Gángó Gábor Wolfenbüttelben

Gángó Gábor 2014 első félévében a Herzog August Bibliothek vendégkutatója Wolfenbüttelben.

Gángó Gábor publikációja

Gángó Gábor: György Lukács's History and Class Consciousness in the Context of the 1919 Hungarian Proletarian Dictatorship című újabb publikációja a Verinotio című periodikumban itt olvasható.

Szemináriumsorozat: Mojca Küplen

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

MOJCA KÜPLEN

"Kant, Aesthetic Ideas and Ugliness"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. március 18., 16:00

Karla Pollmann előadása

A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Prof. Karla Pollmann (University of Kent at Canterbury) 2014. március 17-én délután 16 órától tartandó, "Augustine between Science and Salvation" című előadására. Az előadás helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. A rendezvény az MTA, az Equilor Zrt. és az EU-Fire Kft. támogatásával kerül megrendezésre.

Hörcher Ferenc könyvének bemutatója

A Gondolat Kiadó szeretettel meghívja Horkay Hörcher Ferenc Esztétikai gondolkodás a felvilágosodás korában (1650-1800) című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2014. március 17., 17:00
Helyszín: ELTE BTK Esztétika Tanszék, 34-es terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8)

A beszélgetés résztvevői: Bacsó Béla, Debreczeni Attila, Ludassy Mária, Radnóti Sándor és Széphelyi F. György

A kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.

Kötetbemutató

Az MTA BTK Filozófiai Intézet és a PPKE BTK Esztétika Tanszék közös rendezvénye

A Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből (1450-1650) című kötet bemutatója
és beszélgetés a reneszánsz fogalmáról

március 11-én, 16 órakor. Helyszín: Kossuth Klub - a Nemzeti Múzeum mellett.

Program:

1. Jelenits István piarista tanár bemutatja a kötetet.
2. Kerekasztal beszélgetés a reneszánsz fogalmáról. Résztvevők: Ács Pál, Boros Gábor és Marosi Ernő - a beszélgetést vezeti Hörcher Ferenc

Nemzetközi nyári egyetem

A Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolája, valamint a Demográfia és Szociológia Doktori Iskolája meghív minden érdeklődőt a 2014 június 30 és július 8 között megrendezendő International Summer School on Social and Historical Epistemology című nyári egyetmére. Jelentkezési határidő: 2014. május 15.

A nyári egyetemről bővebb információt itt találnak.

Szemináriumsorozat: Békés Vera

Az MTA BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghívja Önöket

BÉKÉS VERA

"...És fájdalommal szülöd..." a szülés-születés folyamatáról való mérvadó (autoritatív) tudás történeti változásai a zsidó-keresztény kultúrkörben"

című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)

Időpont: 2014. február 25., 16:00

Az előadás a termékenységhez, szüléshez-születéshez, az utódról való gondoskodáshoz kapcsolódó mérvadó - autoritatív - tudásunk természetét illetve, történeti változásait vizsgálja.

Az európai kultúra alapvetően két forrásból, a görög filozófiai és a zsidó-keresztény vallási hagyományból táplálkozik, ezért két nagyon jól ismert szöveg perinatális szempontú újraolvasása alapján igyekszem igazolni, hogy a napjaink szemléletében, az autoritatív (mérvadó) tudás zajló kívánatos változások számára a saját tabuk által sokszorosan elfedett kulturális gyökereinkkel való szembesülés legalább olyan tanulságos lehet, mint a perinatális antropológiai kutatások kezdeteit jellemző, érdeklődés az Európán kívüli kultúra hagyományai iránt. A saját kulturális gyökereinket olyan régi szövegek jelenítik meg, amelyek „perinatális olvasatban” sokat mondanak az egymással küzdő, majd egymásra rétegeződő mítoszokról és egymással vetélkedő süllyedésre ítélt illetve fel-feltámadó, s akár modern medikális szemléletben is felfedezhető ősi hagyományokról is.

Platón: Theaitétosz című dialógusa alapján azt rekonstruálom, hogy a görögök hogyan gondolkodtak szülésről, születésről, s hogy mit jelenhetett a görög poliszban bábának lenni. A perinatális szempontú vizsgálódás kiterjed Arisztotelész írásaira (Politika, Eudémoszi etika), és az ókori Spárta-beli eljárásokról szóló szövegekre (Plutarkhosz) különös tekintettel a „gyermekkitevés” szokásának a mai történeti kutatások alapján újraértelmezett intézményére is. Majd pedig az Ószövetségi szöveg belső – a bibliatudósok által is jól ismert inkonzisztenciáira rámutatva pedig a Teremtésmítosz olyan alternatív magyarázatával kísérletezem, amely a szülési fájdalomról való mély – máig ható - meggyőződés alapjait érinti.