A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Boros Gábor (KRE)
Body and Mind in Two Discourses on Method: Descartes, Dilthey and Misch
című online intézeti előadására.
(Az előadás magyar nyelven lesz megtartva.)
Az előadás angol nyelvű absztraktja:
The point of departure of my presentation will be the fact that in his monumental History of Autobiography, Georg Misch considered Descartes’ Discourse on Method a fine example of intellectual autobiography.
Yet, as we all know, the Discourse is a highly complex text far from a simple autobiography. And what is even more, and more disturbing is that Misch utilised for his work Dilthey’s concept of an autobiography that was meant to capture the sense of “life as narrating itself” laying down the proper, i.e. “objective” foundation for the historical sciences. But how shall we take “sincerity” in this case, which is the distinguishing feature of a real autobiography in the Dilthey-Misch sense?
I will apply a kind of hermeneutic method trying to move back and forth in a double hermeneutic circle: I will take a look at Misch’s whole concept of an autobiography, and at the historical data in Descartes’s life and works in order to understand the autobiographic character of the Discourse moving again from the details to the whole and vice versa. My tentative point is that because of the sincerity of life that narrated Descartes’ “history of his intellect” it cannot be taken as an autobiography in the Dilthey-Misch sense nor in a usual sense. The body-mind problem will have an important place in my argumentation.
Kommentátor: Olay Csaba (ELTE, BTK FI)
Időpont: 2020. ápriliis 7. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
Szabó Gábor "Simultaneous versus measurement contextuality in quantum theory" címmel előadást tart március 9-én a Barcelonai Egyetemen, a LOGOS szervezésében.
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Gángó Gábor (BTK FI) előadására:
Természetjog Kelet-Európában: áttekintés
Az előadás kísérletet tesz a kelet-európai 17-18. századi természetjogi gondolkodás egyes jellegzetességeinek a megállapítására. Az „Early-Modern Natural Law in Eastern Europe” (Erfurt, 2019. november) című konferencia és a „Network on Natural Law 1625–1850” (Erfurt/Gotha/Halle) kutatócsoport eredményeire is támaszkodva a következő tézisek mellett érvel:
Felekezeti választóvonalak (lutheránus, református, unitárius, szociniánus, katolikus, pravoszláv) tagolják a modern természetjog kelet-európai recepcióját. Az oktatási intézmények az alapvető megjelenési formáját jelentik a természetjogi gondolkodásnak. A (nyugati kereszténység esetében) közös teológiai kereten belül a természetjogi tanítások értelmezése a nyugatitól eltérő politikai rendszerek és kultúrák összefüggésében ment végbe, a teológiai tanítást és a politikai rendszereket alkotó elemek adaptációjának kettős stratégiájával, az első esetben apologetikus, a második esetben kritikai funkciót véve fel. Nagy különbség Kelet és Nyugat között az egyetemek hiánya Keleten, amelynek következtében a természetjog művelése a 17. században protestáns akadémiákhoz, akadémiai gimnáziumokhoz kötődik. Tizenévesek tanítási és karrierigényeihez van szabva a tárgyalás, amelynek következtében a tanárok teljesítménye 1) nem önálló munkákban jelentkezik, hanem feloldódik tankönyvekben, előszavakban, a hallgatók számára megírt disputációkban; 2) nem kerül vissza az európai respublica litteraria közegébe, hanem megmarad az iskola vagy a régió nyilvánosságában. A 17. századi összeurópai trendek visszahatásaként jelentkező katolikus természetjog nyer bebocsátást a Habsburg Birodalom egyetemeire, hogy hatást gyakoroljon a 18. század második felének politikai modernizációs törekvéseire.
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4, B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. március 5. (csütörtök), 12. óra
Hörcher Ferenc részt vesz a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete téli egyetemén, melynek témája a bizalom. A ma délutáni panel témája Bizalom és értékek globális perspektívában. Hörcher Ferenc rövid, angol nyelvű prezentációjának címe: "A politikai bizalom korlátainak térbeli és személyi összetevői".
Időpont: 2020. február 27. délután 14.30-16.00
Helyszín: IASK, Chernel utca 14, H-9730 Kőszeg
Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt Szabó Gábor MTA doktora címre benyújtott
„Causality, Locality, and Probability in Quantum Theory”
című értekezésének 2020. március 5-én 14.15 órakor, a Humán Tudományok Kutatóháza Nagy Előadótermében (1097 Bp., IX., Tóth K. u. 4.) tartandó nyilvános vitájára.
Az értekezés opponensei:
Geszti Tamás, a fizikai tudomány doktora
Németi István, a matematikai tudomány doktora
Máté András, a filozófiai tudomány kandidátusa
Az értekezés megtekinthető az MTA Könyvtárában (Bp. V., Arany J. u. 1.), valamint az MTA honlapján. A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet és írásban előzetesen is, a hozzászólást aláírásával vállalva észrevételt tehet.
26. oldal / 101