv előszavából:
"Könyvem első része, az Erkölcsfilozófiai játékrész az aranyszabály, tágabban: a viszonossági szabályok adta tér vizsgálatára vállalkozik.” – „Úgy találtam, hogy az ún. aranyszabályt érdemes volna 1. plurális módon felfogni (alakjainak sokféleségében), 2. komplexumot látni bennük (emelkedett s alantas szabályok együttesét), 3. többféle funkciót tulajdonítani nekik (introspekciót és detektálást), 4. ezt a szabálykomplexumot az erkölcsiség tereként szemlélni, 5. kiütközve látni benne az etikum idő-mintázatát, valamint érdemes volna 6. a viszonossági szabályok vállalható morális formuláját egy etikai korrekcióval együtt megadni.” – „Munkám második része, mely az Etiko-vallási játékrész címet viseli, e térrel összefüggésben értelmezi az első etika és a második etika Kierkegaard-tól eredő, majd a fiatal Lukácsnál visszatérő megkülönböztetését, ennek néhány további példáját is bemutatva (Kant, Nietzsche, Tengelyi).” – „A vallás és etika egyenrangúságának szem előtt tartásával mutatom be végül Nietzsche játékát is a »tragikai házikellék« katarzis-fogalommal, kiegészítve egy kontrajátékkal, melyet az arisztotelészi felfogás híve fordíthatna szembe a nietzschei kritikával."
Tuboly Ádám Tamás "Reconstructing and Contextualizing Frank's 'Science, Facts, and Values'" címmel tart előadást a Bécsi Egyetem (University of Vienna) Bécsi Kör Intézetében (Vienna Circle Institute) 2016. március 17-én.
„Korfordulón. Filozófiai tanulmányok” címmel megjelent Frenyó Zoltán új kötete (Budapest, 2015. Az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadása. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. 270 oldal.)
Az ember minden korban a múlt és a jövő közötti átmenetben él, s ritkán adatik meg számára, hogy a jelent tartós élményként élje át. Az átmenet érzése azonban különösen jogos akkor, amikor történelme, civilizációja valóságos korszakváltáshoz érkezik. Az pedig kétségtelennek látszik, hogy az európai emberiség a maga újkorának, a modernitásnak a végéhez ért. A szerző ennek a felismerésnek a jegyében fűzte egybe az utóbbi években írt tanulmányait s adta e kötetnek a „Korfordulón” címet.
A kötet ebből a szempontból igyekszik időszerű fogalmi tisztázásokat végezni. Elemzi az ember és a természet viszonyának mibenlétét és nehézségeit. Feltárja az európai civilizáció összetevőit, meghatározza antik, keresztény és modern tényezőit, s megpróbál filozófiai választ adni a jelenkor válságának problémájára. A továbbiakban elemzéseket ad az európai szellem keresztény örökségéről. Hangsúlyosan rámutat arra, hogy az a létharc, amely korunkban zajlik, a fogalomharc terén tetten érhető.
Végül külön fejezetekben gondolkodói arcképeket találunk. A szerző itt olyan, a XX. században fogant életművekhez nyúlt, amelyek alkotói ennek az átmeneti kornak a meghaladását, egy maradandó szellemiség erősítését és egy alapvető kultúra elérését tűzték ki célul.
A könyv egy rövid részlete itt olvasható.
Az MTA BTK Filozófiai Intézetének Társadalomfilozófiai Vitaköre szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt 2016 első félévében megrendezésre kerülő rendezvényeire:
MI A LIBERALIZMUS?
március 7. (hétfő) 16 óra
Csizmadia Ervin (MTA): Hogyan közelítsünk a liberalizmushoz?
Vitaindító: Hörcher Ferenc (MTA)
április 6. (szerda) 16 óra
Lányi András (ELTE): Eltorzult liberális alkat, zsákutcás rendszerváltozás
Vitaindító: Miklósi Zoltán (CEU)
május 18. (szerda) 16 óra
Pogonyi Szabolcs (CEU): Az igazságosság korlátai
Vitaindító: Balázs Zoltán (Corvinus)
június 1. (szerda) 16 óra
Kis János (CEU): Mi a liberalizmus?
Vitaindító: Ludassy Mária (ELTE)
Helyszín: 1014 Budapest, Országház u. 30. (Pepita terem)
Kapcsolat:
109. oldal / 145