A mechanikus természetfelfogás nem feltétlenül vezet politikai radikalizmushoz, hanem a konzervatív, vagy akár a tekintélyelvű politikai gondolkodással is összeegyeztethető. - Ez alkalommal Szántó Veronika tanulmányát tárgyaljuk, amely a tudásszociológiai problémát Margaret Cavendish munkásságán keresztül elemzi.
A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Dr. Falk Wunderlich (Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg) 2015. január 9-én 16 órától tartandó, "A Transsylvanian in Göttingen. Michael Hißmann (1752-1784) and German Radical Enlightenment" című előadására. Az előadás helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. A rendezvény az NKA, az MTA, az Equilor Zrt. és az EU-Fire Kft. támogatásával kerül megrendezésre.
Reneszánsz esztétika - az esztétika reneszánsza: páros vitaindító előadás 2014. december 15-én
Az MTA BTK Filozófiai Intézete, házigazdaként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszéke és az Obeliscus szervezésében kerül sor az Obeliscus Estek első rendezvényére. Először sor kerül az 1 éve működő Obeliscus magazin rövid bemutatására, majd a folyóirat lapbemutatójára, ezután pedig egy páros vitaindító előadás következik, a PPKE Esztétika Tanszéki Est keretében.
Időpont: 2014. december 15. (hétfő), 17.00-18.30
Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Budapest 1088, Mikszáth Kálmán tér 1., 204-es terem
Az est moderátora: Zászkaliczky Márton (Obeliscus)
Program: 17.00-17.30 Obeliscus Lapbemutató Viskolcz Noémi (SZTE, Obeliscus): Egy éves az Obeliscus Kontler László (CEU), Monok István (MTAK): Lapbemutató
17.30-18.30 Páros vitaindító előadás Reneszánsz esztétika -- az esztétika reneszánsza
Hörcher Ferenc (MTA, PPKE BTK): Esztétikai és erkölcsi ítélet a kora modern gondolkodásban (1500-1800) Szentpéteri Márton (MOME, Obeliscus): Esztétika és designkultúra
Vita felkért hozzászólókkal, moderátor: Kiss Farkas Gábor (MTA-ELTE HECE, Obeliscus)
Az előadás időpontja: 2014. december 9., 16:00 Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem.
Előadásom két részből áll. Az első részben amellett érvelek, hogy a kései Wittgensteinnek kizárólag metafilozófiai tanítása van. Egyedül a filozófiai problémák természete izgatja, és ez is csak annyiban, hogy megmutassa: milyen módon tudunk azoktól megszabadulni. A második részben azt próbálom megmutatni: a kései Wittgenstein metafilozófiája elhibázott. Álláspontja, mely szerint a filozófiai problémák nyelvünk félreértéséből erednek, implauzibilis.
2014. december 2-án, Leuvenben ad elő Varga Péter András a The Great War and Phenomenology című konferencián. A konferencia részletes programja itt olvasható.
Az MTA BTK Filozófiai Intézet kiadásában megjelent a Pauler Ákos filozófiája című konferencia-tanulmánykötet. A kötetet Frenyó Zoltán az MTA BTK Filozófiai Intézet főmunkatársa szerkesztette.
Időpont: 2014. december 2. (16.00) Helyszín: Budapest 1014, Országház utca 30. (Pepita terem)
Pauler Ákos (1876-1933) a XX. század egyik legjelentékenyebb magyar rendszeralkotó filozófusa, aki az igazság fogalmát gondolkodása középpontjába állította. Pauler meghatározó befolyást gyakorolt két háború közötti szellemi életünkre, munkásságának hatása azonban a későbbiekben erőteljesen háttérbe szorult filozófiai életünkben. E kötet szerzői úgy vélték, indokolt lenne, ha a filozófus eszmei hagyatéka a mainál elevenebben lenne jelen kulturális életünkben. Ilyen igények nyomán „Pauler Ákos életműve” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2013. április 12-én tudományos konferenciára került sor, ahol az előadók számot vetettek a magyar filozófia klasszikusának munkásságával. A kötet ennek a konferenciának az anyagát tartalmazza. Kiadványunkat kiegészítettük néhány, Pauler Ákos hagyatékában található dokumentummal, amelyet az olvasó most a kötet Függelékében olvashat.
2014. novebemer 29-én, Varsóban ad elő Hörcher Ferenc, Gángó Gábor, Kovács Gábor és Mester Béla a Phenomelogy and Social Sciences című konferencián. A konferencia részletes programja itt olvasható.
A kötet fülszövegéből: "E kötet esszéi és tanulmányai a bölcsészettudományokat ért újabb támadásokra próbálnak felelni. Az ötlet először akkor fogant meg a szerző fejében, amikor kezébe került az Oxfordi Egyetemnek egy elegánsan szerkesztett kiadványa, amely a magyarul szabad bölcsészetnek nevezett (liberal arts) eszmény védelmében emelt szót. A kétnyelvű tanulmánykötet kétéves kutatás eredménye, amelynek során a szerző először korunk néhány kiemelkedő filozófusának vonatkozó elképzeléseit veszi sorra, majd kifejezetten a magyar helyzetre összpontosít. A két különböző nyelv használatát annak bemutatása indokolja, hogy a bölcsészettudományok mennyire nyelvfüggőek, s hogy mennyire nehéz egy kicsit is egzotikusabb nyelv beszélőjének anyanyelvén szélesebb közönséget megszólítania." Megrendelhető a L'Harmattan Kiadótól vagy az internetes könyvkereskedőkön keresztül.