A vita során Tallár Ferenc két új szövegét tárgyaljuk, és többek között arra keressük a választ, hogy a hagyományos intézményi struktúrák felbomlása, a "dekonstrukció győzelme", az egységes történelembe vetett hit fokozatos háttérbe szorulása növelte-e az autentikus individuum játékterét?
Az előadás időpontja: 2015. január 13., 16:00 Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem.
Az Edmund Husserl körül szerveződő Fenomenológiai Mozgalom nemcsak az első világháborút megelőző összeurópai kulturális fellendülés pregnáns példáját nyújtja, hanem az 1914 tragikus nyarán lezajló "intellektuális mozgosítást" is jól szemléletheti. Mégsem egyszerű meghatároznunk, miként jelenik meg a mozgalom középpontjában álló Edmund Husserl gondolkodásában az első világháború hatása, s ennek megfelelően a filozófiatörténet-írásban gyakran találkozunk Husserl kispolgáriságának, apolitikusságának vádjával, avagy Husserl 1917-18-as Fichte-előadásainak túlértékelésével. Meggyőződésem szerint a probléma megoldásához éppen Husserl biográfiája rejti a kulcsot, amit Husserl etikai gondolkodásának átalakulásával kapcsolok össze. Ennek révén, úgy vélem, az első világháború -- s általában véve a történelem -- filozófiára gyakorolt hatásának egy rendkívül pontosan körülhatárolható értelmű példájához juthatunk. Előadásom a 2014. december 3-án a belgiumi Leuvenben szervezett "The Great War and Phenomenology" című nemzetközi konferencián elhangzott előadás átdolgozott változata.
A mechanikus természetfelfogás nem feltétlenül vezet politikai radikalizmushoz, hanem a konzervatív, vagy akár a tekintélyelvű politikai gondolkodással is összeegyeztethető. - Ez alkalommal Szántó Veronika tanulmányát tárgyaljuk, amely a tudásszociológiai problémát Margaret Cavendish munkásságán keresztül elemzi.
A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Dr. Falk Wunderlich (Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg) 2015. január 9-én 16 órától tartandó, "A Transsylvanian in Göttingen. Michael Hißmann (1752-1784) and German Radical Enlightenment" című előadására. Az előadás helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. A rendezvény az NKA, az MTA, az Equilor Zrt. és az EU-Fire Kft. támogatásával kerül megrendezésre.
Reneszánsz esztétika - az esztétika reneszánsza: páros vitaindító előadás 2014. december 15-én
Az MTA BTK Filozófiai Intézete, házigazdaként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszéke és az Obeliscus szervezésében kerül sor az Obeliscus Estek első rendezvényére. Először sor kerül az 1 éve működő Obeliscus magazin rövid bemutatására, majd a folyóirat lapbemutatójára, ezután pedig egy páros vitaindító előadás következik, a PPKE Esztétika Tanszéki Est keretében.
Időpont: 2014. december 15. (hétfő), 17.00-18.30
Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Budapest 1088, Mikszáth Kálmán tér 1., 204-es terem
Az est moderátora: Zászkaliczky Márton (Obeliscus)
Program: 17.00-17.30 Obeliscus Lapbemutató Viskolcz Noémi (SZTE, Obeliscus): Egy éves az Obeliscus Kontler László (CEU), Monok István (MTAK): Lapbemutató
17.30-18.30 Páros vitaindító előadás Reneszánsz esztétika -- az esztétika reneszánsza
Hörcher Ferenc (MTA, PPKE BTK): Esztétikai és erkölcsi ítélet a kora modern gondolkodásban (1500-1800) Szentpéteri Márton (MOME, Obeliscus): Esztétika és designkultúra
Vita felkért hozzászólókkal, moderátor: Kiss Farkas Gábor (MTA-ELTE HECE, Obeliscus)
Az előadás időpontja: 2014. december 9., 16:00 Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem.
Előadásom két részből áll. Az első részben amellett érvelek, hogy a kései Wittgensteinnek kizárólag metafilozófiai tanítása van. Egyedül a filozófiai problémák természete izgatja, és ez is csak annyiban, hogy megmutassa: milyen módon tudunk azoktól megszabadulni. A második részben azt próbálom megmutatni: a kései Wittgenstein metafilozófiája elhibázott. Álláspontja, mely szerint a filozófiai problémák nyelvünk félreértéséből erednek, implauzibilis.
2014. december 2-án, Leuvenben ad elő Varga Péter András a The Great War and Phenomenology című konferencián. A konferencia részletes programja itt olvasható.
Az MTA BTK Filozófiai Intézet kiadásában megjelent a Pauler Ákos filozófiája című konferencia-tanulmánykötet. A kötetet Frenyó Zoltán az MTA BTK Filozófiai Intézet főmunkatársa szerkesztette.
Időpont: 2014. december 2. (16.00) Helyszín: Budapest 1014, Országház utca 30. (Pepita terem)
Pauler Ákos (1876-1933) a XX. század egyik legjelentékenyebb magyar rendszeralkotó filozófusa, aki az igazság fogalmát gondolkodása középpontjába állította. Pauler meghatározó befolyást gyakorolt két háború közötti szellemi életünkre, munkásságának hatása azonban a későbbiekben erőteljesen háttérbe szorult filozófiai életünkben. E kötet szerzői úgy vélték, indokolt lenne, ha a filozófus eszmei hagyatéka a mainál elevenebben lenne jelen kulturális életünkben. Ilyen igények nyomán „Pauler Ákos életműve” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2013. április 12-én tudományos konferenciára került sor, ahol az előadók számot vetettek a magyar filozófia klasszikusának munkásságával. A kötet ennek a konferenciának az anyagát tartalmazza. Kiadványunkat kiegészítettük néhány, Pauler Ákos hagyatékában található dokumentummal, amelyet az olvasó most a kötet Függelékében olvashat.