Az állampolgárság intézményének normatív dilemmái

A vita során Pogonyi Szabolcsnak a Nationalities Papersben megjelent "Dual citizenship and sovereignty" című tanulmányát tárgyaljuk, és többek között arra a kérdésre keressük a választ, hogy az utóbbi évtizedben elterjedt kettős-állampolgárság-modellek az állami szuverenitás növekedéséhez járultak-e hozzá, vagy inkább a "posztnacionális", "kozmopolita" normákat erősítették.

Bevezető előadást tart: Pogonyi Szabolcs, filozófus (CEU, Nationalism Studies Program)
Vitaindítót tart: Hörcher Ferenc, filozófus (MTA Filozófiai Intézet).

A tárgyalandó szöveg a linkre kattintva elérhető.
(Olvasásra ajánljuk továbbá Pogonyi Szabolcs "Four Patterns of Non-resident Voting Rights" című írását, amely a linkre kattintva ugyancsak elérhető.)


Vitakörünkről az MTA BTK Filozófia Intézetének honlapjáról és a vitakör facebook-oldaláról tájékozódhatnak.

(Észrevételeiket, az elküldött/el nem küldött szövegekkel kapcsolatos problémáikat a email címen jelezhetik.)

A bölcsészettudományok hasznáról folytatott kerekasztal-beszélgetés sajtóvisszhangja

A 2015. január 21-én tartott, telt ház előtt lezajlott kerekasztal-beszélgetés a bölcsészettudományok hasznáról igen komoly sajtóvisszhangot váltott ki. Az alábbi helyeken olvasható – a teljesség igénye nélkül – a Híradó, a Mandiner, az Index és az Origo tudósítása.

"Fel kell nőni a társadalom által ránk rótt feladatokhoz"

Az európai integráció támogatása mellett az új technológiai környezetből fakadó kihívások megoldásában is ki kell venniük a részüket a bölcsészettudományok művelőinek – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a humán tudományok hasznáról rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián. A beszélgetésről részletes beszámolót itt olvashat.

Szemináriumsorozat: Sara Lagi

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt

Sara Lagi
Georg Jellinek, a liberal political thinker between the Habsburg Empire and Germany (1885-1898) című előadására.

Az előadás időpontja: 2015. január 27., 16:00
Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., II. emelet, Tanácsterem.

Az előadás az MTA BTK Történettudományi Intézet, Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon OTKA-kutatócsoport (K 108670) támogatásával kerül megrendezésre.

Absztrakt:
Georg Jellinek is commonly known as one of the most prominent 19th century jurists. There is an extensive and excellent academic production stressing his fundamental contribution to German juspositivism and the influence German cultural context had on him and his works.
In this paper we want to re-consider this “image” of the German jurist: we will seek to show and prove that he was not only a jurist but also a political thinker with a clear and strong liberal profile. Moreover we will show how part of his liberal view was influenced by the period he spent in Vienna as a Professor of Law. In this sense, we will analyze how Jellinek responded to crucial questions on freedom, minorities and State power as a political thinker who lived between Austria and Germany.

Szemináriumsorozat: Csejtei Dezső

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt

Csejtei Dezső
Válságok és párhuzamok: Augustus principátusa az EU jövője? című előadására.

Az előadás időpontja: 2015. január 20., 16:00
Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem.

Az előadás alapját David Engels 2014-ben német nyelven megjelent könyve képezi: Auf dem Weg ins Imperium. A kiindulópontot az jelenti, hogy az EU jelenleg több szempontból is komoly válsággal küzd. A szerző a válságból kivezető kiút lehetőségét vizsgálja, mégpedig egy átfogó történetelméleti-történetfilozófiai elemzés segítségével: összeveti az Unió jelenlegi válságjelenségeit azokkal a válságtünetekkel, melyeket a római köztársaság késői korszaka, valamint a korai császárság mutatott. A gazdag történeti anyagot felvonultató elemzés végkövetkeztetése az, hogy a kiút az EU esetében is az, ami a római köztársaság esetében volt: egy impérium megteremtése.
Az előadásban e problémakör kibontására és diszkussziójára kerül sor.

Kerekasztal-beszélgetés: A bölcsészettudományok hasznáról

2015. január 21-én 14.00 órai kezdettel A bölcsészettudományok hasznáról címmel nyilvános kerekasztal-beszélgetésre került sor a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Kistermében (Bp. 1051. Széchenyi István tér 9.).

A beszélgetés aktualitását Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatójának A bölcsészettudományok hasznáról címen megjelent, angol–magyar kétnyelvű tanulmánykötete adta.

A beszélgetés résztvevői: Lovász László akadémikus, az MTA elnöke, Hámori József akadémikus, Pléh Csaba akadémikus, Vékás Lajos akadémikus, az MTA alelnöke, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, és Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója. További részletek itt olvashatóak.

Individualizmus - individuumok nélkül

A vita során Tallár Ferenc két új szövegét tárgyaljuk, és többek között arra keressük a választ, hogy a hagyományos intézményi struktúrák felbomlása, a "dekonstrukció győzelme", az egységes történelembe vetett hit fokozatos háttérbe szorulása növelte-e az autentikus individuum játékterét?

Bevezető előadást tart: Tallár Ferenc, filozófus (Nyme-SEK)
Vitaindítót tart: Mesterházi Miklós, filozófus (Lukács Archívum, Nyme-SEK)

A tárgyalandó szövegek a linkre kattintva elérhetők.

Az esemény időpontja: 2015. január 19. 16.00 óra
Az esemény helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30. Pepita terem.

Vitakörünkről az MTA BTK Filozófiai Intézetének honlapjáról és a vitakör facebook-oldaláról tájékozódhatnak.

(Észrevételeiket, az elküldött/el nem küldött szövegekkel kapcsolatos problémáikat a tarsadalomfilozofiaivitakor at gmail.com email címen jelezhetik.)

Szemináriumsorozat: Varga Péter

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt

Varga Péter
Filozófia mint szigorú tudomány a háború idején: Az első világháború filozófiára gyakorolt hatásának problémája Edmund Husserl példáján
című előadására.

Az előadás időpontja: 2015. január 13., 16:00
Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem.

Az Edmund Husserl körül szerveződő Fenomenológiai Mozgalom nemcsak az első világháborút megelőző összeurópai kulturális fellendülés pregnáns példáját nyújtja, hanem az 1914 tragikus nyarán lezajló "intellektuális mozgosítást" is jól szemléletheti. Mégsem egyszerű meghatároznunk, miként jelenik meg a mozgalom középpontjában álló Edmund Husserl gondolkodásában az első világháború hatása, s ennek megfelelően a filozófiatörténet-írásban gyakran találkozunk Husserl kispolgáriságának, apolitikusságának vádjával, avagy Husserl 1917-18-as Fichte-előadásainak túlértékelésével. Meggyőződésem szerint a probléma megoldásához éppen Husserl biográfiája rejti a kulcsot, amit Husserl etikai gondolkodásának átalakulásával kapcsolok össze. Ennek révén, úgy vélem, az első világháború -- s általában véve a történelem -- filozófiára gyakorolt hatásának egy rendkívül pontosan körülhatárolható értelmű példájához juthatunk.
Előadásom a 2014. december 3-án a belgiumi Leuvenben szervezett "The Great War and Phenomenology" című nemzetközi konferencián elhangzott előadás átdolgozott változata.