International Arnold Hauser Colloquium

A Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke Demeter Tamás szervezésével nemzetközi kollokviumot rendez "International Arnold Hauser Colloquium in the Sociology of Art and Knowledge" címmel.

A rendezvény időpontja: 2014. június 6.

A rendezvény programja ide kattintva érhető el.

2014-ben elnyert támogatások

Az MTA BTK Filozófiai Intézete a 2014-es évben az alábbi pályázatokon nyert el támogatást:

-Nemzetközi jelenlét erősítése: lektorálás, a "Van-e egyetemes erkölcs?" konferencián elhangzott szövegek megjelentetése. Összeg: 350.000 Ft

-Nemzetközi Konferencia Pályázat (MTA): a "Van-e egyetemes erkölcs?" konferenciára fordított támogatás. Összeg: 500.000 Ft

-Gángó Gábor: "A nemesi örökség szerepe a közép-európai állampolgárság kiformálódásában" c. kutatási projektre nyert támogatás. Összeg: 650.000 Ft

-Szabó Gábor: "Valószínűség, kauzalitás és determinizmus" c. kutatási projektre nyert támogatás. Összeg: 850.000 Ft

-Demeter Tamás: Tudománytörténeti-tudományfilozófiai szemináriumsorozatra elnyert támogatás (NKA). Összeg: 700.000 Ft

Szemináriumsorozat: Szécsi Gábor

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

SZÉCSI GÁBOR

Mediatizált közösség és társadalmi tőke az információ korában

című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. május 27. 16:00

Az elektronikusan mediatizált kommunikáció eredményeként megszülető virtuális-fizikai hibrid közösségek a társadalmi tőke valamennyi típusával rendelkező, valós közösségi formák. S mint ilyenek, nyilvánvalóan hozzájárulnak a folyamatként megélt társadalmi hálózat működéséhez és megerősödéséhez. Az új társadalmi viszonyrendszer keretein belül a virtuális közösségek valós közösségekké válnak, a valós közösségi viszonyok ugyanakkor virtualizálódnak. Mediatizálódnak a közösségi formák és velük együtt a közösségről alkotott fogalmunk is, ami viszont egy minden eddiginél erősebb közösségiség kialakulásával jár együtt az elektronikusan kommunikáló emberek körében. Más szóval, a mediatizált vagy hibrid közösségek olyan erős közösségi kötelékeket feltételező, valós közösségi formák, amelyek egyetlen dinamikus, állandóan változó társadalmi hálózat keretében egyesítik a korábban virtuális és fizikai közösségekként működő csoportokat. A fentiek mellett egyébként már csak azért is indokolt a mediatizált közösségek esetében társadalmi tőkéről beszélni, mert a mediatizált közösségek szerveződésének lényegi mozzanatát jelentő tudásmegosztás és bizalom a társadalmi tőke egyik lényeges formája és erőforrása. Sőt mi több ezek a közösségek bizonyos értelemben olyan ideális közösségeknek is tekinthetők, amelyekben a kommunikációs viszonyokból fakadó közösségérzést felerősíti a tekintélyelvűség egyöntetű elutasítása, az egyenlőségen alapuló belső rend iránti nyitottság és a saját szabályok megalkotására való hajlam. Ennek az érzésnek az ereje abból fakad, hogy az elektronikusan kommunikáló ember esetében közösséghez való tartozás élménye együtt jár a közösségen belüli életmód és értékrend szabad megválasztásának tapasztalatával. Az egyéni szabadság érzése által felerősített közösségi kötődések teszik tehát a mediatizált, hibrid közösségeket olyan ideális közösségi formákká, amelyek megteremtik a virtuális és fizikai közösségek szintézisét. Ezért az olyan szerzők szerint, mint Manuel Castells, Amitai Etzioni, Howard Rheingold, Mark Poster, illetve James E. Katz, akkor járunk el helyesen, ha az információ korában a társadalmi interakciókat és a társadalmi kötődést a közösségi viszonyaikat szabadon szövögető egyének társadalmi együttműködéseként és az elektronikus diszkussziót folytató csoportokon belüli, sajátos érzelmi támogatásként fogjuk fel. Ez felel meg ugyanis leginkább az elektronikusan kommunikáló, a virtuális és fizikai közösségek határait egyre kevésbé észlelő ember mindennapi tapasztalatainak, életvezetésének.

