Hörcher Ferenc a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen

Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója vendégprofesszorként nyitó előadást tartott május 10-én a Babeș–Bolyai Egyetem Filozófiai Nyílt Napok rendezvényén "Az élet, mint műalkotás a klasszikus filozófiai hagyományban" címmel. Május 12-én pedig a BBTE Történettudományi Intézetében és a Filológiai Intézetben tartott előadást, az MTA BTK közös 19. századi nemzeti kultúra kutatása részeként, A Széchenyiek kulturális intézetalapító tevékenységéről, illetve az MTA Irodalomtudományi Intézete által kiadásra előkészített Hitel-tanulmánykötetről, melynek előszavát írta.

Monika Wulz előadása

A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Dr. Monika Wulz (ETH Zürich) 2014. május 15-én délután 16 órától tartandó, "Abstraction and the Breadth of Consciousness: Paul Szende's Epistemology and the Contemporary Natural and Social Sciences" című előadására. Az előadás helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. A rendezvény az MTA, az Equilor Zrt. és az EU-Fire Kft. támogatásával kerül megrendezésre.

Demeter Tamás publikációja

A Zvi Biener és Eric Schliesser által szerkesztett "Newton and Empiricism" című kötet az Oxford University Press kiadójánál jelent meg; a kötetben olvasható Demeter Tamás "Enlarging the Bounds of Moral Philosophy: Newton's Method and Hume's Science of Man" című tanulmánya.

Konferencia: Van-e egyetemes erkölcs?

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete
tisztelettel meghívja

Van-e egyetemes erkölcs?
A posztmodern kor kihívásai és a morálfilozófia

c. nemzetközi konferenciájára

Helyszín: Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, Bartók és Haydn terem
(Budapest, 1014, Táncsics Mihály u. 7.)
Időpont: 2014. május 8., 9.45-19.00 és május 9., 9.00-15.00

A konferencia nyelve: angol és magyar

A konferencia részletes programját lásd itt és itt.
Az előadások absztraktjai megtalálhatóak itt.

Szemináriumsorozat: Paul Richard Blum

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

PAUL RICHARD BLUM (Loyola University Maryland, jelenleg Palacký University Olomouc.)

"How to Think with Another's Head: Thinking Philosophical Problems Historically"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. április 29., 16:00

R. G. Collingwood famously stated that, if something appears to be unreasonable, it is likely the answer to a question we have not yet understood. He therefore invited to think of philosophical theroems as answers to philosophical questions. In other words, every philosophy has its history. This also entails that, in order to understand a philosophical problem, one has to think with the head of the other philosopher. I will illustrate this with a number of examples, including Immanuel Kant, René Descartes, Michael Polanyi, and Friedrich Nietzsche with the paradigms of narrativity, internal and external aspects of thinking, and contextualization. I hope to show that the divide between history of philosophy and philosophy proper does not actually exist.

Kerekasztal-beszélgetések 2014/1

Kerekasztal-beszélgetés a Reneszánszról

Résztvevők:

Ács Pál irodalomtörténész
Boros Gábor filozófus, filozófiatörténész
Marosi Ernő művészettörténész

Moderátor: Horkay Hörcher Ferenc eszmetörténész

Szemináriumsorozat: Margitay Tihamér

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

MARGITAY TIHAMÉR

"A hallgatólagos tudás és a tudományos tudás határai"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. április 15., 16:00

Polányi episztemológiájának és tudományfilozófiájának kulcseleme a hallgatólagos tudás elmélete. Ez tartalmaz két fontos tézist: (1) Minden tudás hallgatólagos vagy hallgatólagos tudásban gyökerezik, valamint (2) a hallgatólagos tudás meghatározhatatlan és nem tehető teljesen explicitté. Továbbá meglehetősen nyilvánvalónak tűnik, hogy (3) a tudományos tudás — mint elméleti tudás — explicit tudás, amelyet a jelenségekről szóló elméletek és a kísérletekről, mérésekről stb. szóló beszámolók alkotnak. E három állítás együtt azt látszik implikálni, hogy a hallgatólagos tudásról aligha lehet elméletet alkotni.
Feltéve, hogy a hallgatólagos tudásra vonatkozóan Polányinak igaza van, azt fogom vizsgálni, hogy a fentiek alapján, mit tud mondani a tudomány a tudásunkról, illetve hol vannak a tudásunkra vonatkozó tudományos tudás, vagyis a kognitívtudomány és az episztemológia határai.
Nem csak önmagukban érdekesek ezek a kérdések, hanem azért is, mert Polányi a hallgatólagos tudás elméletét kínálja, és így felmerül a kérdés, vajon nem inkonzisztens-e Polányi ismeretelmélete.

Szemináriumsorozat: Zuh Deodáth

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

ZUH DEODÁTH

"Hauser Arnold és a megismerés rétegzett elméletei"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. április 8., 16:00