Az előadás időpontja: 2014. december 9., 16:00 Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem.
Előadásom két részből áll. Az első részben amellett érvelek, hogy a kései Wittgensteinnek kizárólag metafilozófiai tanítása van. Egyedül a filozófiai problémák természete izgatja, és ez is csak annyiban, hogy megmutassa: milyen módon tudunk azoktól megszabadulni. A második részben azt próbálom megmutatni: a kései Wittgenstein metafilozófiája elhibázott. Álláspontja, mely szerint a filozófiai problémák nyelvünk félreértéséből erednek, implauzibilis.
2014. december 2-án, Leuvenben ad elő Varga Péter András a The Great War and Phenomenology című konferencián. A konferencia részletes programja itt olvasható.
Az MTA BTK Filozófiai Intézet kiadásában megjelent a Pauler Ákos filozófiája című konferencia-tanulmánykötet. A kötetet Frenyó Zoltán az MTA BTK Filozófiai Intézet főmunkatársa szerkesztette.
Időpont: 2014. december 2. (16.00) Helyszín: Budapest 1014, Országház utca 30. (Pepita terem)
Pauler Ákos (1876-1933) a XX. század egyik legjelentékenyebb magyar rendszeralkotó filozófusa, aki az igazság fogalmát gondolkodása középpontjába állította. Pauler meghatározó befolyást gyakorolt két háború közötti szellemi életünkre, munkásságának hatása azonban a későbbiekben erőteljesen háttérbe szorult filozófiai életünkben. E kötet szerzői úgy vélték, indokolt lenne, ha a filozófus eszmei hagyatéka a mainál elevenebben lenne jelen kulturális életünkben. Ilyen igények nyomán „Pauler Ákos életműve” címmel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2013. április 12-én tudományos konferenciára került sor, ahol az előadók számot vetettek a magyar filozófia klasszikusának munkásságával. A kötet ennek a konferenciának az anyagát tartalmazza. Kiadványunkat kiegészítettük néhány, Pauler Ákos hagyatékában található dokumentummal, amelyet az olvasó most a kötet Függelékében olvashat.
2014. novebemer 29-én, Varsóban ad elő Hörcher Ferenc, Gángó Gábor, Kovács Gábor és Mester Béla a Phenomelogy and Social Sciences című konferencián. A konferencia részletes programja itt olvasható.
A kötet fülszövegéből: "E kötet esszéi és tanulmányai a bölcsészettudományokat ért újabb támadásokra próbálnak felelni. Az ötlet először akkor fogant meg a szerző fejében, amikor kezébe került az Oxfordi Egyetemnek egy elegánsan szerkesztett kiadványa, amely a magyarul szabad bölcsészetnek nevezett (liberal arts) eszmény védelmében emelt szót. A kétnyelvű tanulmánykötet kétéves kutatás eredménye, amelynek során a szerző először korunk néhány kiemelkedő filozófusának vonatkozó elképzeléseit veszi sorra, majd kifejezetten a magyar helyzetre összpontosít. A két különböző nyelv használatát annak bemutatása indokolja, hogy a bölcsészettudományok mennyire nyelvfüggőek, s hogy mennyire nehéz egy kicsit is egzotikusabb nyelv beszélőjének anyanyelvén szélesebb közönséget megszólítania." Megrendelhető a L'Harmattan Kiadótól vagy az internetes könyvkereskedőkön keresztül.
1989-ben írta alá a Japan Shipbuilding Industry Foundation és a Magyar Tudományos Akadémia azt a megállapodást, amelynek keretében megalakult az MTA-Sasakawa Fiatal Vezetők Ösztöndíja Alapítvány (SYLFF). Támogatásával eddig összesen 161 hazai ösztöndíjas folytathatta társadalomtudományi kutatásait. Az évente egy alkalommal meghirdetett pályázaton tíz hónapos ösztöndíjat lehet elnyerni. Az évforduló alkalmából emlékülést szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe keretében az MTA-SYLFF Titkársága.
Az eseményről, melyen Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézetének az ösztöndíjat több alkalommal is elnyert igazgatója is részt vett, bővebben itt olvashat.
Az előadás időpontja: 2014. november 24., 16:00 Az előadás helyszíne: Budapest, 1014 Országház u. 30., Pepita terem. A liberalizmus a mai közvélekedés szerint a magánélet szabadságának védelmezője, s megengedhetőnek tartja az egyén minden olyan cselekedetét, amely más egyénnek nem okoz kárt. Ezért talán sokak számára meglepő, hogy pl. a par excellence „magánügynek” számító szexualitás terén nemcsak a – többnyire keresztény gyökerekből táplálkozó – konzervatívok, hanem sokszor liberális szerzők is bizonyos korlátozások hívei. Mi lehet ennek az oka? A választ a pornográfiával kapcsolatos kortárs vitákon keresztül kíséreljük meg bemutatni, amelyek révén egyúttal a mai liberalizmus sajátos belső problémáira (pl. a szabadság és az egyenlőség közötti feszültségre, vagy a korábban az egyik legalapvetőbb liberális értéknek számító szólásszabadság korlátozásának mind gyakrabban megfogalmazott követelésére) is rávilágítunk. Az előadás arra is alkalom, hogy némi ízelítőt nyújtsunk az e vitákban fontos szerepet játszó – és a megengedő álláspontot talán a legradikálisabban képviselő – francia filozófus, Ruwen Ogien munkásságából, aki a Mill-féle kárelv egyik legkövetkezetesebb alkalmazója és továbbgondolója, s akinek neve ennek ellenére szinte ismeretlen Magyarországon. Természetesen azt is megvizsgáljuk, hogy az ő sokszor meghökkentő és provokatív javaslataival szemben milyen ellenérveket lehet megfogalmazni a hagyományos erkölcsi normák védelmében.
A Tudománytörténet és Tudományfilozófia Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt Prof. Tim Crane (University of Cambridge) 2014. november 24-én 16 órától tartandó, "A Question about the History of Consciousness" című előadására. Az előadás helyszíne: 1014 Budapest, Országház u. 30. A rendezvény az NKA, az MTA, az Equilor Zrt. és az EU-Fire Kft. támogatásával kerül megrendezésre.