A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Hanoch Ben-Yami
Becoming and Simultaneity in Special Relativity: On What Physics Can and Cannot Discover
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. szeptember 2. 16:00
Over the ages physics has time and again made surprising discoveries that have fundamentally changed our worldview. However, sometime physics’ claim have the air of paradox. ‘Change or becoming are an illusion according to Special Relativity’, for instance, or ‘there is no such thing as distant simultaneity in SR’. These, I claim, cannot be true. I go on to demonstrate why Rietdijk and Putnam’s well-known argument against becoming in Special Relativity is unsound, and also in what sense distant simultaneity is absolute in SR.
Demeter Tamás "Three genres of sociology of knowledge and their early origins" címmel tart előadást augusztus 29-én a Poletayev Institute for Historical and Theoretical Studies in the Humanities által szervezett "Intellectual History vis-a-vis the Sociology of Knowledge: Between Models and Cases" című háromnapos moszkvai konferencián. A konferencia programja itt megtekinthető.
A rangos „Husserl Studies” folyóiratban jelent meg Varga Péter András újabb tanulmánya, amelyben a szerző több éves kutatómunka eredményeképpen és eddig ismeretlen levéltári források bevonásával rekonstruálja Edmund Husserl gondolkodásának gyökereit az Osztrák-Magyar Monarchia filozófiájában. A „Was hat Husserl in Wien außerhalb von Brentanos Philosophie gelernt? Über die Einflüsse auf den frühen Husserl jenseits von Brentano und Bolzano” című írás már elérhető a folyóirat honlapján, és a soron következő számok egyikében jelenik meg nyomtatásban.
Hörcher Ferenc, az MTA BTK FI igazgatója Tusnádfürdőn, a tusnádfürdői nyári egyetemen tartott előadást és vett részt vitán a politikusképzés kérdéséről.
Beszélgetőtársai Bakk Miklós, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem politikatudományi professzora, valamint Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára voltak.
Az élénk vitát kiváltó beszélgetés moderátora Bognár Zoltán politológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója volt.
Tengelyi László július 19-én Wuppertalban tragikus hirtelenséggel szívroham következtében elhunyt. Az alábbiakban Varga Péter András nekrológját olvashatják:
Tengelyi László tragikus hirtelenségű halálával nem pusztán a magyar filozófiai élet veszítette el egyik legjelentősebb gondolkodóját, hanem egy olyan szakmai karrier is megszakadt, amely éppen a nemzetközi kánonban szereplő magyar filozófusok sorát gyarapította. Ez utóbbit leginkább a kontinentális filozófia Európa-szerte otthonosan mozgó, nemzetközi diákjaival és doktoranduszaival beszélgetve lehetett felmérni, akik természetességgel említették Tengelyi László nevét a kortárs fenomenológiai gondolkodás legjelentősebb művelői között.
Tengelyi László filozófiai, klasszika-filológiai és történelmi tanulmányait 1972 és 1979 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, amelynek egészen 2001-ig oktatója is volt. Filozófiai érdeklődése eleinte Kant filozófiájára irányult, amely egyben doktori disszertációjának (1986) és habilitációjának (1995) tárgyát alkotta. Ebben az időszakban megjelent könyvei: Kant (1988, 1995), A bűn mint sorsesemény (1992), Élettörténet és sorsesemény (1998). Utóbbi munkájának teljes változata már német nyelven látott napvilágot (Der Zwitterbegriff Lebensgeschichte, 1998), amit később angol (The Wild Region in Life-History, 2004) és francia (L’histoire d’une vie et sa région sauvage, 2005) kiadás is követett.
Tengelyi László érdeklődése, ahogyan a Magyar Fenomenológiai Egyesületnek adott interjúban felidézte, Nicolai Hartmann írásai, Munkácsy Gyula és Kelemen János egyetemi órái, Theodor Adorno kritikájának elégtelensége, végül pedig 1988 és 1989 között a Soros-alapítvány támogatásával a leuveni egyetemen töltött időszak hatására fordult a fenomenológia, a kortárs kontinentális filozófia legjelentősebb irányzata felé. Ez az időszak határozta meg érdeklődésének kortárs viszonyítási pontjait is Rudolf Bernet, Klaus Held és Marc Richir munkásságában.
