Rédei Miklós, az MTA BTK Külső Tanácsadó Testülete filozófus tagjának beszámolója az MTA BTK Filozófiai Intézetében töltött "Honorary Research Fellow" kinevezés alatti tevékenységéről itt olvasható.
Political Realism and Practical Morality: Historical and Theoretical Perspectives
A workshop at the Institute of Philosophy of HAS for political philosophers and historians of early modern political thought
Call for Papers
The Research Group on Practical Philosophy and the History of Ideas of the Institute of Philosophy, HAS announces its plan to organise a workshop on 18-19. November 2016 on an emerging field of common interest for political philosophers and historians of political thought. The recent boom of political realism both in an international and in a national dimension provokes new or newly formulated research questions for both scholars of international relations, political theory and the early modern history of political thought. The Institute of Philosophy will provide a friendly atmosphere for a research workshop on this theme, with plans of working out the framework for further potential common research programmes.
The Agenda
Média és társadalom az információ korában címmel jelent meg Szécsi Gábor új könyve az Akadémiai Kiadó gondozásában. A szerző az MTA BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
Az információs technológiák mindennapi használata révén a média logikája mindinkább behálózza életvilágunkat, hatással van a társadalom és a kultúra minden elemére. Szécsi Gábor könyve a társadalmi élet feltételrendszerét átalakító mediatizáció értelmezéséhez kínál új szempontokat. Külön is foglalkozik a jelenség politikára és tudományra gyakorolt hatásával. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az információ korában a politika és a tudomány mediatizációja új szakaszba lépett, aminek következtében ma már mindinkább a két társadalmi alrendszer és a média kölcsönös egymásra hatásának, a politikai és tudományos közösségek ebből fakadó mediatizálódásának lehetünk tanúi.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Vallásfilozófiai és Hermeneutikai Osztálya Vallásfilozófiai Csoportja tisztelettel meghív minden érdeklődőt
Turgonyi Zoltán
Természetjog egy természet alatti világban. Horváth Sándor ember- és társadalomképe
című műhelybeszélgetésére.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. április 19. 10.30
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Prof. Peter Schroder (UCL és IAS/CEU)
Fidem observandam esse - Trust and Fear in Hobbes and Locke
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. április 19. 16:00
Abstract:
This paper aims to demonstrate that trust commanded an important place among the concepts of seventeenth-century political thought. Understanding the place of trust within the political thought of Hobbes and Locke helps to comprehend the fundamental differences of their positions. A focus on trust permits better understanding of their different uses and connotations of more explicit political and juridical concepts such as punishment, sovereignty, or resistance. Engaging with Hobbes’s argument, Locke tried to advance the discussion of trust in a distinctively different direction.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Tudományfilozófia és tudománytörténet kutatócsoportja tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Barta Zoltán (Debreceni Egyetem)
Az egyedi sokszínűség evolúciós hatásai
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. április 5. 16:00
Absztrakt:
A földi élet egyik legfontosabb jellemzője a változatosság. Milliónyi faj létezik, de a fajokon belül is jelentős különbségeket figyelhetünk meg, még hasonló korú és azonos nemű egyedek között is. Az előadásban azt boncolgatjuk, hogyan hat ez az egyedek közötti változatosság a szociális viselkedés, pl. kooperáció, csapatos élet, evolúciójára.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Márton Miklós
Mit bizonyít a Zombi érv?
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. március 29. 16:00
Absztrakt:
Az utóbbi évtizedek talán legnépszerűbb és leghatásosabb antifizikalista, antiredukcionista érv-típusa az úgynevezett zombi-argumentum. Az érv alapvető szerkezete az alábbi egyszerű következtetésben ragadható meg:
P1 Ha zombik lehetségesek, akkor a fizikalizmus hamis.
P2 Zombik lehetségesek.
K A fizikalizmus hamis
Az argumentum körüli kiterjedt szakirodalmi vita szinte kizárólag a második premissza érvényességét érinti: számos szubtilis gondolatmenettel találkozhatunk a zombik elgondolhatóságáról, az elgondolhatóság mibenlététről és a különböző lehetőség-felfogásokhoz fűződő viszonyáról. Előadásomban ezzel szemben az első premissza érvényességét kívánom kétségbe vonni. Igyekszem megmutatni, hogy akármilyen zombi-fogalommal dolgozzunk is, az első premissza nem feltétlenül lesz igaz. A különböző zombi-fogalmakat aszerint igyekszem elkülöníteni, hogy mely tulajdonságot tekintjük a hétköznapi emberek és a zombik közös tulajdonságának. Három jelöltet fogok megvizsgálni, jelesül a funkcionális szervezettség, a teljes fizikai felépítés és az alapvető mikrofizikai struktúra tulajdonságait. Az előadás célja annak bizonyítása, hogy bármelyik fenti tulajdonságot tekintjük is közösnek, a zombi-érv első premisszája vagy önellentmondásos, vagy hamis lesz; illetve egyes esetekben igazsága csak az érv triviális körkörössége árán tartható fenn.
108. oldal / 145