Szemináriumsorozat: Varga Benedek

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

VARGA BENEDEK
(Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár)

A 16. századi páduai anatómia kutatások teoretikai háttere és hatásuk a koraújkor művelődésére
c. előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. május 20. 16:00

Andreas Vesaliust követően a 16. századi anatómia a korszak tudományos gondolkodásának egyik legjellegzetesebb és széles körben népszerű képviselőjévé vált. A nyilvános boncolások gyakorlata, az anatómiai ismeretek gyors bővülése és az anatómiai ábrák tökélesedése joggal keltette fel az orvostörténeti kutatás figyelmét. A korabeli anatómia aprólékos és a korszak bizonyos filozófiai diskurzusaihoz kapcsolódó ismeretelméleti és módszertani megalapozottsága ugyanakkor a történeti kutatásokban kevés figyelmet kapott. A filozófiatörténet területén pedig a Cassirer által már 1922-ben kompozitív-rezolutív analízisként elnevezett metodológia, majd a Randall által 1940-ben, és 1961-ben felvetett páduai arisztotelizmus közvetlen hatásának lehetőségét a páduai anatómiai iskolára a kutatás nem nagyon vizsgálta. Előadásom elsősorban ennek a két irányzatnak a kölcsönhatását mutatja be, valamint értelemszerűen kitér a vizuális megismerés jelentőségére a 16. századi gondolkodásban és művelődésben.

Hörcher Ferenc a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen

Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója vendégprofesszorként nyitó előadást tartott május 10-én a Babeș–Bolyai Egyetem Filozófiai Nyílt Napok rendezvényén "Az élet, mint műalkotás a klasszikus filozófiai hagyományban" címmel. Május 12-én pedig a BBTE Történettudományi Intézetében és a Filológiai Intézetben tartott előadást, az MTA BTK közös 19. századi nemzeti kultúra kutatása részeként, A Széchenyiek kulturális intézetalapító tevékenységéről, illetve az MTA Irodalomtudományi Intézete által kiadásra előkészített Hitel-tanulmánykötetről, melynek előszavát írta.

Monika Wulz előadása

A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Dr. Monika Wulz (ETH Zürich) 2014. május 15-én délután 16 órától tartandó, "Abstraction and the Breadth of Consciousness: Paul Szende's Epistemology and the Contemporary Natural and Social Sciences" című előadására. Az előadás helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. A rendezvény az MTA, az Equilor Zrt. és az EU-Fire Kft. támogatásával kerül megrendezésre.

Demeter Tamás publikációja

A Zvi Biener és Eric Schliesser által szerkesztett "Newton and Empiricism" című kötet az Oxford University Press kiadójánál jelent meg; a kötetben olvasható Demeter Tamás "Enlarging the Bounds of Moral Philosophy: Newton's Method and Hume's Science of Man" című tanulmánya.

Konferencia: Van-e egyetemes erkölcs?

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete
tisztelettel meghívja

Van-e egyetemes erkölcs?
A posztmodern kor kihívásai és a morálfilozófia

c. nemzetközi konferenciájára

Helyszín: Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, Bartók és Haydn terem
(Budapest, 1014, Táncsics Mihály u. 7.)
Időpont: 2014. május 8., 9.45-19.00 és május 9., 9.00-15.00

A konferencia nyelve: angol és magyar

A konferencia részletes programját lásd itt és itt.
Az előadások absztraktjai megtalálhatóak itt.