Tengelyi Lászlónak 2001-ben éppen arra nyílt lehetősége, hogy Klaus Held németországi egyetemi katedráját átvegye, ahol – Leuven, Bécs, Washington és Párizs mellett – korábban vendégprofesszorként volt jelen. A wuppertali egyetem rendes professzoraként Tengelyi László kutatómunkája eleinte a fenomenológia kortárs francia alakzatára irányult. 2011-ben Hans-Dieter Gondek-kel közösen megjelent munkája (Neue Phänomenologie in Frankreich) ezen új filozófiai terület legjelentősebb összefoglalásának számít (erről magyar olvasók az akadémiai filozófia-kézikönyv számára írt fejezetéből nyerhetnek képet). Tengelyi László nemzetközi hírnevét egy francia gyűjteményes kötet (L’expérience retrouvée, 2006; második rész előkészületben), a rendkívül rangos Phaenomenologica-sorozatban megjelent német monográfia (Erfahrung und Ausdruck, 2007; magyar változat: Tapasztalat és kifejezés), a szakterület legrangosabb folyóiratainak (pl. Husserl Studies, Phänomenologische Forschungen) és könyvsorozatainak (pl. Phänomenologie und praktische Philosophie) szerkesztőbizottsági tagsága, Amerikától Kínáig terjedő meghívások és számtalan meghatározó jellegű tanulmány bizonyítja. Külön említésre méltó, hogy 2003 és 2005 között a Német Fenomenológiai Társaság elnöki tisztségét töltötte be, 2010-ben pedig elutasította a memphis-i egyetem katedráját. A wuppertali egyetem iránti elkötelezettségét tanúsította az Erasmus Mundus nemzetközi oktatási program kortárs európai filozófiai szakirányának (Europhilosophie) képzési helyének kiépítésével, amely számos külföldi, sőt Európán kívüli diákot vonzott a ruhr-vidéki német városba. Tengelyi László ugyanakkor tevékeny résztvevője kívánt maradni szülőhazája filozófiai életének: készségesen elfogadta konferenciameghívásainkat, írásokat küldött köteteinkbe, tisztségeket vállalt szervezeteinkben, például a Német-Magyar Filozófiai Társaságban, és szívén viselte a magyar filozófiai intézményrendszer, különösen pedig az MTA BTK Filozófiai Intézetének sorsát.
Halálának a munkássága utolsó éveiben kirajzolódó tendencia kölcsönzött különös drámaiságot. Tengelyi László írásainak olvasói és előadásainak követői már egy ideje felfigyelhettek egy olyan fenomenológiai metafizika kidolgozásának igényére, amely – a modern metafizika-kritikákat, különösen az ontoteológiai gondolkodás heideggeri kritikáját figyelembe véve – nem a létező végső princípiumait és okait kívánja kutatni, hanem, a fenomenológia megalkotójának, Edmund Husserlnek munkásságához kapcsolódva és az őstény (Urtatsache) husserli fogalmából kiindulva, a végesség (világ) és a végtelen-igény viszonyát próbálja fenomenológiailag új módon elgondolni. Magyar közönsége erről leginkább Fenomenológia mint első filozófia című írásából, illetve 2009-ben az Intézetünk társrendezésében megvalósuló jubileumi Husserl-konferencián tartott előadásából – melynek írásos változata a Magyar Filozófiai Szemle új folyamának nyitószámában jelent meg – értesülhetett. Tengelyi László július 11-én volt hatvan éves, a wuppertali egyetemen tiszteletére rendezett konferencia az Útban egy fenomenológiai metafizika felé (Unterwegs zu einer phänomenologischen Metaphysik) címet viselte. Világ és végtelenség. A fenomenológiai metafizika problémájához (Welt und Unendlichkeit. Zum Problem phänomenologischer Metaphysik) című, közel hatszáz oldalas monográfiája pedig a freiburgi Alber kiadónál a hónap végén jelenik meg. Barátai, tanítványai, tisztelői – mindannyiunk – számára ennek olvasása már monológ marad.
Demeter Tamás meghívott előadóként vett részt a 2014. július 14-15-én a University of Edinburgh által rendezett "Mental Fictionalism" konferencián "Two Roads to Mental Fictionalism: And Where They Take Us" című előadásával.
Roger Scruton brit filozófus-professzorral együtt tartott előadást Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgató professzora Varsóban, a Varsói és az Oxfordi Egyetem közös projektjeként futó Humane Philosophy Project nyári kollokviumán, július 10-én. A téma Esztétika és tapasztalat volt.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja
Kerekes Erzsébet
A páli időtapasztalat interpretációja Heideggernél és Agambennél
című előadására.
Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2014. június 24. 16:00
Előadásunk központi problémáját a messiási idő struktúrájának és sajátosságának vizsgálata képezi, a páli időelgondolás vizsgálata Martin Heidegger valamint Giorgio Agamben műveire vonatkoztatottan. E probléma vizsgálata része egy hosszabb kutatásnak, mely Pál apostol alakjának jelentőségét vizsgálná M. Heidegger Einleitung in die Phänomenologie der Religion (1920/21) c. előadásában, valamint három kortárs filozófus műveiben. Alain Badiou (francia), Giorgio Agamben (olasz) és Slavoj Žižek (szlovén filozófus) a kortárs európai filozófia anti-posztmodern irányvonalának legfontosabb képviselői. Írásaikban megpróbálják új módon kibékíteni a lét, igazság, történelem és szubjektum/alany kategóriáit. Szent Pál alakjának segítségével keresnek választ kortárs kérdésekre, problémákra. Kutatásunk alapkérdése: Miért fordulnak az általunk vizsgált szerzők mindannyian éppen Pál apostolhoz? Miért oly időszerű Szent Pál, e távoli alaknak miért tulajdonítanak filozófiai közelséget?
Előadásunkban most Agambenre figyelünk e három kortárs szerző közül, aki 1966-ban és 1968-ban részt is vett Heideggernek Hérekleitoszról és Hegelről tartott szemináriumain (Heidegger mellett, Agambenre óriási hatással volt még Walter Benjamin és Michel Foucault).
131. oldal / 145